View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Kálvária sgt. 57., 6720
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt

A gyanakvó gondolkodás adott helyzetben hasznos és adaptációt segítő lehet, amelyet a világban előforduló események is visszaigazolnak. A paranoia kialakulásában szereplő tényezők közé pszichodinamikai (projekció), jelentőségtulajdonítási (salience attribution), neurobiológiai (dopamin), percepcióromlási (halláskárosodás), kulturális-társadalmi (kisebbség, álközösség), önértékelési (aggódás, depresszió, mánia), valamint kognitív (elhamarkodott következtetés) mechanizmusok tartozhatnak. A gondolkodás spektruma mentén az enyhétől a súlyosig különféle tartalommal előfordulhat túlzott aggodalmaskodás, fokozott jelentőségtulajdonítás, túlértékelt elképzelés, gyanakvás/bizalmatlanság, paranoid gondolat és kikristályosodott téveszme. Az elmúlt években intenzív kutatások indultak a szubklinikus paranoiditás felderítésére az átlagpopulációban. E célra kifejlesztett szűrőmódszerekkel (paranoiaskálák, pszichometriai tesztek, virtuális valóság laboratórium) azt találták, hogy a lakosság körében meglehetősen gyakoriak a gyanakvó/bizalmatlan elképzelések, és ezek némelyike a betegpopulációban észlelt mértéket is elérheti. Az enyhén paranoid ideák nagyobb előfordulásától a súlyosabbak kisebb gyakoriságáig az egész hierarchikus jelenség egy ’paranoiapiramist’ alkot. Az emberekben meghúzódó hétköznapi paranoid gondolkodás alapján megfogalmazható, hogy ’életünk a paranoia’. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 1979–1988.

  • 1

    Selye, H.: A syndrome produced by diverse nocuous agents. Nature, 1936, 138(3479), 32.

  • 2

    Friedman, V. A.: The Zaporozhian letter to the Turkish Sultan: Historical commentary and linguistic analysis. Slavica Hierosolymitana, 1978, 2, 25–38.

  • 3

    Freud, S.: Psychoanalytische Bemerkungen über einen autobiographisch beschriebenen Fall von Paranoia. In: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. III. 1. Hälfte. Franz Deuticke, Leipzig/Wien, 1911.

  • 4

    Bell, V., Halligan, P. W., Ellis, H. D.: Explaining delusions: a cognitive perspective. Trends Cogn. Sci., 2006, 10(5), 219–226.

  • 5

    Kapur, S., Mizrahi, R., Li, M.: From dopamine to salience to psychosis – linking biology, pharmacology and phenomenology of psychosis. Schizophr. Res., 2005, 79(1), 59–68.

  • 6

    King, R., Barchas, J. D., Huberman, B. A.: Chaotic behavior in dopamine neurodynamics. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A., 1984, 81(4), 1244–1247.

  • 7

    Patru, M. C., Reser, D. H.: A new perspective on delusional states – evidence for claustrum involvement. Front. Psychiatry, 2015, 6, 158.

  • 8

    Brent, B. K., Coombs, G., Keshavanet, M. S., et al.: Subclinical delusional thinking predicts lateral temporal cortex responses during social reflection. Soc. Cogn. Affect. Neurosci., 2014, 9(3), 273–282.

  • 9

    Rodier, M., Prévost, M., Renoult, L., et al.: Healthy people with delusional ideation change their mind with conviction. Psychiatry Res., 2011, 189(3), 433–439.

  • 10

    Ross, R. M., McCay, R., Coltheart, M., et al.: Jumping to conclusions about the beads task? A meta-analysis of delusional ideation and data-gathering. Schizophr. Bull., 2015, 41(5), 1183–1191.

  • 11

    Cameron, N. A.: Personality development and psychopathology – A dynamic approach. Houghton Mifflin, Boston, 1963.

  • 12

    Janka, Z.: Serotonin dysfunctions and the “seven deadly sins”. [Szerotonin diszfunkciók a hét főbűn hátterében.] Clin. Neurosci./Ideggy. Szle, 2003, 56(11–12), 376–385. [Hungarian]

  • 13

    Linszen, M. M., Brouwer, R. M., Heringa, S. M., et al.: Increased risk of psychosis in patients with hearing impairment: Review and meta-analyses. Neurosci. Biobehav. Rev., 2016, 62, 1–20.

  • 14

    Bentall, R. P., Taylor, J. L.: Psychological processes and paranoia: implications for forensic behavioural science. Behav. Sci. Law, 2006, 24(3), 277–294.

  • 15

    Janssen, I., Hanssen, M., Bak, M., et al.: Discrimination and delusional ideation. Br. J. Psychiatry, 2003, 182(1), 71–76.

  • 16

    Oh, H., Yang, L. H., Anglin, D. M., et al.: Perceived discrimination and psychotic experiences across multiple ethnic groups in the United States. Schizophr. Res., 2014, 157(1–3), 259–265.

  • 17

    Lien, Y. J., Kao, Y. C., Liu, Y. P., et al.: Relationships of perceived public stigma of mental illness and psychosis-like experiences in a non-clinical population sample. Soc. Psychiatry Psychiatr. Epidemiol., 2015, 50(2), 289–298.

  • 18

    Garety, P. A., Freeman, D.: The past and future of delusions research: from the inexplicable to the treatable. Br. J. Psychiatry, 2013, 203(5), 327–333.

  • 19

    Conrad, K.: Die beginnende Schizophrenie: Versuch einer Gestaltanalyse des Wahns. Thieme Verlag, Stuttgart, 1958.

  • 20

    Tényi, T.: Rare psychiatric symptoms and syndromes. [Ritka pszichiátriai tünetek és szindrómák.] Animula Kiadó, Budapest, 2009. [Hungarian]

  • 21

    Gerevich, J., Ungvari, G. S.: The description of the litigious querulant: Heinrich von Kleist’s novella Michael Kohlhaas. Psychopathology, 2015, 48(2), 79–83.

  • 22

    Benedict, R.: Patterns of culture. Houghton Mifflin, Boston, 1934.

  • 23

    Szilárd, J., Janka, Z.: Elements of social psychology. University Medical School Press, Szeged, 1986.

  • 24

    Mead, M.: Sex and temperament in three primitive societies. Morrow, New York, 1935.

  • 25

    Lehmann, H. E.: Unusual psychiatric disorders, atypical psychoses, and brief reactive psychoses. In: Kaplan, H. I., Freedman, A. M., Sadock, B. J. (eds.): Comprehensive textbook of psychiatry. Third edition. Williams & Wilkins, Baltimore/London, 1980, Vol. 2, pp. 1986–2002.

  • 26

    Paniagua, F. A.: Culture-bound syndromes, cultural variations, and psychopathology. In: Cuéllar, I., Paniagua, F. A. (eds.): Handbook of multicultural mental health: Assessment and treatment of diverse populations. Academic Press, New York, 2000, pp. 140–141.

  • 27

    Strauss, J. S.: Hallucinations and delusions as points on continua function. Arch. Gen. Psychiatry, 1969, 21(5), 581–586.

  • 28

    Peters, E. R., Joseph, S. A., Garety, P. A.: Measurement of delusional ideation in the normal population: introducing the PDI (Peters et al. Delusions Inventory). Schizophr. Bull., 1999, 25(3), 553–576.

  • 29

    Peters, E., Joseph, S., Day, S., et al.: Measuring delusional ideation: the 21-item Peters et al. Delusions Inventory (PDI). Schizophr. Bull., 2004, 30(4), 1005–1022.

  • 30

    Verdoux, H., Maurice-Tison, S., Gay, B., et al.: A survey of delusional ideation in primary-care patients. Psychol. Med., 1998, 28(1), 127–134.

  • 31

    Verdoux, H., van Os, J.: Psychotic symptoms in non-clinical populations and the continuum of psychosis. Schizophr. Res., 2002, 54(1–2), 59–65.

  • 32

    López-Ilundain, J. M., Pérez-Nievas, E., Otero, M., et al.: Peters delusions inventory in Spanish general population: internal reliability, factor structure and association with demographic variables (dimensionality of delusional ideation). Actas Esp. Psiquiatr., 2006, 34(2), 94–104.

  • 33

    Forsell, Y., Henderson, A. S.: Epidemiology of paranoid symptoms in an elderly population. Br. J. Psychiatry, 1998, 172, 429–432.

  • 34

    Lundberg, P., Cantor-Graae, E., Kabakyenga, J., et al.: Prevalence of delusional ideation in a district in southwestern Uganda. Schizophr. Res., 2004, 71(1), 27–34.

  • 35

    Freeman, D.: Delusions in the nonclinical population. Curr. Psychiatry Rep., 2006, 8(3), 191-204.

  • 36

    Sharifi, V., Bakhshaie, J., Hatmi, Z., et al.: Self-reported psychotic symptoms in the general population: Correlates in an Iranian urban area. Psychopathology, 2012, 45(6), 374–380.

  • 37

    Prochwicz, K., Gawęda, Ł.: The Polish version of the Peters et al. Delusions Inventory: factor analysis, reliability and the prevalence of delusion-like experiences in the Polish population. Psychiatr. Pol., 2015, 49(6), 1203–1222.

  • 38

    Martin, J. A., Penn, D. L.: Social cognition and subclinical paranoid ideation. Br. J. Clin. Psychol., 2001, 40(3), 261–265.

  • 39

    Ellett, L., Lopes, B., Chadwick, P.: Paranoia in a nonclinical population of college students. J. Nerv. Ment. Dis., 2003, 191(7), 425–430.

  • 40

    Fonseca-Pedrero, E., Paino, M., Santarén-Rosell, M., et al.: Psychometric properties of the Peters et al. Delusions Inventory 21 in college students. Compr. Psychiatry, 2012, 53(6), 893–899.

  • 41

    Freeman, D., Garety, P. A., Bebbington, P. E., et al.: Psychological investigation of the structure of paranoia in a non-clinical population. Br. J. Psychiatry, 2005, 186(5), 427–435.

  • 42

    Zawadzki, J. A., Woodward, T. S., Sokolowski, H. M., et al.: Cognitive factors associated with subclinical delusional ideation in the general population. Psychiatry Res., 2012, 197(3), 345–349.

  • 43

    Varghese, D., Wray, N. R., Scott, J. G., et al.: The heritability of delusional-like experiences. Acta Psychiatr. Scand., 2013, 127(1), 48–52.

  • 44

    Pechey, R., Halligan, P.: The prevalence of delusion-like beliefs relative to sociocultural beliefs in the general population. Psychopathology, 2011, 44(2), 106–115.

  • 45

    Freeman, D., Pugh, K., Antley, A., et al.: Virtual reality study of paranoid thinking in the general population. Br. J. Psychiatry, 2008, 192(4), 258–263.

  • 46

    Freeman, D., Pugh, K., Vorontsova, N., et al.: Testing the continuum of delusional beliefs: An experimental study using virtual reality. J. Abnorm. Psychol., 2010, 119(1), 83–92.

  • 47

    Freeman, D., Bradley, J., Antley, A., et al.: Virtual reality in the treatment of persecutory delusions: randomised controlled experimental study testing how to reduce delusional conviction. Br. J. Psychiatry, 2016, 209(1), 62–67.

  • 48

    Kramer, R. M.: When paranoia makes sense. Harv. Bus. Rev., 2002, 80(7), 62–69.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2020 8 1 2
Oct 2020 5 3 2
Nov 2020 11 0 0
Dec 2020 25 1 1
Jan 2021 11 0 0
Feb 2021 20 0 0
Mar 2021 10 0 0