Authors:
Tamás Irinyi Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szeged, Kálvária sgt. 57., 6725

Search for other papers by Tamás Irinyi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
Anikó Németh Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged

Search for other papers by Anikó Németh in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

Absztrakt

Napjainkban egyre többet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakról. Ezek olyan szándékos cselekmények, amelyeket legtöbbször a beteg vagy a hozzátartozó követ el, és a dolgozó testi, lelki sérülését okozzák rövid és hosszú távon egyaránt. Az agresszív cselekmények okai legtöbbször a páciensben keresendők, de szerepet játszanak benne az egészségügyben dolgozó szakemberek és a munkahely bizonyos jellemzői is. A szerzők a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelt adatokra támaszkodva ismertetik az agresszió különböző megfogalmazásait, az egészségügyi szakembereket ért agresszív cselekedetek okait. A közlemény részletesen kitér az agresszió típusaira, gyakorisági megoszlásaira, valamint ismerteti az egészségügyben dolgozó szakemberekre gyakorolt hatásokat, következményeket, illetve néhány megelőzési lehetőséget is ajánl. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1105–1109.

  • 1

    Krug, E. G., Dahlberg, L. L., Mercy, J. A., et al.: World report on violence and health. World Health Organization, Geneva, 2002. http://www.who.int/violence_injury_prevention/violence/world_report/en/summary_en.pdf

  • 2

    Pál, A.: Correlations of work-related stress and intimidation and violence at the workplace. [A munkával összefüggő stressz, valamint a munkahelyi megfélemlítés és erőszak összefüggései.] Foglalkozás-Egészségügy, 2004, 9(5), 1–15. [Hungarian]

  • 3

    Bandura, A.: Self-efficacy: The exercise of control. W H Freeman/Times Books/ Henry Holt & Co, New York, NY, US, 1997.

  • 4

    Sato, K., Wakabayashi, T., Kiyoshi-Teo, H., et al.: Factors associated with nurses’ reporting of patients’ aggressive behavior: A cross-sectional survey. Int. J. Nurs. Stud., 2013, 50(10), 1368–1376.

  • 5

    Hanson, G. C., Perrin, N. A., Moss, H., et al.: Workplace violence against homecare workers and its relationship with workers health outcomes: a cross-sectional study. BMC Public Health, 2015, 15, 11.

  • 6

    Winstanley, S., Whittington, R.: Aggression towards health care staff in a UK general hospital: variation among professions and departments. J. Clin. Nurs., 2004, 13(1), 3–10.

  • 7

    Gerberich, S. G., Church, T. R., McGovern, P. M., et al.: An epidemiological study of the magnitude and consequences of work related violence: the Minnesota Nurses’ Study. Occup. Environ. Med., 2004, 61(6), 495–503.

  • 8

    Lash, A. A., Kulakaç, O., Buldukoglu, K., et al.: Verbal abuse of nursing and midwifery students in clinical settings in Turkey. J. Nurs. Educ., 2006, 45(10), 396–403.

  • 9

    AbuAlRub, R. F., Khalifa, M. F., Habbib, M. B.: Workplace violence among Iraqi hospital nurses. J. Nurs. Scholarsh., 2007, 39(3), 281–288.

  • 10

    Hills, D.: Relationships between aggression management training, perceived self-efficacy and rural general hospital nurses’ experiences of patient aggression. Contemp. Nurse, 2008, 31(1), 20–31.

  • 11

    Camerino, D., Estryn-Behar, M., Conway, M. P., et al.: Work-related factors and violence among nursing staff in the European NEXT study: A longitudinal cohort study. Int. J. Nurs. Stud., 2008, 45(1), 35–50.

  • 12

    Franz, S., Zeh, A., Schablon, A., et al.: Aggression and violence against health care workers in Germany – a cross sectional retrospective survey. BMC Health Serv. Res., 2010, 10, 51.

  • 13

    Zampieron, A., Galeazzo, M., Turra, S., et al.: Perceived aggression towards nurses: study in two Italian health institutions. J. Clin. Nurs., 2010, 19(15–16), 2329–2341.

  • 14

    Gascón, S., Leiter, M. P., Andrés, E., et al.: The role of aggressions suffered by healthcare workers as predictors of burnout. J. Clin. Nurs., 2013, 22(21–22), 3120–3129.

  • 15

    Lin, W. Q., Wu, J., Yuan, L. X., et al.: Workplace violence and job performance among community healthcare workers in China: The mediator role of quality of life. Int. J. Environ. Res. Public Health, 2015, 12(11), 14872–14886.

  • 16

    Da Silva, A. T., Peres, M. F., de Souza Lopes, C., et al.: Violence at work and depressive symptoms in primary health care teams: a cross-sectional study in Brazil. Soc. Psychiatry Psychiatr. Epidemiol., 2015, 50(9), 1347–1355.

  • 17

    Bernaldo-De-Quirós, M., Piccini, A. T., Gómez, M. M., et al.: Psychological consequences of aggression in pre-hospital emergency care: Cross sectional survey. Int. J. Nurs. Stud., 2015, 52(1), 260–270.

  • 18

    Raveesh, B. N., Lepping, P., Lanka, S. V., et al.: Patient and visitor violence towards staff on medical and psychiatric wards in India. Asian J. Psychiatry, 2015, 13, 52–55.

  • 19

    Shaw, M. M.: Aggression toward staff by nursing home residents: findings from a grounded theory study. J. Gerontol. Nurs., 2004, 30(10), 43–54.

  • 20

    Kowalenko, T., Walters, B. L., Khare, R. K., et al.: Workplace violence: a survey of emergency physicians in the state of Michigan. Ann. Emerg. Med., 2005, 46(2), 142–147.

  • 21

    Jankowiak, B., Kowalczuk, K., Krajewska-Kulak, E., et al.: Exposure the doctors to aggression in the workplace. Adv. Med. Sci., 2007, 52(Suppl. 1), 89–92.

  • 22

    Belayachi, J., Berrechid, K., Amlaiky, F., et al.: Violence toward physicians in emergency departments of Morocco: prevalence, predictive factors, and psychological impact. J. Occup. Med. Toxicol., 2010, 5, 527.

  • 23

    Kitaneh, M., Hamdan, M.: Workplace violence against physicians and nurses in Palestinian public hospitals: a cross-sectional study. BMC Health Serv. Res., 2012, 12, 469.

  • 24

    System of criminal justice statistics. [Bűnügyi statisztikai rendszer.] 2015. https://bsr.bm.hu/SitePages/ExcelMegtekinto.aspx?ExcelName=https%3a%2f%2fbsr.bm.hu%2fSertettiAdatok%2fS%C3%A9rtettek+sz%C3%A1ma+az+elk%C3%B6vet%C3%A9s+helye+szerint.xlsx [Hungarian]

  • 25

    Ivánka, T., Irinyi, T., Rudisch, T.: Occurrences involving aggression among healthcare workers. [Agresszív cselekmények előfordulásának vizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében.] Nővér, 2014, 27(2), 19–25. [Hungarian]

  • 26

    Farrell, G. A., Shafiei, T.: Workplace aggression, including bullying in nursing and midwifery: a descriptive survey (the SWAB study). Int. J. Nurs. Stud., 2012, 49(11), 1423–1431.

  • 27

    Friedman, R. A.: Violence and mental illness – how strong is the link? N. Engl. J. Med., 2006, 355(20), 2064–2066.

  • 28

    Crilly, J., Chaboyer, W., Creedy, D.: Violence towards ED nurses by patients. Accid. Emerg. Nurs., 2004, 12(2), 67–73.

  • 29

    Angland, S., Dowling, M., Casey, D.: Nurses’ perceptions of the factors which cause violence and aggression in the emergency department: a qualitative study. Int. Emerg. Nurs., 2014, 22(3), 134–139.

  • 30

    Zeller, A., Hahn, S., Needham, I., et al.: Aggressive behavior of nursing home residents toward caregivers: a systematic literature review. Geriatr. Nurs., 2009, 30(3), 174–187.

  • 31

    Demir, D., Rodwell, J.: Psychosocial antecedents and consequences of workplace aggression for hospital nurses. J. Nurs. Scholarsh., 2012, 44(4), 376–384.

  • 32

    Roche, M., Diers, D., Duffield, C., et al.: Violence toward nurses, the work environment, and patient outcomes. J. Nurs. Scholarsh., 2010, 42(1), 13–22.

  • 33

    Miedema, B., Easley, J., Fortin, P., et al.: Disrespect, harassment, and abuse: All in a day’s work for family physicians. Can. Fam. Physician, 2009, 55(3), 279–285.

  • 34

    Ayranci, U., Yenilmez, C., Balci, Y., et al.: Identification of violence in Turkish health care settings. J. Interpers. Violence, 2006, 21(2), 276–296.

  • 35

    Bimenyimana, E., Poggenpoel, M., Myburgh, C., et al.: The lived experience by psychiatric nurses of aggression and violence from patients in a Gauteng psychiatric institution. Curationis, 2009, 32(3), 4–13.

  • 36

    Winstanley, S., Whittington, R.: Anxiety, burnout and coping styles in general hospital staff exposed to workplace aggression: a cyclical model of burnout and vulnerability to aggression. Work Stress, 2002, 16(4), 302–315.

  • 37

    Tan, M. F., Lopez, V., Cleary, M.: Nursing management of aggression in a Singapore emergency department: A qualitative study. Nurs. Health Sci., 2015, 17(3), 307–312.

  • 38

    Swain, N., Gale, C.: A communication skills intervention for community healthcare workers reduces perceived patient aggression: a pretest-posttest study. Int. J. Nurs. Stud., 2014, 51(9), 1241–1245.

  • 39

    Deák, G.: Hospital security-preventing and managing workplace violence in health care sector. AARMS, 2011, 10(1), 161–171.

  • 40

    Colling, R. L.: Hospital and healthcare security. Fourthy edition. Butterworth-Heinemann, Boston, 2001.

  • 41

    Ivánka, T., Irinyi, T., Rudisch, T., et al.: Aggression management programme for healthcare workers. [Agresszió megelőzését célzó továbbképzés egészségügyi szakdolgozók körében.] Nővér, 2014, 27(4), 11–17. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)