Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 158: Issue 11
A vércukorértékek nem feltétlenül jellemzik megfelelően a sejtanyagcsere-állapotot
Authors:
Kornél Simon Siófoki Kórház-Rendelőintézet, Siófok, Semmelweis u. 1., 8600

Search for other papers by Kornél Simon in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
István Wittmann Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs

Search for other papers by István Wittmann in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
409–417
Online Publication Date:
Mar 2017
Publication Date:
01 Mar 2017
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2017.30681
Keywords:
vércukor; sejtanyagcsere; intracelluláris energiatermelés; euglykaemia; hyperglykaemia; eumetabolizmus; diszmetabolizmus; 1-es típusú/2-es típusú diabetes mellitus; cardiovascularis kockázat; blood glucose; cellular metabolism; intracellular energetic pathway; euglycemia; hyperglycemia; eumetabolism; dysmetabolism; type 1; type 2 diabetes mellitus; cardiovascular risk
Restricted access

Absztrakt:

A szakmai ajánlásokban a normális vércukorérték megvalósítása jelenti a diabetes sikeres kezelését, azaz a diabetes terápiájában az euglykaemia elérése a cél. Ez azt sugallja, hogy a normális vércukorérték normális anyagcsere-állapotot (eumetabolizmust) jelez, míg a hyperglykaemia kóros anyagcsere-állapotot (diszmetabolizmust) jelöl. Az is joggal felvethető, hogy vajon ugyanazon vércukorérték esetén az intracelluláris energiaszolgáltatás biokémiai mechanizmusai azonosak-e, avagy egymástól különböznek? A kérdés megválaszolása céljából a szerzők számos, egymástól eltérő patofiziológiai paraméterekkel jellemezhető klinikai állapotban vizsgálták a rövid távú, valamint a hosszú távú vércukorérték és a sejtanyagcsere jellemzőinek összefüggését az irodalmi adatok alapján. Tanulmányozták ezen összefüggést a micro- és a macroangiopathia patogenezisében, vizsgálták a vércukor és a sejtanyagcsere összefüggésének különbözőségeit 1-es és 2-es típusú diabetesben, valamint a vércukor és a myocardium-anyagcsere kapcsolatát akut és krónikus stresszben, továbbá a vércukor és a sejtanyagcsere viszonyát az úgynevezett „áttörési” (breakthrough) jelenségben, valamint a különböző metabolikus promoterek adása esetén. Arra a következtetésre jutottak, hogy az aktuális vércukorérték nagyon különböző mértékben jelzi az aktuális anyagcsere-állapotot. Az euglykaemiás állapot az esetek egy részében egyáltalán nem utal biztonsággal eumetabolizmusra (sejtszintű energiaegyensúlyra), és a hyperglykaemia sem a kóros (sejtszintű energiadeficiens) anyagcsere-állapotot jelzi feltétlenül. Az is megállapítható, hogy ugyanazon aktuális vércukorérték mellett ugyanazon szerv egyidejű anyagcsere-teljesítménye jelentősen különbözhet, továbbá ezen anyagcsere-állapot biokémiai háttérmechanizmusai alapvetően eltérők lehetnek. Az is megfogalmazható, hogy a tartósan fennálló ugyanazon vércukorérték-tartomány mellett az egyes szervek anyagcsere-állapota jelentősen különbözhet: bizonyos szervek anyagcsere-egyensúlya megtartott, más szervek anyagcsere-deficitje egyidejűleg jelentős lehet. A fenti következtetések arra vezethetők vissza, hogy a vércukorérték valójában egy transzportparaméter, amely az aktuális egyensúlyi állapotot jelzi a szénhidrátraktárakból a vérbe irányuló glükózforgalom, illetve a vérből a szövetekbe irányuló glükózfelvétel között. Az egyensúlyt tartó kétirányú forgalom sebességének ismerete nélkül – pusztán a vércukorértékből – érdemi következtetés alig vonható le a sejtanyagcsere mennyiségi és minőségi jellemzőire vonatkozóan. Orv. Hetil., 2017, 158(11), 409–417.

  • 1

    Rydén, L., Grant, P. J., Anker, S. D., et al.: ESC Guidelines on diabetes, pre-diabetes, and cardiovascular diseases developed in collaboration with the EASD: the Task Force on diabetes, pre-diabetes, and cardiovascular diseases of the European Society of Cardiology (ESC) and developed in collaboration with the European Association for the Study of Diabetes (EASD). Eur. Heart J., 2015, 34(39), 3035–3087.

  • 2

    Malmberg, K., for the DIGAMI (Diabetes Mellitus Insulin Glucose Infusion in Acute Myocardial Infarction) Study Group: Prospective randomised study of intensive insulin treatment on long term survival after myocardial infarction in patients with diabetes mellitus. BMJ, 1997, 314(7093), 1512–1515.

  • 3

    Malmberg, K., Rydén, L., Wedel, H., et al., for the DIGAMI 2 Investigators: Intense metabolic control by means of insulin in patients with diabetes mellitus and acute myocardial infarction (DIGAMI 2): effects on mortality and morbidity. Eur. Heart J., 2005, 26(7), 650–661.

  • 4

    Capes, S. E., Hunt, D., Malmberg, K., et al.: Stress hyperglycaemia and increased risk of death after myocardial infarction in patients with and without diabetes: systematic overview. Lancet, 2000, 355(9206), 773–778.

  • 5

    Muhlestein, J., Anderson, J. L., Horne, B. D., et al.: Effect of fasting glucose levels on mortality rate in patients with and without diabetes mellitus and coronary artery disease undergoing percutaneous coronary intervention. Am. Heart J., 2003, 146(2), 351–358.

  • 6

    Lazar, H. L., Chipkin, S. R., Fitzgerald, C. A., et al.: Tight glycemic control in diabetic coronary artery bypass graft patients improves perioperative outcomes and decreases recurrent ischemic events. Circulation, 2004, 109(12), 1497–1502.

  • 7

    Van den Berghe, G. V., Wouters, P., Weekers, F., et al.: Intensive insulin therapy in critically ill patients. N. Engl. J. Med., 2001, 345(19), 1359–1367.

  • 8

    Mehta, S. R., Yusuf, S., Díaz, R., et al., CREATE-ECLA Trial Group Investigators: Effect of glucose-insulin-potassium infusion on mortality in patients with acute ST-segment elevation myocardial infarction: the CREATE-ECLA randomized controlled trial. JAMA, 2005, 293(4), 437–446.

  • 9

    Apstein, C. S., Opie, L. H.: A challenge to the metabolic approach to myocardial ischaemia. Eur. Heart J., 2005, 26(10), 956–959.

  • 10

    Kramer, C. K., Zinman, B., Retnakaran R.: Short-term intensive insulin therapy in type diabetes mellitus: a systematic review and meta-analysis. Lancet Diabetes Endocrinol., 2013, 1(1), 28–34.

  • 11

    Wittmann, I.: The potential common mechanism of hormonal resistance, and it’s suggested role in pathogenesis of metabolic syndrome and cardiovascular diseases. [Hormonrezisztenciák lehetséges közös oka és annak feltételezett szerepe a metabolikus szindróma, ill. a cardiovascularis betegségek kialakulásában.] Diabet. Hung., 2014, 22(3), 173–179. [Hungarian]

  • 12

    Reaven, G.: Insulin resistance, type 2 diabetes mellitus, and cardiovascular disease. The end of the beginning. Circulation, 2005, 112(20), 3030–3032.

  • 13

    Graymore, C. N.: Biochemistry of the retina. In: Graymore, C. N. (ed.): Biochemistry of the eye. Academic Press, London–New York, 1970.

  • 14

    Van den Berghe, G.: Insulin vs. strict blood glucose control to achieve a survival benefit after AMI? Eur. Heart J., 2005, 26(7), 639–641.

  • 15

    Libby, P., Plutzky, J.: Diabetic macrovascular disease. The glucose paradox? Circulation, 2002, 106(22), 2760–2763.

  • 16

    Ihnat, M. A., Thorpe, J. E., Ceriello, A.: Hypothesis: the “metabolic memory”, the new challenge of diabetes. Diabet. Med., 2007, 24(6), 582–586.

  • 17

    Gerstein, H. C., Yusuf, S.: Dysglycaemia and risk of cardiovascular disease. Lancet, 1996, 347(9006), 949–950.

  • 18

    Grundy, S. M., Benjamin, I. J., Burke, G. L., et al.: Diabetes and cardiovascular disease. A Statement for Healthcare Professionals From the American Heart Association. Circulation, 1999, 100(10), 1134–1146.

  • 19

    Taskinen, M. R.: Lipid metabolism in diabetes. In: Taskinen, R. (ed.): Diabetes in the new millenium. W. B. Saunders Company, 2000, 32–55.

  • 20

    Stern, M. P.: Diabetes and cardiovascular disease. The “common soil” hypothesis. Diabetes, 1995, 44(4), 369–374.

  • 21

    UK Prospective Diabetes Study (UKPDS) Group: Intensive blood glucose control with sulphonylureas or insulin compared with conventional treatment and risk of complications in patients with type 2 diabetes (UKPDS) 33). Lancet, 1998, 352(9131), 837–853.

  • 22

    Tattersal, R. B.: Type 2 diabetes or NIDDM: looking for a better name. Lancet, 1989, 333(8638), 589–591.

  • 23

    DeFronzo, A.: Pathogenesis of type 2 (non-insulin dependent) diabetes mellitus: a balanced overview. Diabetologia, 1992, 35(4), 389–397.

  • 24

    Dinneen, S., Gerich, J., Rizza, R.: Carbohydrate metabolism in non-insulin-dependent diabetes mellitus. N. Engl. J. Med., 1992, 327(10), 707–713.

  • 25

    Dinneen, S. F.: Mechanism of postprandial hyperglycaemia in diabetes mellitus. Eur. J. Gastroenterol. Hepatol., 1995, 7(8), 724–729.

  • 26

    Lefèbvre, P. J., Scheen, A. J.: Glucose metabolism and the postprandial state. Eur. J. Clin. Invest., 1999, 29(Suppl. 2), 1–6.

  • 27

    Ceriello, A.: The emerging role of post-prandial hyperglycaemic spikes in the pathogenesis of diabetic complications. Diabet. Med., 1998, 15(3), 188–193.

  • 28

    Kahn, B. S., Flier, J. S.: Obesity and insulin resistance. J. Clin. Invest., 2000, 106(4), 473–481.

  • 29

    Winkler, G., Salamon, F., Salamon, D., et al.: Elevated serum tumour necrosis factor-alpha levels can contribute to the insulin resistance in type II (non-insulin-dependent) diabetes mellitus and inobesity. Diabetologia, 1998, 41(7), 860–861.

  • 30

    Taegtmeyer, H.: Cardiac metabolism as a target for the treatment of heart failure. Circulation, 2004, 110(8), 894–896.

  • 31

    Guha, A., Harmancey, R., Taegtmeyer, H.: Nonischemic heart failure in diabetes mellitus. Curr. Opin. Cardiol., 2008, 23(3), 241–248.

  • 32

    Von Bibra, H., St. John Sutton, M.: Diastolic dysfunction in diabetes and the metabolic syndrome: promising potential for diagnosis and prognosis. Diabetologia, 2010, 53(6), 1033–1045.

  • 33

    Horowitz, J. D., Chirkov, Y. Y., Kennedy, J. A., et al.: Modulation of myocardial metabolism: an emerging therapeutic principle. Curr. Opin. Cardiol., 2010, 25(4), 329–334.

  • 34

    Haffner, S. M.: Abdominal obesity, insulin resistance, and cardiovascular risk in pre-diabetes and type 2 diabetes. Eur. Heart J. Supplements, 2006, 8(Suppl. B), B20–B25.

  • 35

    Kassiotis, C., Rajabi, M., Taegtmeyer, H.: Metabolic reserve of the heart: the forgotten link between contraction and coronary flow. Prog. Cardiovasc. Dis., 2008, 51(1), 74–88.

  • 36

    Soläng, L., Malmberg, K., Rydén, L.: Diabetes mellitus and congestive heart failure. Eur. Heart J., 1999, 20(11), 789–795.

  • 37

    Woodfield, S. L., Lundergan, C. F., Reiner, J. S., et al., for The GUSTO-I Angiographic Investigators: Angiographic findings and outcome in diabetic patients treated with thrombolytic therapy for acute myocardial infarction: the GUSTO-I experience. J. Am. Coll. Cardiol., 1996, 28(7), 1661–1669.

  • 38

    Simon, K., Surek, R., Szamosi, I., et al.: The role of non-ischemic diabetic cardiomyopathy in pathogenesis of the increased cardiovascular risk. [A nem iszkémiás diabeteses cardiomyopathia szerepe a fokozott cardiovascularis kockázat előidézésében.] Cardiol. Hung., 2011, 41(3), 200–205. [Hungarian]

  • 39

    Hunt, K. J., Resendez, R. G., Williams, K., et al.: National cholesterol education program versus Wold Health Organization metabolic syndrome in relation to all-cause and cardiovascular mortality in the San Antonio Heart Study. Circulation, 2004, 110(10), 1251–1257.

  • 40

    Opie, L. H.: Metabolism of free fatty acids, glucose and catecholamines in acute myocardial infarction. Relation to myocardial ischemia and infarct size. Am. J. Cardiol., 1975, 36(7), 938–953.

  • 41

    Landray, M. J, Toescu, V., Kendall, M. J.: The cardioprotective role of β-blockers in patients with diabetes mellitus. J. Clin. Pharm. Ther., 2002, 27(4), 233–242.

  • 42

    Bristow, M.: Antiadrenergic therapy of chronic heart failure. Surprises and new opportunities. Circulation, 2003, 107(8), 1100–1102.

  • 43

    Wallhaus, T. R., Taylor, M., DeGrado, T. R, et al.: Myocardial free fatty acid and glucose use after carvedilol treatment in patients with congestive heart failure. Circulation, 2001, 103(20), 2441–2446.

  • 44

    Shakar, S. F., Lowes, B. D., Lindenfeld, J., et al.: Peak oxygen consumption and outcome in heart failure patients chronically treated with β-blockers. J. Card. Fail., 2004, 10(1), 15–20.

  • 45

    Bell, D. S.: Advantages of a third-generation β-blocker in patients with diabetes mellitus. Am. J. Cardiol., 2004, 93(9 Suppl. 1), 49–52.

  • 46

    Essop, M. F., Opie, L. H.: Metabolic therapy for heart failure. Eur. Heart J., 2004, 25(20), 1765–1768.

  • 47

    UK Prospective Diabetes Study (UKPDS) Group: Effect of intensive blood-glucose control with metformin on complications in overweight patients with type 2 diabetes UKPDS 34.) Lancet, 1998, 352(9131), 854–865.

  • 48

    Krentz, A. J., Bailey, C. J.: Oral antidiabetic agents. Current role in type 2 diabetes mellitus. Drugs, 2005, 65(3), 385–411.

  • 49

    Hanefeld, M., Cagatay, M., Petrowitsch, T., et al.: Acarbose reduces the risk for myocardial infarction in type 2 diabetic patients: meta-analysis of seven long-term studies. Eur. Heart J., 2004, 25(1), 10–16.

  • 50

    Chiasson, J. L., Josse, R. G., Gomis, R., et al., for The STOP-NIDDM Trial Research Group: Acarbose for prevention of type 2 diabetes mellitus. The STOP-NIDDM randomised trial. Lancet, 2002, 359 (9323), 2072–2077.

  • 51

    Beckman, J. A., Creager, M. A., Libby, P.: Diabetes and atherosclerosis. Epidemiology, pathophysiology, and management. JAMA, 2002, 287(19), 2570–2581.

  • 52

    Adler, A. I.: Cardiovascular risk reduction in diabetes: underemphasised and overdue. Messages from major trials. Clin. Med., 2001, 1(6), 472–477.

  • 53

    Haffner, S. M., Mykkänen, L., Festa, A., et al.: Insulin-resistant prediabetic subjects have more atherogenic risk factors than insulin-sensitive prediabetic subjects. Implications for preventing coronary heart disease during the prediabetic state. Circulation, 2000, 101(9), 975–980.

  • 54

    Gaede, P., Vedel, P., Larsen, N., et al.: Multifactorial intervention and cardiovascular disease in patients with type 2 diabetes. N. Engl. J. Med., 2003, 348(5), 383–393.

  • 55

    Han, W., Chuang, K. H., Chang Y. T., et al.: Imaging metabolic syndrome. EMBO Mol. Med., 2010, 2(6), 196–210.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 15 0 0
May 2024 41 0 0
Jun 2024 7 0 0
Jul 2024 31 0 0
Aug 2024 31 0 1
Sep 2024 28 0 0
Oct 2024 62 0 0