View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szeged, Kálvária sgt. 57., 6725
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged
Restricted access

Absztrakt

Napjainkban egyre többet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakról. Ezek olyan szándékos cselekmények, amelyeket legtöbbször a beteg vagy a hozzátartozó követ el, és a dolgozó testi, lelki sérülését okozzák rövid és hosszú távon egyaránt. Az agresszív cselekmények okai legtöbbször a páciensben keresendők, de szerepet játszanak benne az egészségügyben dolgozó szakemberek és a munkahely bizonyos jellemzői is. A szerzők a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelt adatokra támaszkodva ismertetik az agresszió különböző megfogalmazásait, az egészségügyi szakembereket ért agresszív cselekedetek okait. A közlemény részletesen kitér az agresszió típusaira, gyakorisági megoszlásaira, valamint ismerteti az egészségügyben dolgozó szakemberekre gyakorolt hatásokat, következményeket, illetve néhány megelőzési lehetőséget is ajánl. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1105–1109.

  • 1

    Krug, E. G., Dahlberg, L. L., Mercy, J. A., et al.: World report on violence and health. World Health Organization, Geneva, 2002. http://www.who.int/violence_injury_prevention/violence/world_report/en/summary_en.pdf

  • 2

    Pál, A.: Correlations of work-related stress and intimidation and violence at the workplace. [A munkával összefüggő stressz, valamint a munkahelyi megfélemlítés és erőszak összefüggései.] Foglalkozás-Egészségügy, 2004, 9(5), 1–15. [Hungarian]

  • 3

    Bandura, A.: Self-efficacy: The exercise of control. W H Freeman/Times Books/ Henry Holt & Co, New York, NY, US, 1997.

  • 4

    Sato, K., Wakabayashi, T., Kiyoshi-Teo, H., et al.: Factors associated with nurses’ reporting of patients’ aggressive behavior: A cross-sectional survey. Int. J. Nurs. Stud., 2013, 50(10), 1368–1376.

  • 5

    Hanson, G. C., Perrin, N. A., Moss, H., et al.: Workplace violence against homecare workers and its relationship with workers health outcomes: a cross-sectional study. BMC Public Health, 2015, 15, 11.

  • 6

    Winstanley, S., Whittington, R.: Aggression towards health care staff in a UK general hospital: variation among professions and departments. J. Clin. Nurs., 2004, 13(1), 3–10.

  • 7

    Gerberich, S. G., Church, T. R., McGovern, P. M., et al.: An epidemiological study of the magnitude and consequences of work related violence: the Minnesota Nurses’ Study. Occup. Environ. Med., 2004, 61(6), 495–503.

  • 8

    Lash, A. A., Kulakaç, O., Buldukoglu, K., et al.: Verbal abuse of nursing and midwifery students in clinical settings in Turkey. J. Nurs. Educ., 2006, 45(10), 396–403.

  • 9

    AbuAlRub, R. F., Khalifa, M. F., Habbib, M. B.: Workplace violence among Iraqi hospital nurses. J. Nurs. Scholarsh., 2007, 39(3), 281–288.

  • 10

    Hills, D.: Relationships between aggression management training, perceived self-efficacy and rural general hospital nurses’ experiences of patient aggression. Contemp. Nurse, 2008, 31(1), 20–31.

  • 11

    Camerino, D., Estryn-Behar, M., Conway, M. P., et al.: Work-related factors and violence among nursing staff in the European NEXT study: A longitudinal cohort study. Int. J. Nurs. Stud., 2008, 45(1), 35–50.

  • 12

    Franz, S., Zeh, A., Schablon, A., et al.: Aggression and violence against health care workers in Germany – a cross sectional retrospective survey. BMC Health Serv. Res., 2010, 10, 51.

  • 13

    Zampieron, A., Galeazzo, M., Turra, S., et al.: Perceived aggression towards nurses: study in two Italian health institutions. J. Clin. Nurs., 2010, 19(15–16), 2329–2341.

  • 14

    Gascón, S., Leiter, M. P., Andrés, E., et al.: The role of aggressions suffered by healthcare workers as predictors of burnout. J. Clin. Nurs., 2013, 22(21–22), 3120–3129.

  • 15

    Lin, W. Q., Wu, J., Yuan, L. X., et al.: Workplace violence and job performance among community healthcare workers in China: The mediator role of quality of life. Int. J. Environ. Res. Public Health, 2015, 12(11), 14872–14886.

  • 16

    Da Silva, A. T., Peres, M. F., de Souza Lopes, C., et al.: Violence at work and depressive symptoms in primary health care teams: a cross-sectional study in Brazil. Soc. Psychiatry Psychiatr. Epidemiol., 2015, 50(9), 1347–1355.

  • 17

    Bernaldo-De-Quirós, M., Piccini, A. T., Gómez, M. M., et al.: Psychological consequences of aggression in pre-hospital emergency care: Cross sectional survey. Int. J. Nurs. Stud., 2015, 52(1), 260–270.

  • 18

    Raveesh, B. N., Lepping, P., Lanka, S. V., et al.: Patient and visitor violence towards staff on medical and psychiatric wards in India. Asian J. Psychiatry, 2015, 13, 52–55.

  • 19

    Shaw, M. M.: Aggression toward staff by nursing home residents: findings from a grounded theory study. J. Gerontol. Nurs., 2004, 30(10), 43–54.

  • 20

    Kowalenko, T., Walters, B. L., Khare, R. K., et al.: Workplace violence: a survey of emergency physicians in the state of Michigan. Ann. Emerg. Med., 2005, 46(2), 142–147.

  • 21

    Jankowiak, B., Kowalczuk, K., Krajewska-Kulak, E., et al.: Exposure the doctors to aggression in the workplace. Adv. Med. Sci., 2007, 52(Suppl. 1), 89–92.

  • 22

    Belayachi, J., Berrechid, K., Amlaiky, F., et al.: Violence toward physicians in emergency departments of Morocco: prevalence, predictive factors, and psychological impact. J. Occup. Med. Toxicol., 2010, 5, 527.

  • 23

    Kitaneh, M., Hamdan, M.: Workplace violence against physicians and nurses in Palestinian public hospitals: a cross-sectional study. BMC Health Serv. Res., 2012, 12, 469.

  • 24

    System of criminal justice statistics. [Bűnügyi statisztikai rendszer.] 2015. https://bsr.bm.hu/SitePages/ExcelMegtekinto.aspx?ExcelName=https%3a%2f%2fbsr.bm.hu%2fSertettiAdatok%2fS%C3%A9rtettek+sz%C3%A1ma+az+elk%C3%B6vet%C3%A9s+helye+szerint.xlsx [Hungarian]

  • 25

    Ivánka, T., Irinyi, T., Rudisch, T.: Occurrences involving aggression among healthcare workers. [Agresszív cselekmények előfordulásának vizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében.] Nővér, 2014, 27(2), 19–25. [Hungarian]

  • 26

    Farrell, G. A., Shafiei, T.: Workplace aggression, including bullying in nursing and midwifery: a descriptive survey (the SWAB study). Int. J. Nurs. Stud., 2012, 49(11), 1423–1431.

  • 27

    Friedman, R. A.: Violence and mental illness – how strong is the link? N. Engl. J. Med., 2006, 355(20), 2064–2066.

  • 28

    Crilly, J., Chaboyer, W., Creedy, D.: Violence towards ED nurses by patients. Accid. Emerg. Nurs., 2004, 12(2), 67–73.

  • 29

    Angland, S., Dowling, M., Casey, D.: Nurses’ perceptions of the factors which cause violence and aggression in the emergency department: a qualitative study. Int. Emerg. Nurs., 2014, 22(3), 134–139.

  • 30

    Zeller, A., Hahn, S., Needham, I., et al.: Aggressive behavior of nursing home residents toward caregivers: a systematic literature review. Geriatr. Nurs., 2009, 30(3), 174–187.

  • 31

    Demir, D., Rodwell, J.: Psychosocial antecedents and consequences of workplace aggression for hospital nurses. J. Nurs. Scholarsh., 2012, 44(4), 376–384.

  • 32

    Roche, M., Diers, D., Duffield, C., et al.: Violence toward nurses, the work environment, and patient outcomes. J. Nurs. Scholarsh., 2010, 42(1), 13–22.

  • 33

    Miedema, B., Easley, J., Fortin, P., et al.: Disrespect, harassment, and abuse: All in a day’s work for family physicians. Can. Fam. Physician, 2009, 55(3), 279–285.

  • 34

    Ayranci, U., Yenilmez, C., Balci, Y., et al.: Identification of violence in Turkish health care settings. J. Interpers. Violence, 2006, 21(2), 276–296.

  • 35

    Bimenyimana, E., Poggenpoel, M., Myburgh, C., et al.: The lived experience by psychiatric nurses of aggression and violence from patients in a Gauteng psychiatric institution. Curationis, 2009, 32(3), 4–13.

  • 36

    Winstanley, S., Whittington, R.: Anxiety, burnout and coping styles in general hospital staff exposed to workplace aggression: a cyclical model of burnout and vulnerability to aggression. Work Stress, 2002, 16(4), 302–315.

  • 37

    Tan, M. F., Lopez, V., Cleary, M.: Nursing management of aggression in a Singapore emergency department: A qualitative study. Nurs. Health Sci., 2015, 17(3), 307–312.

  • 38

    Swain, N., Gale, C.: A communication skills intervention for community healthcare workers reduces perceived patient aggression: a pretest-posttest study. Int. J. Nurs. Stud., 2014, 51(9), 1241–1245.

  • 39

    Deák, G.: Hospital security-preventing and managing workplace violence in health care sector. AARMS, 2011, 10(1), 161–171.

  • 40

    Colling, R. L.: Hospital and healthcare security. Fourthy edition. Butterworth-Heinemann, Boston, 2001.

  • 41

    Ivánka, T., Irinyi, T., Rudisch, T., et al.: Aggression management programme for healthcare workers. [Agresszió megelőzését célzó továbbképzés egészségügyi szakdolgozók körében.] Nővér, 2014, 27(4), 11–17. [Hungarian]

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 27 0 0
Feb 2021 39 0 0
Mar 2021 14 0 0
Apr 2021 23 0 0
May 2021 12 0 0
Jun 2021 11 0 0
Jul 2021 0 0 0