View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: A koraszülött gyermekek fejlődésének vizsgálata népegészségügyileg kiemelt terület, mivel százalékos arányuk nem csökken számottevőn az orvostudomány előrehaladásával. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlettségi szintjének leírása potenciálisan befolyásoló környezeti tényezőkkel összefüggésben. Módszer: 2500 gramm alatti születési súlyú, a vizsgálat idején kétéves kisgyermek (n = 75) pszichomotoros fejlődése, otthoni környezetének minősége, szociodemográfiai háttere. Eredmények: A biológiai rizikót jelentő kisebb születési súly és hosszabb kórházi tartózkodás alacsonyabb fejlődési kvócienssel társul. A gyermeknélkülözés, valamint a gyermeket alacsony mértékben érő kognitív stimuláció és anyai empátia negatívan hat a fejlődési hányadosra, születési súlytól függetlenül. Az alacsony szocioökonómiai státuszt jellemző változók növekvő számú megjelenése, mint alacsony anyai iskolázottság, apa munkanélkülisége vagy kisebbségi csoporthoz tartozás, erősödő teljesítményromlással társul. Következtetés: A vizsgált társas-környezeti tényezők, a biológiai rizikón túl, már kétéves korban befolyásolják a koraszülött gyermekek fejlődését. A szerzők ajánlják a környezeti rizikótényezők mentén a legveszélyeztetettebbek minél korábbi szűrését, valamint fejlesztő intervenciók biztosítását, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségek kialakulását. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 31–38.

  • 1

    Szilvási, L.: Inequalities and child development – intervention options. In: Sallai, É. (ed.): The context of social inequalities, the non traditional family models, parental behavior and the child development. [Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés – beavatkozási lehetőségek. In: Sallai, É. (szerk.): Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései.] Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008, 13–37. [Hungarian]

  • 2

    WHO recommendations on interventions to improve preterm birth outcomes. World Health Organization, France, 2015.

  • 3

    Frey, H. A., Klebanoff, M. A.: The epidemiology, etiology and costs of preterm birth. Semin. Fetal Neonatal Med., 2016, 21(2), 68–73.

  • 4

    Görbe, É.: Premature baby in the family. [Koraszülött a családban.] White Golden Book Kft., Budapest, 2004. [Hungarian]

  • 5

    Danis I., Kalmár M.: The nature and models of development. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., et al. (eds.): The genes to society: the early childhood development areas. [A fejlődés természete és modelljei. In: Danis, I., Farkas, M., et al. (szerk.): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011, 76–124. [Hungarian]

  • 6

    Woythaler, M. A., McCormick, M. C., Smith, V. C.: Late preterm infants have worse 24-month neurodevelopmental outcomes than term infants. Pediatrics, 2011, 127(3), e622–e629.

  • 7

    Potijk, M. R., de Winter, A. F., Bos, A. F., et al.: Higher rates of behavioural and emotional problems at preschool age in children born moderately preterm. Arch. Dis. Child., 2012, 97(2), 112–117.

  • 8

    Talge, N. M., Holzman, C., Wang, J., et al.: Late-preterm birth and its association with cognitive and socioemotional outcoes at 6 years of age. Pediatrics, 2010, 126(6), 1124–1131.

  • 9

    Kalmár, M.: The brain development threatening factors and possibilities of averting threats. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., et al. (eds.): The genes to society: the early childhood development areas. [Az agy fejlődését veszélyeztető tényezők és veszélyek elhárításának lehetőségei. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., et al. (szerk.): A génektől a társadalomig: a kora-gyermekkori fejlődés színterei.] Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011, 206–226. [Hungarian]

  • 10

    Machay, T., Balla, Gy., Hajdi, Gy.: Neonatology: fetal and neonatal infections. In: Maródi, L. (ed.): Paediatrics. [Neonatológia: magzati és újszülöttkori fertőzések. In: Maródi, L. (szerk.): Gyermekgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014, 291–374. [Hungarian]

  • 11

    Decsi, T.: The healthy children growth and development. In: Boda, M., Sulyok, E. (eds.): Pediatrics. [Az egészséges gyermek növekedése és fejlődése. In: Boda, M., Sulyok, E. (szerk.): Gyermekgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008, 23–45. [Hungarian]

  • 12

    Qiu, X., Lee, S. K., Tan, K., et al.: Comparison of singleton and multiple-birth outcomes of infants born at or before 32 weeks of gestation. Obstet. Gynecol., 2008, 111(2 Pt 1), 365–371.

  • 13

    Aylward, G. P.: Neonatology, prematurity, NICU, and developmental issues. In: Roberts, M. C. (ed.): Handbook of Pediatric Psychology. 3rd ed. Guilford Press, New York, 2003, 253–268.

  • 14

    Szanati, D. V.: The role of speech terapist-health psychologist monitoring children born prematurely. [A logopédus-egészségpszichológus szerepe a koraszülött gyermekek utánvizsgálatában.] Gyógypedagógiai Szemle, 2011, 39(3–4), 188–195. [Hungarian]

  • 15

    Ittzésné, N. B., Vekerdy, Zs., Lakatos, L.: Conduct and behavioral characteristics extreme low birth weight (1000 g) children at age of 8–11. [Magatartási és viselkedési jellegzetességek extrém kis születési súlyú (1000 g) gyermekeknél 8–11 éves korban.] Gyermekgyógyászat, 1991, 42(4), 517–520. [Hungarian]

  • 16

    Constantinou, C. J., Adamson-Macedo, E. N., Mirmiran, M., et al.: Neurobehavioral assessment predicts differential outcome between VLBW and ELBW preterm infants. J. Perinatol., 2005, 25(12), 788–793.

  • 17

    Romeo, D. M., Di Stefano, A., Conversano, M., et al.: Neurodevelopmental outcome at 12 and 18 months in late preterm infants. Eur. J. Paediatr. Neurol., 2010, 14(6), 503–507.

  • 18

    Estefánné, V. M.: Results of school successfulness and longitudinal psyho-diagnostic testing among children born prematurely. [Koraszülött gyermekek longitudinális, pszichodiagnosztikai vizsgálatának és iskolai beválásának eredményei.] Alkalmazott Pszichológia, 2003, 5(2), 5–24. [Hungarian]

  • 19

    Ribiczey, N.: Environmental impacts and intellectual development – different approaches to capture the relevant aspects of the environment. [Környezeti hatások és intellektuális fejlődés – Különböző megközelítések a környezet releváns aspektusainak megragadására.] Gyógypedagógiai Szemle, 2010, 38(1), 46–60. Avaliable from: http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=31&jaid=457 [Hungarian]

  • 20

    Nagy, B.: Psychotherapy and rehabilitation in child benefit in the light of special needs children studies. [Pszichoterápia és rehabilitáció a gyermekellátásban a speciális szükségletű gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében.] Didakt Kiadó, Debrecen, 2007. [Hungarian]

  • 21

    Farkas, M., Csiky , E.: The Brunet–Lézine scale use for early detection of childhood psychomotor development disorders. [A Brunet–Lézine-féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotors fejlődés zavarainak korai felismerésében.] Művelődési Minisztérium, Budapest, 1980. [Hungarian]

  • 22

    UNICEF: Measuring child poverty. New league tables of child poverty in the world’s rich countries. Innocenti Report Card 10. UNICEF Innocenti Research Centre, Florence, 2012.

  • 23

    Bradley, R. H., Caldwell, B. M., Corwyn, R. F.: The Child Care HOME Inventories: assessing the quality of family child care homes. ECRQ, 2003, 18, 294–309.

  • 24

    Sameroff, A. J., Seifer, R.: Familial risk and child competence. Child Develop., 1983, 54(5), 1254–1268.

  • 25

    Sameroff, A. J., Seifer, R., Baldwin, A., et al.: Stability of intelligence from preschool to adolescence: the influence of social and family risk factors. Child Develop., 1993, 64(1), 80–97.

  • 26

    Månsson, J., Stjerngvist, K.: Children born extremely preterm show significant lower cognitive, language and motor function levels compared with children born at term, as measured by the Bayley-III at 2.5 years. Acta Paediatr., 2014, 103(5), 504–511.

  • 27

    Charkaluk, M. L., Truffert, P., Fily, A., et al.: Neurodevelopment of children born very preterm and free of severe disabilities: the Nord-Pas de Calais Epipage cohort study. Acta Peadiatr., 2010, 99(5), 684–689.

  • 28

    Fily, A., Pierrat, V., Delporte, V., et al.: Factors associated with neurodevelopmental outcome at 2 years after very preterm birth: the population-based Nord-Pas-de-Calais EPIPAGE cohort. Pediatrics, 2006, 117(2), 357–366.

  • 29

    Flamant C., Branger B., Nguyen The Tich, S., et al.: Parent-completed developmental screening in premature children: a valid tool for follow-up programs. PLoS ONE, 2011, 6(5), e20004.

  • 30

    Demeter, E.: Child poverty’s perception among teachers in Csepel. [Kutatási beszámoló. A gyermekszegénység percepciója a csepeli pedagógusok körében.] ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium, Budapest, 2006. [Hungarian]

  • 31

    Kalmár, M., Boronkai, J.: The role of quality of home environment in preterm children long-term intellectual development. [Az otthoni környezet minőségének szerepe koraszülött gyerekek hosszú távú értelmi fejlődésében.] Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, 56(3), 387–410. [Hungarian]

  • 32

    Bayley, N.: Bayley Scales of Infant and Toddler Development – Third edition. The Psychological Corporation, San Antonio, TX, 2006.