Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 157: Issue 43
A fruktóz és a fruktózintolerancia
Author: György Miklós Buzás 1
View More View Less
  • 1 Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, Mester u. 45., 1095
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2016.30567
Page Count:
1708–1716
Publication Date:
01 Oct 2016
Online Publication Date:
Oct 2016
Article Category:
Review Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $1,070.00

Absztrakt

A fruktóz gyümölcsökben és zöldségekben természetesen előforduló monoszacharid. Az utóbbi évtizedekben világszerte jelentősen megnövekedett a fruktóz bevitele, elsősorban az üdítőitalokban használt magas fruktóztartalmú kukoricakeményítő szirup által. Fogyasztásában Magyarország az Egyesült Államok után az „előkelő” 2. helyen áll. A fruktóz a 2-es és 5-ös glükóztranszporter fehérje révén szívódik fel a bélből és jut a vérből a májba, ahol előbb fruktóz-1-foszfáttá, majd fruktóz-1,5-difoszfáttá alakul, amely gliceraldehidre és dihidroaceton-foszfátra bomlik, amik bekapcsolódnak a glikolízisbe, triglicerid- és húgysavképződésbe. A fruktózintolerancia prevalenciája világszerte széles keretek között ingadozik. A fruktózérzékenység tünetei hasonlóak a tejcukor-érzékenységhez. A fruktózmalabszorpciót hidrogénkilégzési teszttel vizsgálják. A fructosaemia meghatározása költséges és körülményes. A fruktózmalabszorpció fokozza az intestinalis motilitást és szenzitivitást, elősegíti a bakteriális biofilm képződését, prebiotikumként szolgál a bélflóra számára, részt vesz a gastrooesophagealis reflux és irritábilis bél kialakulásában. A fruktózfogyasztás elősegíti a fogszuvasodást, a nem alkoholos zsírmáj képződését, és feltételezik szerepét a daganatképződésben is. A fruktózintolerancia kezelésében a fruktózfogyasztás egyénre szabott csökkentése és a FODMAP diéta ad kedvező választ. A xilóz-izomeráz enzim tünetileg hatásos. Orv. Hetil., 2016, 157(43), 1708–1716.

  • 1

    Balázs, L.: History of chemistry. Vol. 1. [A kémia története. I. kötet.] Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. [Hungarian]

  • 2

    Fletcher, H. G.: Augustin-Pierre Dubrunfaut – an early sugar chemist. J. Chem. Educ., 1940, 17(4), 153–154.

  • 3

    Fructose. https://en.wikipedia.org/wiki/Fructose
  • 4

    Somogyi, M.: A method for the preparation of blood filtrates for the determination of sugar. J. Biol. Chem., 1930, 86(2), 655–663.

  • 5

    Garrett, E. R., Blanch, J.: Sensitive direct spectrophotometric determination of fructose and sucrose after acid degradation. Anal. Chem., 1967, 39(10), 1109–1113.

  • 6

    Wahjudi, P. N., Patterson, M. E., Lim, S., et al.: Measurement of glucose and fructose in clinical samples using gas chromatography/mass spectrometry. Clin. Biochem., 2010, 43(1–2), 198–207.

  • 7

    Froesch, E. R., Prader, A., Labhart, A., et al.: Hereditary fructose intolerance, a congenital metabolic disorder unknown until now. Schweiz. Med. Wochenschr., 1957, 87(37), 1168–1171.

  • 8

    Gibson, P. R., Newnham, E., Barrett, J. S., et al.: Review article: fructose malabsorption and the bigger picture. Aliment. Pharmacol. Ther., 2007, 25(4), 349–363.

  • 9

    Biró, Gy.: A fruktóz története. [History of fructose.] Egészségtudomány, 2011, 55(1), 19–26. [Hungarian]

  • 10

    White, J. S., Hobbs, L. J., Fernandez, S.: Fructose content and composition of commercial HFCS-sweetened carbonated beverages. Int. J. Obes., 2015, 39(1), 176–182.

  • 11

    High fructose corn syrup. http://en.wikipedia.org/wiki/High_fructose_corn_syrup
  • 12

    NHANES IV. http://www.cdc.gov/nchs/nhanes
  • 13

    Goran, M. I., Ulijaszek, S. J., Ventura, E. E.: High fructose corn syrup and diabetes prevalence: a global perspective. Glob. Public Health, 2013, 8(1), 55–64.

  • 14

    Rumessen, J. J.: Fructose and related food carbohydrates. Sources, intake, absorption and clinical implications. Scand. J. Gastroenterol., 1992, 27(10), 819–828.

  • 15

    Gaby, A. R.: Adverse effects of dietary fructose. Altern. Med. Rev., 2005, 10(4), 294–306.

  • 16

    Cura, A. J., Carruthers, A.: The role of monosaccharide transport proteins in carbohydrate assimilation, distribution, metabolism and homeostasis. Compr. Physiol., 2012, 2(2), 863–914.

  • 17

    Wilson-O’Brien, A. L., Patron, N., Rogers, S.: Evolutionary ancestry and novel functions of the mammalian glucose transporter (GLUT) family. BMC Evol. Biol., 2010, 10, 152. http://www.biomedcentral.com/1471-2148/10/152
  • 18

    Mueckler, M., Caruso, C., Baldwin, S. A., et al.: Sequence and structure of a human glucose transporter. Science, 1985, 229(4717), 941–945.

  • 19

    De Vivo, D. C., Trifiletti, R. R., Jacobson, R. I., et al.: Defective glucose transport acrosss the blood–brain barrier as a cause of persistent hypoglycorrhachia, seizures, and developmental delay. N. Engl. J. Med., 1991, 325(10), 703–709.

  • 20

    Kellett, G. L., Brot-Laroche, E.: Apical GLUT2. A major pathway of intestinal sugar absorption. Diabetes, 2005, 54(10), 3056–3062.

  • 21

    Franken, J., Brandt, B. A., Tai, S. L., et al.: Biosynthesis of levan, a bacterial extracellular polysaccharide, in the yeast Saccharomyces cerevisiae. PloS ONE, 2013, 8(10) e77499.

  • 22

    Lenzen, S.: A fresh view on glycolysis and glucokinase regulation: history and current status. J. Biol. Chem., 2014, 289(18), 12189–12194.

  • 23

    Abumrad, N. A., Nassir, F., Marcus, A.: Digestion and absorbtion of dietary fat, carbohydrate and protein. In: Feldman, M., Friedman, L. S., Brandt, L. J. (eds.): Sleisenger and Fordtran’s Gastrointestinal and Liver Disease. Pathophysiology/Diagnosis/Management. 10th edition. Elsevier Saunders, Philadelphia, 2016.

  • 24

    Wilder-Smith, C. H., Li, X., Ho, S. S., et al.: Fructose transporters GLUT5 and GLUT2 expression in adult patients with fructose intolerance. United European Gastroenterol. J., 2014, 2(1), 14–21.

  • 25

    Choi, Y. K., Johlin, F. C. Jr., Summers, R. W., et al.: Fructose intolerance: an under-recognized problem. Am. J. Gastroenterol., 2003, 98(6), 1348–1353.

  • 26

    Barrett, J. S., Irving, P. M., Shepherd, S. J., et al.: Comparison of the prevalence of fructose and lactose malabsorption across chronic intestinal disorders. Aliment. Pharmacol. Ther., 2009, 30(2), 165–174.

  • 27

    Berg, L. K., Fagerli, E., Myhre, A. O., et al.: Self-reported dietary fructose intolerance in irritable bowel syndrome: proposed diagnostic criteria. World J. Gastroenterol., 2015, 21(18), 5677–5684.

  • 28

    Beyer, P. L., Caviar, E. M., McCallum, R. W.: Fructose intake at current levels in the United States may cause gastrointestinal distress in normal adults. J. Am. Diet. Assoc., 2005, 105(10), 1559–1566.

  • 29

    Latulippe, M. E., Skoog, S. M.: Fructose malabsorption and intolerance: effects of fructose with and without simultaneous glucose ingestion. Crit. Rev. Food Sci. Nutr., 2011, 51(7), 583–592.

  • 30

    Schiffner, R., Kostev, K., Gothe, H.: Do patients with lactose intolerance exhibit more frequent comorbidites than patients without lactose intolerance? An analysis of routine data from German medical practices. Ann. Gastroenterol., 2016, 29(2), 174–179.

  • 31

    Marie, I., Leroi, A. M., Gourcerol, G., et al.: Fructose malabsorption and systemic sclerosis. Medicine, 2015, 94(39), e1601.

  • 32

    Goldstein, R., Braverman, D., Stankiewicz, H.: Carbohydrate malabsorption and the effect of dietary restriction on symptoms of irritable bowel syndrome and functional bowel complaints. Isr. Med. Assoc. J., 2000, 2(8), 583–587.

  • 33

    Andersson, D. E., Nygren, A.: Four cases of long-standing diarrhoea and colic pains cured by fructose-free diet: a pathogenetic discussion. Acta Med. Scand., 1978, 203(1–2), 87–92.

  • 34

    Rao, S. S., Attaluri, A., Anderson, L., et al.: Ability of the normal human small intestine to absorb fructose: evaluation by breath testing. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2007, 5(8), 959–963.

  • 35

    Skoog, S. M., Bharucha, A. E., Zinsmeister, A. R.: Comparison of breath testing with fructose and high fructose corn syrups in health and IBS. Neurogastroenterol. Motil., 2008, 20(5), 505–511.

  • 36

    Kawaski, T., Akanuma, H., Yamanouchi, T.: Increased fructose concentrations in blood and urine in patients with diabetes. Diabetes Care, 2002, 25(2), 353–357.

  • 37

    Kim, H. S., Paik, H. Y., Lee, K. U., et al.: Effect of several simple sugars on serum glucose and serum fructose levels in normal and diabetic subjects. Diabetes Res. Clin. Pract., 1988, 4(4), 281–287.

  • 38

    Lindsay, J. O., Whelan, K., Stagg, A. J., et al.: Clinical microbiological and immunological effects of fructo-oligosaccharide in patients with Crohn’s disease. Gut, 2006, 55(3), 348–355.

  • 39

    Langlands, S. J., Hopkins, M. J., Coleman, N., et al.: Prebiotic carbohydrates modify the mucosa associated microflora of the human large bowel. Gut, 2004, 53(11), 1610–1616.

  • 40

    Piche, T., des Varannes, S. G., Sacher-Huvelin, S., et al.: Colonic fermentation influences lower esophageal sphincter function in gastroesophageal reflux disease. Gastroenterology, 2003, 124(4), 894–902.

  • 41

    Liu, H., Heaney, A. P.: Refined fructose and cancer. Expert Opin. Ther. Targets, 2011, 15(9), 1049–1059.

  • 42

    Charrez, B., Qiao, L., Hebbard, L.: The role of fructose in metabolism and cancer. Horm. Mol. Biol. Clin. Investig., 2015, 22(2), 79–89.

  • 43

    Hui, H., Huang, D., McArthur, D., et al.: Direct spectrophotometric determination of serum fructose in pancreatic cancer patients. Pancreas, 2009, 38(6), 706–712.

  • 44

    Liu, H., Huang, D., McArthur, D. L., et al.: Fructose induces transketolase flux to promote pancreatic cancer growth. Cancer Res., 2010, 70(15), 6368–6376.

  • 45

    Higginbotham, S., Zhang, Z. F., Lee, I. M., et al.: Dietary glycaemic load and risk of colorectal cancer on the Women’s Health Study. J. Natl. Cancer Inst., 2004, 96(3), 229–233.

  • 46

    Asgharpour, A., Cazanave, S. C., Pacana, T., et al.: A diet-induced animal model of non-alcoholic fatty liver disease and hepatocellular cancer. J. Hepatol., 2016, 65(3), 579–588.

  • 47

    Wijarnpreecha, K., Thongprayoon, C., Edmonds, P. J., et al.: Associations of sugar- and artifically sweetened soda with nonalcoholic fatty liver disease: a systematic review and meta-analysis. QJM, 2016, 109(7), 461–466.

  • 48

    Krauss, N., Schuppan, D.: Monitoring non-responsive patients who have celiac disease. Gastrointest. Endosc. N. Am., 2006, 16(2), 317–327.

  • 49

    Xylose isomerase. https://en.wikipedia.org/wiki/Xylose_isomerase
  • 50

    Komericki, Ö., Akkilic-Masteerena, M., Strimitzer, T., et al.: Oral xylose isomerase decreases breath hydrogen excretion and improves gastrointestinal symptoms in fructose malabsorption – a double blind, placebo-controlled study. Aliment. Pharmacol. Ther., 2012, 36(10), 980–987.
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Keywords:
bakteriális biofilm; fruktóz; fruktózintolerancia; kilégzési teszt; nem alkoholos zsírmáj; prebiotikum; bacterial biofilm; breath test; fructose; fructose intolerance; irritable bowel syndrome; prebiotics

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 58 0 0
Sep 2020 101 1 2
Oct 2020 116 1 1
Nov 2020 137 1 0
Dec 2020 138 0 0
Jan 2021 99 5 5
Feb 2021 0 0 0