View More View Less
  • 1 Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest, Frankel Leó u. 38–40., 1023
Restricted access

Absztrakt:

A nagyérvasculitisek közé sorolt óriássejtes arteritisben és Takayasu-arteritisben közös az érfal patogenetikai eltérése, ez alapján felmerül, hogy nem két külön entitásról, hanem egy betegség két megnyilvánulási formájáról van szó. Kezelésükben továbbra is a glükokortikoidé a vezető szerep, szükség esetén cyclophosphamiddal, azatioprinnal, mycofenolat mofetillel kiegészítve. Tekintettel arra, hogy a betegek jelentős része a konvencionális betegségmódosító szerek mellett is szteroiddependens, egyre több klinikai tapasztalat gyűlik a hosszú távú mellékhatások elkerülése érdekében adott biológiai terápiás szerek hatékonyságáról. A szerzők célja az új terápiás lehetőségek áttekintése. A tumornekrózis-faktor-alfa-gátlókkal jó terápiás eredmények vannak Takayasu-arteritisben, de óriássejtes arteritisben nem bizonyultak kellően hatékonynak, ugyanakkor az interleukin-6-gátlóval mindkét betegségben szignifikáns javulást sikerült elérni. Az abatacept és az ustekinumab is ígéretesnek tűnik a nagyérvasculitisek kezelésében. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 5–12.

  • 1

    Jennette, J. C., Falk, R. J., Bacon, P. A., et al.: 2012 revised International Chapel Hill Consensus Conference Nomenclature of Vasculitides. Arthritis Rheum., 2013, 65(1), 1–11.

  • 2

    Maksimowicz-McKinnon, K., Clark, T. M., Hoffmann, G. S.: Takayasu arteritis and giant cell arteritis: a spectrum within the same disease? Medicine (Baltimore), 2009, 88(4), 221–226.

  • 3

    Polachek, A., Pauzner, R., Levartovsky, D. et al.: The fine line between Takayasu arteritis and giant cell arteritis. Clin. Rheumatol., 2015, 34(4), 721–727.

  • 4

    Firestein, G. S., Budd, R. C., Harris, E. D., et al.: Kelley’s textbook of rheumatology. Eight edition. Elsevier Saunders, Philadelphia, 2009, 1409–1426.

  • 5

    Salvarani, C., Cantini, F., Boiardi, L., et al.: Polymyalgia rheumatica and giant-cell arteritis. N. Engl. J. Med., 2002, 347(4), 261–271.

  • 6

    Mackie, S. L., Taylor, J. C, Haroon-Rashid, L., et al.: Association of HLA-DRB1 amino acid residues with giant cell arteritis: genetic association study, meta-analysis and geo-epidemiological investigation. Arthritis Res. Ther., 2015, 17(1), 195.

  • 7

    Gonzalez-Gay, M. A., Piñeiro, A., Gomez-Gigirey, A., et al.: Influence of traditional risk factors of atherosclerosis in the development of severe ischemic complications in giant cell arteritis. Medicine (Baltimore), 2004, 83(6), 342–347.

  • 8

    Alvarez-Lafuente, R., Fernández-Gutiérrez, B., Jover, J. A., et al.: Human parvovirus B19, varicella zoster virus, and human herpes virus 6 in temporal artery biopsy specimens of patients with giant cell arteritis: Analysis with quantitative real time polymerase chain reaction. Ann. Rheum. Dis., 2005, 64(5), 780–782.

  • 9

    Gilden, D., Nagel, M. A.: Varicella zoster virus triggers the immunopathology of giant cell arteritis. Curr. Opin. Rheumatol., 2016, 28(4), 376–382.

  • 10

    Ma-Krupa, W., Jeon, M. S., Spoerl, S., et al.: Activation of arterial wall dendritic cells and breakdown of self-tolerance in giant cell arteritis. J. Exp. Med., 2004, 199(2), 173–183.

  • 11

    Kaiser, M., Weyand, C. M., Björnsson, J., et al.: Platelet-derived growth factor, intimal hyperplasia, and ischemic complications in giant cell arteritis. Arthritis Rheum., 1998, 41(4), 623–633.

  • 12

    Takayasu, M.: A case with peculiar changes of the central retinal vessels. Acta Soc. Ophtalmol. Jpn, 1908, 12, 554.

  • 13

    Chugh, K. S., Sakhuya, V.: Takayasu’s arteritis as a cause of renovascular hypertension in Asian countries. Am. J. Nephrol., 1992, 12(1–2), 1–8.

  • 14

    Watts, R., Al-Taiar, A., Mooney, J., et al.: The epidemiology of Takayasu arteritis in the UK. Rheumatology (Oxford), 2009, 48(8), 1008–1011.

  • 15

    Numano, F., Isohisa, I., Kishi, U., et al.: Takayasu’s disease in twin sisters. Possible genetic factors. Circulation, 1978, 58(1), 173–177.

  • 16

    Tavora, F., Burke, A.: Review of isolated ascending aortitis: Differential diagnosis, including syphilitic, Takayasu’s and giant cell aortitis. Pathology, 2006, 38(4), 302–308.

  • 17

    Chauhan, S. K., Tripathy, N. K., Nityanand, S.: Antigenic targets and pathogenicity of anti-aortic endothelial cell antibodies in Takayasu arteritis. Arthritis Rheum., 2006, 54(7), 2326–2333.

  • 18

    Park, M. C., Park, Y. B., Young, S. Y., et al.: Anti-endothelial cell antibodies and antiphospholipid antibodies in Takayasu’s arteritis: correlations of their titers and isotype distributions with disease activity. Clin. Exp. Rheumatol., 2006, 24(2 Suppl. 41), S10–S16.

  • 19

    Tripathy, N. K., Sinha, N., Nityanand, S.: Interleukin-8 in Takayasu’s arteritis: plasma levels and relationship with disease activity. Clin. Exp. Rheumatol., 2004, 22(Suppl. 36), S27–S30.

  • 20

    Verma, D. K., Tripathy, N. K., Verma, N. S., et al.: Interleukin-12 in Takayasu’s arteritis: plasma concentrations and relationship with disease activity. J. Rheumatol., 2005, 32(12), 2361–2363.

  • 21

    Park, M. C., Lee, S. W., Park, Y. B., et al.: Serum cytokine profiles and their correlations with disease activity in Takayasu’s arteritis. Rheumatology (Oxford), 2006, 45(5), 545–548.

  • 22

    Tripathy, N. K., Chandran, V., Garg, N. K., et al.: Soluble endothelial cell adhesion molecules and their relationship to disease activity in Takayasu’s arteritis. J. Rheumatol., 2008, 35(9), 1842–1845.

  • 23

    Tripathy, N. K., Gupta, P. C., Nityanand, S.: High TNF-α and low IL-2 producing T cells characterize active disease in Takayasu’s arteritis. Clin. Immunol., 2006, 118(2–3), 154–158.

  • 24

    Proven, A., Gabriel, S. E., Orces, C., et al.: Glucocorticoid therapy in giant cell arteritis: duration and adverse outcomes. Arthritis Rheum., 2003, 49(5), 703–708.

  • 25

    Köttler, I., Henes, J. C., Wagner, A. D., et al.: Does glucocorticosteroid-resistant large-vessel vasculitis (giant cell arteritis) exist and how can remission be achieved? A critical review of the literature. Clin. Exp. Rheumatol., 2012, 30(1 Suppl. 70), S114–S129.

  • 26

    Nuenninghoff, D. M., Matteson, E. L.: The role of disease-modifying antirheumatic drugs in the treatment of giant cell arteritis. Clin. Exp. Rheumatol., 2003, 21(6 Suppl. 32), S29–S34.

  • 27

    Hoffman, G. S., Cid, M. C., Hellmann, D. B., et al.: A multicenter, randomized, double-blind, placebo-controlled trial of adjuvant methotrexate treatment for giant cell arteritis. Arthritis Rheum., 2002, 46(5), 1309–1318.

  • 28

    Smith, R., Kuet, K. P., Akil, M., et al.: Is mycophenolate mofetil effective in the treatment of large vessel vasculitis? Rheumatology, 2015, 54(Suppl. 1), i194.

  • 29

    De Silva, M., Hazelman, B. L.: Azathioprine in giant cell arteritis/polymyalgia rheumatica: a double-blind study. Ann. Rheum. Dis., 1986, 45(2), 136–138.

  • 30

    De Boysson, H., Boutemy, J., Creveuil, C., et al.: Is there a place for cyclophosphamide in the treatment of giant-cell arteritis? A case series and systematic review. Semin. Arthritis Rheum., 2013, 43(1), 105–112.

  • 31

    Koster, M. J., Matteson, E. L., Warrington, K. J.: Recent advances in the clinical management of giant cell arteritis and Takayasu arteritis. Curr. Opin. Rheumatol., 2016, 28(3), 211–217.

  • 32

    Ferfar, Y., Mirault, T., Desbois, A. C., et al.: Biotherapies in large vessel vasculitis. Autoimmun. Rev., 2016, 15(6), 544–551.

  • 33

    Hernández-Rodríguez, J., Segarra, M., Vilardell, C., et al.: Tissue production of proinflammatory cytokines (IL-1 β, TNF-α and IL-6) correlates with the intensity of the systemic inflammatory response and with corticosteroid requirements in giant-cell arteritis. Rheumatology (Oxford), 2004, 43(3), 294–301.

  • 34

    Samson, M., Audia, S., Janikashvili, N., et al.: Is TNF-α really involved in giant cell arteritis pathogenesis? Ann. Rheum. Dis. 2014, 73(1), e1.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 35

    Martínez-Taboada, V. M., Rodríguez-Valverde, C., Carreño, L., et al.: A double-blind placebo controlled trial of etanercept in patients with giant cell arteritis and corticosteroid side effects. Ann. Rheum. Dis., 2008, 67(5), 625–630.

  • 36

    Hoffman, G. S., Cid, M. C., Rendt-Zagar, K. E., et al.: Infliximab for maintenance of glucocorticosteroid-induced remission of giant cell arteritis: a randomized trial. Ann. Intern. Med., 2007, 146(9), 621–630.

  • 37

    Seror, R., Baron, G., Hachulla, E., et al.: Adalimumab for steroid sparing in patients with giant-cell arteritis: results of a multicentre randomised controlled trial. Ann. Rheum. Dis., 2014, 73(12), 2074–2081.

  • 38

    Weyand, C. M., Fulbright, J. W., Hunder, G. G., et al.: Treatment of giant cell arteritis: interleukin-6 as a biologic marker of disease activity. Arthritis Rheum., 2000, 43(5), 1041–1048.

  • 39

    Lurati, A., Bertani, L., Re, K. A., et al.: Successful treatment of a patient with giant cell vasculitis (Horton arteritis) with tocilizumab a humanized anti-interleukin-6 receptor antibody. Case Rep. Rheumatol., 2012, 2012, Article ID 639612.

  • 40

    Loricera, J., Blanco, R., Castañeda, S., et al.: Tocilizumab in refractory aortitis: study on 16 patients and literature review. Clin. Exp. Rheumatol., 2014, 32(3 Suppl. 82), S79–S89.

  • 41

    Işik, M., Kiliç, L., Doğan, I., et al.: Tocilizumab for giant cell arteritis: an amazing result. Rheumatol. Int., 2013, 33(11), 2961–2962.

  • 42

    Salvarani, C., Magnani, L., Catanoso, M., et al.: Tocilizumab: a novel therapy for patients with large-vessel vasculitis. Rheumatology (Oxford), 2012, 51(1), 151–156.

  • 43

    Unizony, S., Arias-Urdaneta, L., Miloslavsky, E., et al.: Tocilizumab for the treatment of large-vessel vasculitis (giant cell arteritis, Takayasu arteritis) and polymyalgia rheumatica. Arthritis Care Res. (Hoboken), 2012, 64(11), 1720–1729.

  • 44

    Beyer, C., Axmann, R., Sahinbegovic, E., et al.: Anti-interleukin 6 receptor therapy as rescue treatment for giant cell arteritis. Ann. Rheum. Dis., 2011, 70(10), 1874–1875.

  • 45

    Sciascia, S., Rossi, D., Roccatello, D.: Interleukin 6 blockade as steroid-sparing treatment for 2 patients with giant cell arteritis. J. Rheumatol., 2011, 38(9), 2080–2081.

  • 46

    Pazzola, G., Padovano, I., Boiardi, L., et al.: Tocilizumab in glucocorticoid-naïve large-vessel vasculitis. Clin. Exp. Rheumatol., 2013, 31(1 Suppl. 75), S59–S61.

  • 47

    Seitz, M., Reichenbach, S., Bonel, H. M., et al.: Rapid induction of remission in large vessel vasculitis by IL-6 blockade: a case series. Swiss Med. Wkly, 2011, 141, w13156.

  • 48

    Loricera, J., Blanco, R., Hernandez, J. L., et al.: Tocilizumab in giant cell arteritis: Multicenter open-label study of 22 patients. Semin. Arthritis Rheum., 2015, 44(6), 717–723.

  • 49

    Adler, S., Reichenbach, S., Kuchen, S., et al.: Tocilizumab for the treatment of giant cell arteritis: a randomized placebo-controlled trial. Arthritis Rheumatol., 2015, 67(Suppl. 10), 912562.

  • 50

    Villiger, P. M., Adler, S., Kuchen, S., et al.: Tocilizumab for induction and maintenance of remission in giant cell arteritis: a phase 2, randomised, double-blind, placebo-controlled trial. Lancet, 2016, 387(10031), 1921–1927.

  • 51

    Tuckwell, K., Collinson, N., Klearman, M., et al.: Baseline data on patients enrolled in a randomized, double-blind trial of tocilizumab in giant cell arteritis. Arthritis Rheumatol. 2015, 67(Suppl, 10), 2352.

  • 52

    Deng, J., Younge, B. R., Olshen, R. A., et al.: Th17 and Th1 T-cell responses in giant cell arteritis. Circulation, 2010, 121(7), 906–915.

  • 53

    Langford, C., Cuthbertson, D., Ytterberg, S. R., et al.: A randomized double-blind trial of abatacept and glucocorticoids for the treatment of giant cell arteritis. Arthritis Rheumatol., 2015, 67(Suppl. 10).

  • 54

    Conway, R., O’Neill, L., O’Flynn, E., et al.: Ustekinumab for the treatment of refractory giant cell arteritis. Ann. Rheum. Dis., 2016, 75(8), 1578–1569.

  • 55

    Van der Geest, K. S., Abdulahad, W. H., Chalan, P., et al.: Disturbed B cell homeostasis in newly diagnosed giant cell arteritis and polymyalgia rheumatica. Arthritis Rheumatol., 2014, 66(7), 1927–1938.

  • 56

    Hoyer, B. F., Mumtaz, I. M., Loddenkemper, K., et al.: Takayasu arteritis is characterised by disturbances of B cell homeostasis and responds to B cell depletion therapy with rituximab. Ann. Rheum. Dis., 2012, 71(1), 75–79.

  • 57

    Mayrbaeurl, B., Hinterreiter, M., Burgstaller, S., et al.: The first case of a patient with neutropenia and giant-cell arteritis treated with rituximab. Clin. Rheumatol., 2007, 26(9), 1597–1598.

  • 58

    Bhatia, A., Ell, P. J., Edwards J. C.: Anti-CD20 monoclonal antibody (rituximab) as an adjunct in the treatment of giant cell arteritis. Ann. Rheum. Dis., 2005, 64(7), 1099–1100.

  • 59

    Valsakumar, A. K., Valappil, U. C., Jorapur, V., et al.: Role of immunsupressive therapy on clinical, immunological and angiographic outcome in active Takayasu’s arteritis. J. Rheumatol., 2003, 30(8), 1793–1798.

  • 60

    Hoffman, G. S., Merkel, P. A., Brasington, R. D., et al.: Anti-tumor necrosis factor therapy in patients with difficult to treat Takayasu arteritis. Arthritis Rheum., 2004, 50(7), 2296–2304.

  • 61

    Molloy, E. S., Langford, C. A., Clark, T. M., et al.: Anti-tumor necrosis factor therapy in patients with refractory Takayasu arteritis: long-term follow-up. Ann. Rheum. Dis., 2008, 67(11), 1567–1569.

  • 62

    Schmidt, J., Kermani, T. A., Bacani, A. K., et al.: Tumor necrosis factor inhibitors in patients with Takayasu arteritis: experience from a referral center with long-term followup. Arthritis Care Res. (Hoboken), 2012, 64(7), 1079–1083.

  • 63

    Clifford, A., Hoffman, G. S.: Recent advances in the medical management of Takayasu arteritis: an update on use of biologic therapies. Curr. Opin. Rheumatol., 2014, 26(1), 7–15.

  • 64

    Comarmond, C., Plaisier, E., Dahan, K., et al.: Anti TNF-α in refractory Takayasu’s arteritis: cases series and review of the literature. Autoimmun. Rev., 2012, 11(9), 678–684.

  • 65

    Novikov, P. I., Smitienko, I. O., Moiseev, S. V.: Tumor necrosis factor alpha inhibitors in patients with Takayasu’s arteritis refractory to standard immunosuppressive treatment: cases series and review of the literature. Clin. Rheumatol., 2013, 32(12), 1827–1832.

  • 66

    Serra, R., Grande, R., Buffone, G., et al.: Effects of glucocorticoids and tumor necrosis factor-alpha inhibitors on both clinical and molecular parameters in patients with Takayasu arteritis. J. Pharmacol. Pharmacother., 2014, 5(3), 193–196.

  • 67

    Mekinian, A., Comarmond, C., Resche-Rigon, M., et al.: Efficacy of biological-targeted treatments in Takayasu arteritis: multicenter, retrospective study of 49 patients. Circulation, 2015, 132(18), 1693–1700.

  • 68

    Saadoun, D., Garrido, M., Comarmond, C., et al.: Th1 and Th17 cytokines drive inflammation in Takayasu arteritis. Arthritis Rheumatol., 2015, 67(5), 1353–1360.

  • 69

    Park, M. C., Lee, S. W., Park, Y. B., et al.: Serum cytokine profiles and their correlations with disease activity in Takayasu’s arteritis. Rheumatology (Oxford), 2006, 45(5), 545–548.

  • 70

    Nishimoto, N., Nakahara, H., Yoshio-Hoshino, N., et al.: Successful treatment of a patient with Takayasu arteritis using a humanized antiinterleukin-6 receptor antibody. Arthritis Rheum., 2008, 58(4), 1197–1200.

  • 71

    Osman, M., Emery, D., Yacyshyn, E.: Tocilizumab for treating Takayasu’s arteritis and associated stroke: a case series and updated review of the literature. J. Stroke Cerebrovasc. Dis., 2015, 24(6), 1291–1298.

  • 72

    Schiavon, F., Cuffaro, S., Ometto, F., et al.: Takayasu arteritis and NYHA III/IV idiopathic cardiomiopathy: tocilizumab proves effective and safe. Joint Bone Spine, 2014, 81(3), 278–279.

  • 73

    Arita, Y., Nakaoka, Y., Otsuki, M., et al.: Cytokine storm after cessation of tocilizumab in a patient with refractory Takayasu arteritis. Int. J. Cardiol., 2015, 187, 319–321.

  • 74

    Youngstein, T., Peters, J. E., Hamdulay, S. S., et al.: Serial analysis of clinical and imaging indices reveals prolonged efficacy of TNF-α and IL-6 receptor targeted therapies in refractory Takayasu arteritis. Clin. Exp. Rheumatol., 2014, 32(3 Suppl. 82), S11–S18.

  • 75

    Cañas, C. A., Cañas, F., Izquierdo, J. H., et al.: Efficacy and safety of anti-interleukin 6 receptor monoclonal antibody (tocilizumab) in Colombian patients with Takayasu arteritis. J. Clin. Rheumatol., 2014, 20(3), 125–129.

  • 76

    Goel, R., Danda, D., Kumar, S., et al.: Rapid control of disease activity by tocilizumab in 10 ‘difficult-to-treat’ cases of Takayasu arteritis. Int. J. Rheum. Dis., 2013, 16(6), 754–761.

  • 77

    Bredemeier, M., Rocha, C. M., Barbosa, M. V., et al.: One-year clinical and radiological evolution of a patient with refractory Takayasu’s arteritis under treatment with tocilizumab. Clin. Exp. Rheumatol., 2012, 30(1 Suppl. 70), S98– S100.

  • 78

    Xenitidis, T., Horger, M., Zeh, G., et al.: Sustained inflammation of the aortic wall despite tocilizumab treatment in two cases of Takayasu arteritis. Rheumatology (Oxford), 2013, 52(9), 1729–1731.

  • 79

    Mekinian, A., Comarmond, C., Resche-Rigon, M., et al.: Efficacy of biological-targeted treatments in Takayasu arteritis: multicenter retrospective study of 49 patients. Circulation, 2015, 132(18), 1693–1700.

  • 80

    Terao, C.: Revisited HLA and non-HLA genetics of Takayasu arteritis – where are we? J. Hum. Genet., 2016, 61(1), 27–32.

  • 81

    Terao, C., Yoshifuji, H., Nakajima, T., et al.: Ustekinumab as a therapeutic option for Takayasu arteritis: from genetic findings to clinical application. Scand. J. Rheumatol., 2016, 45, 1.

  • 82

    Pountain, G., Hazleman, B., Cawston, T. E.: Circulating levels of IL-1beta, IL-6 and soluble IL-2 receptor in polymyalgia rheumatica and giant cell arteritis and rheumatoid arthritis. Br. J. Rheumatol., 1998, 37(7), 797–798.

  • 83

    Saadoun, D., Grido, M., Comarmond, C., et al.: Th1 and Th17 cytokines drive inflammation in Takayasu arteritis. Arthritis Rheumatol., 2015, 67(5), 1353–1360.

  • 84

    Ly, K. H., Stirnemann, J., Liozon, E., et al.: Interleukin-1 blockade in refractory giant cell arteritis. Joint Bone Spine, 2014, 81(1), 76–78.

  • 85

    Lally, L., Pernis, A., Narula, N., et al.: Increased rho kinase activity in temporal artery biopsies from patients with giant cell arteritis. Rheumatolgy (Oxford), 2015, 54(3), 554–558.

  • 86

    Piggott, K., Deng, J., Warrington, K., et al.: Blocking the NOTCH pathway inhibits vascular inflammation in large-vessel vasculitis. Circulation, 2011, 123(3), 309–318.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2022 3 2 2
Feb 2022 18 0 0
Mar 2022 11 0 0
Apr 2022 4 0 0
May 2022 0 0 0
Jun 2022 4 0 0
Jul 2022 1 0 0