1935-ben, a Lancetben jelent meg az első olyan közlemény, amelyben kontrollcsoportot is „használva”, az asztmás betegek speciális légzőgyakorlattal történő kezelésének eredményéről számoltak be. 1968-ban amerikai szerzők javasolták először asztmás gyermekek számára az úszást mint kiegészítő kezelést. Magyarországon 1981 augusztusa óta folyik rendszeresen asztmás gyermekek úszótréningje. Ennek eredményeként az azon évekig, rendszeresen részt vevők teljesítőképessége látványosan javult (sokkal jobb, mint a nem sportoló, egészséges kortársaiké), gyógyszerigényük csökkent, betegségük súlyossága jelentősen mérséklődött. Másrészt az asztma az élsportolók között sem ritkaság. Leggyakoribb a nagy kitartást igénylő sportot űzők között. Észak-Európában a sífutók 14–54%-a, a hosszútávfutók 15–24%-a, az úszók 13–44%-a asztmás. E jelenség lehetséges magyarázata: az élsportolók percenként 200 liter levegőt lélegeznek be (nagyrészt szájon át). A légszennyező anyagok és az allergének az alsó légútjaikba is lejutnak. Nyálkahártyájuk lehűl és kiszárad, emiatt mediátorok szabadulnak fel, ez nyálkahártya-duzzanatot és kishörgő-görcsöt okoz. Ez a jelenség béta-2-agonista előzetes belégzésével megelőzhető (vagy jelentősen csökkenthető). E szereket világhírű élsportolók is rendszeresen használják. A nem gyógyszeres megelőzési módszerek közé tartozik a maszk viselése, az uszodák légterének gyakori szellőztetése, ómega-3 zsírsav fogyasztása és igen apróra porlasztott száraz só (nagyon tiszta nátrium-klorid) belégzése. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1019–1027.
Livingstone, J. L., Gillespie, M.: The value of breathing exercises in asthma. Lancet, 1935, 226(5848), 705–708.
Baker, F.: Exercise in the treatment of asthma. 28th Annual Session of the American Congress of Physical Medicine. Boston, 1950.
Fein, B. T., Cox, E. P.: The technique of respiratory and physical exercise in the treatment of bronchial asthma. Ann. Allergy, 1955, 13(4), 377–384.
Lakatos, M.: Respiratory rehabilitation. [A légzésrehabilitáció.] Orv. Hetil., 1974, 115(27), 1577–1580. [Hungarian]
Lakatos, M., Levendel, L.: Respiratory rehabilitation. [Légzésrehabilitáció.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. [Hungarian]
Apor, P., Jákó, P.: Physical activity as a therapy of chronic illnesses. [A krónikus betegségek kezelése edzéssel.] Sportorvosi Szemle, 2007, 48(1), 31–38. [Hungarian]
Csider, T.: Respiratory disturbances and their correction in medical gymnastics. [A légzéshibák és javításuk úszás segítségével a gyógytestnevelésben.] Testnevelés- és Sporttudományos Közlemények, 1979, 2, 157–165. [Hungarian]
Bar-Yishay, E., Gur, I., Inbar, O., et al.: Differences between swimming and running as stimuli for exercise-induced asthma. Eur. J. Appl. Physiol. Occup. Physiol., 1982, 48(3), 387–397.
Taylor, W. F., Brkich, J., Herron, J., et al.: Swim training: its effect on asthmatic children. J. Allergy, 1968, 41(2), 92.
Chai, H., Falliers, C. J.: Controlled swimming in asthmatic children: An evaluation of physiological and subjective data. J. Allergy, 1968, 41(2), 93.
Cserháti, E., Mezei, Gy., Kelemen, J., et al.: Sport and bronchial asthma. [Asthma bronchiale és testedzés.] Gyermekgyógyászat, 1981, 32(3), 320–325. [Hungarian]
Gyene, I., Mónus, A., Osváth, P., et al.: Teaching asthmatic children of kidergarten age to swimm. [Óvodás korú asthmás gyermekek úszásoktatásának tapasztalatai.] Sportorvosi Szemle, 1983, 24, 203–207 . [Hungarian]
Szentágothai, K., Szócska, M., Osváth, P., et al.: Longitudinal survey of the swimming-therapy of asthmatic children. [Asthmás gyermekek úszásterápiájával kapcsolatos longitudinális megfigyeléseink.] Gyermekgyógyászat, 1986, 37(1), 47–52. [Hungarian]
Gothár, F.: Health education program for asthmatic children. [Asztmás gyermekek számára készült iskolára alapozott egészségnevelési program.] Egészségnevelés, 1986, 27, 170–172. [Hungarian]
Peja, M., Bíró, B., Madácsy, L., al.: Swimming therapy of children suffering from bronchial asthma. [Asthma bronchiale és gyermekek úszásterápiájával szerzett tapasztalataink.] Gyermekgyógyászat, 1986, 37(1), 39–42. [Hungarian]
Gyene, I., Szentágothai, K., Kelenhegyi, K., et al.: Methodical questions of the swimming training of asthmatic children. [Asthmás gyermekek úszóedzésének módszertani kérdései.] Gyermekgyógyászat, 1986, 37(1), 43–46. [Hungarian]
Szentágothai, K., Gyene, I., Szócska, M., et al.: Physical exercise program for children with bronchial asthma. Pediatr. Pulmonol., 1987, 3(3), 166–172.
Kelenhegyi, K., Osváth, P., Gyene, I., et al.: Results with complex sport rehabilitation in the treatment of asthmatic children. [Komplex sportrehabilitáció eredményei asthmás gyermekek kezelésében.] Gyermekgyógyászat, 1991, 42(2), 168–174. [Hungarian]
Jády, Gy.: Basics of the swimming therapy of asthmatic children. [Asztmás gyermekek úszásoktatásának alapelvei.] Mozgásterápia, 1995, 4(3), 14–15. [Hungarian]
Jády, Gy., Szánthó, A.: Special goals of swimming training of asthmatic children. [Speciális egészségvédelmi és nevelési feladatok az asztmás gyermekek úszásterápiás programjában.] Egészségnevelés, 1998, 39(3), 128–130. [Hungarian]
Jády, Gy.: The importance of sport therapy for asthmatic children. [A sportterápia jelentősége az asthma bronchialés gyermekek számára.] Egészségnevelés, 2000, 41(5–6), 202–203. [Hungarian]
Jády, Gy., Badinszky, T., Hanczár, G.: Long term plan of the swimming education for asthmatic children. [A fizikai fejlesztés és a technikai oktatás hosszú távú terve az asztmás gyermekek úszásterápiás programjában.] Egészségnevelés, 2002, 43(2), 77–79. [Hungarian]
Mezey, B., Kiss, S., Adonyi, M., et al.: Medically supervised training program for asthmatic children. [Asthmás gyermekek sporttudományi és orvosi szempontból ellenőrzött tréningprogramja.] Gyermekgyógyászat, 2002, 53(2), 255–265. [Hungarian]
Belányi, K., Gyene, I., Bak, Zs., et al.: Comparing the young asthmatics running fitness. [Asztmás fiatalok összehasonlító futás-állóképesség vizsgálata.] Orv. Hetil., 2007, 148(8), 357–361. [Hungarian]
Belányi, K., Gyene, I., Szentágothai, K., et al.: Running fitness of asthmatic and healthy young boys in 1985 and 2005 – comparative study. [Asthmás és egészséges fiatal fiúk futás-állóképességének változása 20 év távlatában.] Magyar Sporttud. Szemle, 2007, 8(30), 25–27. [Hungarian]
Balla, K., Gyene I., Szentágothai, K., et al.: Trend in physical fitness among asthmatic and healthy boys in Hungary from 1985 to 2004. Hung. Med. J., 2008, 2(2), 241–247.
Balla, K., Szabó, A., Gyene, I., et al.: Does long-term regular swimming have an influence on quality of life, anxiety and depressive symptoms of adolescents with asthma? Hung. Med. J., 2008, 2(4), 551–561.
Balla, K., Gyene, I., Bak, Zs., et al.: The effects of regular swimming training on the running physical fitness of 8–15 years old young persons with airway diseases and orthopedic disorders. [A rendszeres úszás hatása a légzőszervi és ortopédiai betegségben szenvedő 8–15 éves fiatalok futás-állóképességére.] Gyermekgyógyászat, 2008, 59(2), 119–123. [Hungarian]
Jády, Gy.: The basics of the swimming therapy program of asthmatic children. [Asztmás gyermekek úszásterápiás programjának alapjai. Gyermekszív 2000 Alapítvány.] Testnevelés és Sporttudomány, 2010, 1, 27–32. [Hungarian]
Apor, P., Unyi, G., Torma, Z.: Spiro-ergometric results of Hungarian elite swimmers between 1971 and 1977. [A magyar úszók spiroergometriás adatai 1971–1977 között.] Testnevelés és Sportegészségügyi Szemle, 1978, 19, 277–285. [Hungarian]
Corrao, W.: Asthma in athletes. Exercise-induced bronchoconstriction in figure skaters. Chest, 1996, 109(2), 298–299.
Larsson, K., Ohlsen, P., Larsson, L., et al.: High prevalence of asthma in cross-country skiers. BMJ, 1993, 307(6915), 1326–1329.
Sue-Chu, M., Larsson, L., Bjermer, L.: Prevalence of asthma in young cross-country skiers in central Scandinavia: differences between Norway and Sweden. Respir. Med., 1996, 90(2), 99–105.
Helenius, I., Lumme, A., Öunap, J., et al.: No effect of montelukast on asthma-like symptoms in elite ice hockey players. Allergy, 2004, 59(1), 39–44.
Helenius, I., Lumme, A., Haahtela, T.: Asthma, airway inflammation and treatment in elite athletes. Sports Med., 2005, 35(7), 565–574.
Helenius, I. J., Tikkanen, H. O., Sarna, S., et al.: Asthma and increased bronchial responsiveness in elite athletes: Atopy and sport event as risk factors. J. Allergy Clin. Immunol., 1998, 101(5), 646–652.
Alaranta, A., Alaranta, H., Palmu, P., et al.: Asthma medication in Finnish olympic athletes: no signs of inhaled beta-2-agonist overuse. Med. Sci. Sports Exerc., 2004, 36(6), 919–924.
Alaranta, A., Alaranta, H., Helenius, I.: Use of prescription drugs in athletes. Sports Med., 2008, 38(6), 449–463.
Kindermann, W.: Do inhaled beta-2-agonists have an ergogenic potential in non-asthmatic competitive athletes? Sports Med., 2007, 37(2), 95–102.
Goodman, M., Hays, S.: Asthma and swimming: a meta-analysis. J. Asthma, 2008, 45(8), 639–647.
Bar-Or, O., Inbar, O.: Swimming and asthma. Benefits and deleterious effects. Sports Med., 1992, 14(6), 397–405.
Hodges, K., Hancock, S., Currell, K., et al.: Pseudoephedrine enhances performance in 1500-m runners. Med. Sci. Sports Exerc., 2006, 38(2), 329–333.
Aavikko, A., Helenius, I., Alaranta, A., et al.: Asthma medication is increasingly prescribed for Finnish olympic athletes – for a reason? J. Asthma, 2012, 49(7), 744–749.
Boulet, L. P., O’Byrne, P. M.: Asthma and exercise-induced bronchoconstriction in athletes. N. Engl. J. Med., 2015, 372(7), 641–648.
Eriksson, B. O., Engström, I., Karlberg, P., et al.: A physiological analysis of former girl swimmers. Acta Paediatr. Scand. Suppl., 1971, 217, 68–72.
Endre, L.: Is it an occupational disease the bronchial asthma of elite athletes? [Foglalkozási ártalom-e az élsportolók asztmája?] AMEGA, 2014, 21(1), 9–13. [Hungarian]
Mickleborough, T. D., Murray, R. L., Ionescu, A. A., et al.: Fish oil supplementation reduces severity of exercise-induced bronchoconstriction in elite athletes. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2003, 168, 1181–1189.
Jákó, P.: The dry salt therapy from the view of a sport-physician: its beneficial effects on the physical fitness. [Egészségügyi sóterápia a sportorvos szemével: jótékony hatás a teljesítőképességre.] Heart and Style, 2014, 8(2), 27–28. [Hungarian]