Szilvási, L.: Inequalities and child development – intervention options. In: Sallai, É. (ed.): The context of social inequalities, the non traditional family models, parental behavior and the child development. [Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek. In: Sallai, É. (szerk.): Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései.] Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008, 13–37. [Hungarian]

WHO recommendations on interventions to improve preterm birth outcomes. World Health Organization, France, 2015.

Frey, H. A., Klebanoff, M. A.: The epidemiology, etiology and costs of preterm birth. Semin. Fetal Neonatal Med., 2016, 21(2), 68–73.

Görbe, É.: Premature baby in the family. [Koraszülött a családban.] White Golden Book Kft., Budapest, 2004. [Hungarian]

Danis I., Kalmár M.: The nature and models of development. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., et al. (eds.): The genes to society: the early childhood development areas. [A fejlődés természete és modelljei. In: Danis, I., Farkas, M., et al. (szerk.): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011, 76–124. [Hungarian]

Woythaler, M. A., McCormick, M. C., Smith, V. C.: Late preterm infants have worse 24-month neurodevelopmental outcomes than term infants. Pediatrics, 2011, 127(3), e622–e629.

Potijk, M. R., de Winter, A. F., Bos, A. F., et al.: Higher rates of behavioural and emotional problems at preschool age in children born moderately preterm. Arch. Dis. Child., 2012, 97(2), 112–117.

Talge, N. M., Holzman, C., Wang, J., et al.: Late-preterm birth and its association with cognitive and socioemotional outcoes at 6 years of age. Pediatrics, 2010, 126(6), 1124–1131.

Kalmár, M.: The brain development threatening factors and possibilities of averting threats. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., et al. (eds.): The genes to society: the early childhood development areas. [Az agy fejlődését veszélyeztető tényezők és veszélyek elhárításának lehetőségei. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., et al. (szerk.): A génektől a társadalomig: a kora-gyermekkori fejlődés színterei.] Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011, 206–226. [Hungarian]

Machay, T., Balla, Gy., Hajdi, Gy.: Neonatology: fetal and neonatal infections. In: Maródi, L. (ed.): Paediatrics. [Neonatológia: magzati és újszülöttkori fertőzések. In: Maródi, L. (szerk.): Gyermekgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014, 291–374. [Hungarian]

Decsi, T.: The healthy children growth and development. In: Boda, M., Sulyok, E. (eds.): Pediatrics. [Az egészséges gyermek növekedése és fejlődése. In: Boda, M., Sulyok, E. (szerk.): Gyermekgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008, 23–45. [Hungarian]

Qiu, X., Lee, S. K., Tan, K., et al.: Comparison of singleton and multiple-birth outcomes of infants born at or before 32 weeks of gestation. Obstet. Gynecol., 2008, 111(2 Pt 1), 365–371.

Aylward, G. P.: Neonatology, prematurity, NICU, and developmental issues. In: Roberts, M. C. (ed.): Handbook of Pediatric Psychology. 3rd ed. Guilford Press, New York, 2003, 253–268.

Szanati, D. V.: The role of speech terapist-health psychologist monitoring children born prematurely. [A logopédus-egészségpszichológus szerepe a koraszülött gyermekek utánvizsgálatában.] Gyógypedagógiai Szemle, 2011, 39(3–4), 188–195. [Hungarian]

Ittzésné, N. B., Vekerdy, Zs., Lakatos, L.: Conduct and behavioral characteristics extreme low birth weight (1000 g) children at age of 8–11. [Magatartási és viselkedési jellegzetességek extrém kis születési súlyú (1000 g) gyermekeknél 8–11 éves korban.] Gyermekgyógyászat, 1991, 42(4), 517–520. [Hungarian]

Constantinou, C. J., Adamson-Macedo, E. N., Mirmiran, M., et al.: Neurobehavioral assessment predicts differential outcome between VLBW and ELBW preterm infants. J. Perinatol., 2005, 25(12), 788–793.

Romeo, D. M., Di Stefano, A., Conversano, M., et al.: Neurodevelopmental outcome at 12 and 18 months in late preterm infants. Eur. J. Paediatr. Neurol., 2010, 14(6), 503–507.

Estefánné, V. M.: Results of school successfulness and longitudinal psyho-diagnostic testing among children born prematurely. [Koraszülött gyermekek longitudinális, pszichodiagnosztikai vizsgálatának és iskolai beválásának eredményei.] Alkalmazott Pszichológia, 2003, 5(2), 5–24. [Hungarian]

Ribiczey, N.: Environmental impacts and intellectual development – different approaches to capture the relevant aspects of the environment. [Környezeti hatások és intellektuális fejlődés – Különböző megközelítések a környezet releváns aspektusainak megragadására.] Gyógypedagógiai Szemle, 2010, 38(1), 46–60. Avaliable from: http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=31&jaid=457 [Hungarian]

Nagy, B.: Psychotherapy and rehabilitation in child benefit in the light of special needs children studies. [Pszichoterápia és rehabilitáció a gyermekellátásban a speciális szükségletű gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében.] Didakt Kiadó, Debrecen, 2007. [Hungarian]

Farkas, M., Csiky , E.: The Brunet–Lézine scale use for early detection of childhood psychomotor development disorders. [A Brunet–Lézine-féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotors fejlődés zavarainak korai felismerésében.] Művelődési Minisztérium, Budapest, 1980. [Hungarian]

UNICEF: Measuring child poverty. New league tables of child poverty in the world’s rich countries. Innocenti Report Card 10. UNICEF Innocenti Research Centre, Florence, 2012.

Bradley, R. H., Caldwell, B. M., Corwyn, R. F.: The Child Care HOME Inventories: assessing the quality of family child care homes. ECRQ, 2003, 18, 294–309.

Sameroff, A. J., Seifer, R.: Familial risk and child competence. Child Develop., 1983, 54(5), 1254–1268.

Sameroff, A. J., Seifer, R., Baldwin, A., et al.: Stability of intelligence from preschool to adolescence: the influence of social and family risk factors. Child Develop., 1993, 64(1), 80–97.

Månsson, J., Stjerngvist, K.: Children born extremely preterm show significant lower cognitive, language and motor function levels compared with children born at term, as measured by the Bayley-III at 2.5 years. Acta Paediatr., 2014, 103(5), 504–511.

Charkaluk, M. L., Truffert, P., Fily, A., et al.: Neurodevelopment of children born very preterm and free of severe disabilities: the Nord-Pas de Calais Epipage cohort study. Acta Peadiatr., 2010, 99(5), 684–689.

Fily, A., Pierrat, V., Delporte, V., et al.: Factors associated with neurodevelopmental outcome at 2 years after very preterm birth: the population-based Nord-Pas-de-Calais EPIPAGE cohort. Pediatrics, 2006, 117(2), 357–366.

Flamant C., Branger B., Nguyen The Tich, S., et al.: Parent-completed developmental screening in premature children: a valid tool for follow-up programs. PLoS ONE, 2011, 6(5), e20004.

Demeter, E.: Child poverty’s perception among teachers in Csepel. [Kutatási beszámoló. A gyermekszegénység percepciója a csepeli pedagógusok körében.] ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium, Budapest, 2006. [Hungarian]

Kalmár, M., Boronkai, J.: The role of quality of home environment in preterm children long-term intellectual development. [Az otthoni környezet minőségének szerepe koraszülött gyerekek hosszú távú értelmi fejlődésében.] Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, 56(3), 387–410. [Hungarian]

Bayley, N.: Bayley Scales of Infant and Toddler Development – Third edition. The Psychological Corporation, San Antonio, TX, 2006.