View More View Less
  • 1 Felsődobsza, Thököly u. 1., 3847
Restricted access

Absztrakt:

Egyre inkább felismerjük, hogy az asthma bronchiale heterogén entitás, amely különböző fenotípusokat ölel fel. A hatásosabb, személyre szabott terápia kulcsa a specifikus fenotípus azonosítása. Az asthma-fenotipizálás legkorábbi kísérleteként ajánlották extrinszik és intrinszik típusba sorolását. A klinikai asthmát elsődlegesen allergiás (atopiás) és nem allergiás (nem atopiás) asthmára oszthatjuk. Más fenotípusok a kiváltó tényezőkön alapulnak. Később a fenotipizálást a gyulladás domináló sejtes típusára alapozták. Ez lehet eosinophil vagy noneosinophil. A noneosinophil asthma lehet neutrophil, kevert vagy paucigranulocytás. Az IgE felfedezése nagy áttörést jelentett az asthmakutatásban. Az IgE egy immunglobulin, amelynek központi szerepe van a patomechanizmusban. Később újabb immunfenotípusokat azonosítottak: T helper-2 magas és T helper-2 alacsony altípus. A neutrophil asthma elsődlegesen T helper-17 indukálta mechanizmuson alapul. A fenotípusok azonosítására fokozódó mértékben alkalmazzák a klaszterelemzést. Az új adatok molekuláris utakat tártak fel. Azonban az asthma fenotipizálása komplex, mivel a különböző fenotípusok átfedik egymást. Ezért a kérdés további kutatásokat igényel. Biomarkerek, mint a vér és köpet eosinophilszintje, a kilégzett nitrogén-oxid-frakció, a szérum-immunglobulin-E, szérumperiostin azonosít különböző asthmafenotípusokat. Orv. Hetil., 2017, 158(13), 491–498.

  • 1

    Global Initiative for Asthma. 2016. http://www.ginaasthma.org

  • 2

    Coca, A. F., Cooke, R. A.: On the classification of the phenomena of hypersensitiviness. J. Immunol., 1923, 8, 163–182.

  • 3

    Keeney, E. I.: The history of asthma from Hippocrates to Meltzer. J. Allergy Clin. Immunol., 1964, 35, 215–226.

  • 4

    Auer, J., Lewis, P. A.: The physiology of the immediate reaction of anaphylaxis in the guinea-pig. J. Exp. Med., 1910, 12, 151–175.

  • 5

    Bousquet, J., Chanez, P., Lacoste, J. Y., et al.: Eosinophilic inflammation in asthma. NEJM, 1990, 323, 1033–1039.

  • 6

    Tiffeneau, R.: Hyperexcitabilité bronchomotrice de l’asthmatique, sequelle des agressions bronchosonstrictives allergiques. Allergy, 1959, 14, 416–432.

  • 7

    Walker, C., Bode, E., Boer, L., et al.: Allergic and nonallergic asthmatics have distinct patterns of T-cell activation and cytokine production in peripheral blood and bronchoalveolar lavage. Am. Rev. Respir. Dis., 1992, 146, 109–115.

  • 8

    Nair, P., Dasgupta, A., Brightling, C. E., et al.: How to diagnose and phenotype asthma. Clin. Chest Med., 2012, 33, 445–457.

  • 9

    Cooke, R. A.: Asthma in children. Its causes and treatment. JAMA, 1934, 102, 664–668.

  • 10

    Hajós, M.: The pathogenesis and therapy of asthma bronchiale. [Az asthma bronchiale pathogenezise és therapiája.] Orvtud. Akt. Probl., 1973, 1, 45–89. [Hungarian]

  • 11

    Kraszkó, P., Angyal, I.: Does “infectious” asthma bronchiale exist? [Van-e „infekt” asthma bronchiale?] Pneumol. Hung., 1984, 37, 495–499. [Hungarian]

  • 12

    Jackson, D. J., Makrinioti, H., Rana, B. M., et al.: IL-33-dependent type 2 inflammation during rhinovirus-induced asthma exacerbations in vivo. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2014, 190, 1373–1382.

  • 13

    Kowalski, M. L., Cieślak, M., Pérez-Novo, C. A., et al.: Clinical and immunological determinants of severe/refractory asthma (SRA): Association with Staphylococcal superantigen-specific IgE antibodies. Allergy, 2011, 66, 32–38.

  • 14

    Samter, M., Beers, R. F.: Intolerance to aspirin? Clinical studies and considerations of its pathogenesis. Ann. Intern. Med., 1968, 68, 975–983.

  • 15

    McNeill, R. S., Nairn, J. R., Ingram, M. G.: Exercise-induced asthma. QJM, 1966, 35, 55–67.

  • 16

    Lessard, A., Turcotte, H., Cormier, Y., et al.: Obesity and asthma. Chest, 2008, 134, 317–323.

  • 17

    Dixon, A. E., Pynter, M. E.: Mechanisms of asthma in obesity. Pleiotrop aspects of obesity produce distinc asthma phenotypes. Am. J. Respir. Cell Mol. Biol., 2016, 54, 601–608.

  • 18

    Gjomarkaj, M., Gaga, M., Bruselle, G., et al.: Frequent exacerbators – a distinc phenotype of severe asthma. Clin. Exp. Allergy, 2014, 44, 212–221.

  • 19

    Opina, M. D., Bleecker, E. R., Meyers, D. A., et al.: The very frequent exacerbator sub-phenotype is seen in all spectrum of asthma severity including milder disease in the Severe Asthma Research Program. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2015, 191, a4182.

  • 20

    Yii, A., Tan, J., Lapperre, T., et al.: Stability of the frequent-exacerbator phenotype in severe asthma: A longitudinal study. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2015, 191, A4149.

  • 21

    Ishizaka, K., Ishizaka, T., Hornbrook, M. M.: Physico-chemical properties of human reaginic antibody. J. Immunol., 1966, 97, 75–85.

  • 22

    Kraszko, P., Beregi, E.: Changes in the IgE content of the serum and bronchial mucosa in extrinsic and intrinsic bronchial asthma. Progr. Resp. Res., 1980, 14, 47–50.

  • 23

    Ying, S., Humbert, M., Meng, Q., et al.: Local expression of ε heavy chain of IgE in the bronchial mucosa in atopic and nonatopic asthma. J. Allergy Clin. Immunol., 2001, 107, 686–692.

  • 24

    Humbert, M., Grant, J. A., Taborda-Barata, L., et al.: High-affinity IgE receptor (FcεRI)-bearing cells in bronchial biopsies from atopic and nonatopic asthma. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 1996, 153, 1931–1937.

  • 25

    Kay, A. B.: Leukocytes in asthma. Immunol. Investig., 1988, 17, 679–705.

  • 26

    Simpson, J. L., Scott, R., Boyle, M. J., et al.: Inflammatory subtypes in asthma: Assessment and identification using induced sputum. Respirology, 2006, 11, 54–61.

  • 27

    Horwitz, R. J., Busse, W. W.: Inflammation and asthma. Clin. Chest Med., 1995, 16, 583–602.

  • 28

    Liu, M. C., Hubbard, W. C., Proud, D., et al.: Immediate and late inflammatory responses to ragweed antigen challenge of the peripheral airways in allergic asthmatics. Am. Rev. Respir. Dis., 1991, 144, 51–58.

  • 29

    Korevaar, D. A., Westerhof, G. A, Wang, J., et al.: Diagnostic accuracy of minimally invasive markers for detection of airway eosinophilia in asthma: a systematic review and meta-analysis. Lancet Respir. Med., 2015, 3, 290–300.

  • 30

    Schleich, F. N., Chevremont, A., Paulus, V., et al.: Importance of concomittant local and systemic eosinophilia in uncontrolled asthma. Eur. Respir. J., 2014, 44, 97–108.

  • 31

    Kraszkó, P., Tomcsányi, A., Brunner, M.: The effect of allergen provocation on IgE level and on circulating eosinophil leukocyte count in bronchial asthma. [Allergén provokáció hatása az IgE szintre és a keringő eozinofil leukocitaszámra asthma bronchialéban.] Pneumol. Hung., 1980, 33, 481–486. [Hungarian]

  • 32

    Turner, M. O., Hussack, P., Sears, M. R., et al.: Exacerbations of asthma without sputum eosinophilia. Thorax, 1995, 50, 1057–1061.

  • 33

    Fahy, J. V., Kim, K. W., Liu, J., et al.: Prominent neutrophilic inflammation in sputum from subjects with asthma exacerbation. J. Allergy Clin. Immunol., 1995, 95, 843–852.

  • 34

    Wenzel, S. E., Schwartz, L. B., Langmack, E. L., et al.: Evidence that severe asthma can be divided pathologically into two inflammatory subtypes with distinct physiologic and clinical characteristics. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 1999, 160, 1001–1008.

  • 35

    Mc Grath, K. W., Icitovic, N., Boiushey, H. A., et al.: A large subgroup of mild-to-moderate asthma is persistent noneosinophilic. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2012, 185, 612–619.

  • 36

    Green, R. H., Brightling, C. E., Woltmann, G., et al.: Analysis of induced sputum in adults with asthma: neutrophilia and poor response to inhaled corticosteroids. Thorax, 2002, 57, 875–879.

  • 37

    Haldar, P., Pavord, D.: Noneosinophilic asthma: A distinct clinical and pathologic phenotype. J. Allergy Clin. Immunol., 2007, 119, 1043–1052.

  • 38

    Majewski, S., Ciebiada, M., Domagala, M., et al.: Short-term reproducibility of the inflammatory phenotype in different subgroups of adult asthma cohort. Mediators Inflamm., 2015, 2015, 419039.

  • 39

    Nadif, R., Siroux, V., Boudier, A., et al.: Blood granulocyte patterns as predictors of asthma phenotypes in adults from the EGEA study. Eur. Respir. J., 2016, 48, 1040–1051.

  • 40

    Boudier, A., Curjuric, I., Basagana, X., et al.: Ten-year follow-up of cluster-based asthma phenotypes in adults. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2013, 188, 550–560.

  • 41

    Siroux, V., González, J. R., Bouzigon, E., et al.: Genetic heterogenity of asthma phenotypes identified by a clustering approach. Eur. Respir. J., 2014, 43, 439–452.

  • 42

    Howrylak, J. A., Fuhlbrigge, A. L., Strunk, R. C., et al.: Classification of childhood asthma phenotypes and long-term clinical responses to inhaled antiinflammatory medications. J. Allergy Clin. Immunol., 2014, 133, 1289–1300.

  • 43

    Kim, T. B., Jang, A. S., Kwon, H. K., et al.: Identification of asthma clusters in two independent Korean adult asthma cohort. Eur. Respir. J., 2013, 41, 1308–1314.

  • 44

    Lavoie-Charland, É., Bérube, J. C., Laviolette, M., et al.: Multivariate asthma phenotypes in adults: The Quebec City Case- Control Asthma cohort. Open J. Respir. Dis., 2013, 3, 133–142.

  • 45

    Haldar, P., Pavord, I. D., Shaw, D. E., et al.: Cluster analysis and clinical asthma phenotypes. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2008, 178, 218–224.

  • 46

    Moore, W. C., Meyers, D. A., Wenzel, S. E., et al.: Identification of asthma phenotypes using cluster analysis in the Severe Asthma Research Program. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2010, 181, 315–323.

  • 47

    Siroux, V., Basagana, X., Boudier, A., et al.: Identifying adult asthma phenotypes using a clustering approach. Eur. Respir. J., 2011, 38, 310–317.

  • 48

    Amelink, M., de Nijs, S. B., de Groot, J. C., et al.: Three phenotypes of adult-onset asthma. Allergy, 2013, 68, 674–680.

  • 49

    Robinson, D. S., Hamid, Q., Ying, S., et al.: Predominant TH2 – like bronchoalveolar T-lymphocyte population in atopic asthma. NEJM, 1992, 326, 298–304.

  • 50

    Woodruff, P. G., Modrek, B., Choy, D. F., et al.: T-helper type 2-driven inflammation defines major subphenotypes of asthma. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2009, 180, 388–395.

  • 51

    Sun, Y., Zhou, Q., Yao, W.: Sputum interleukin-17 is increased and associated with airway neutrophilia in patients with severe asthma. Chin. Med. J., 2005, 118, 953–956.

  • 52

    Al-Ramli, W., Préfontaine, D., Chouiali, F., et al.: TH 17-associated cytokines (IL-17A and IL-17F) in severe asthma. J. Allergy Clin. Immunol., 2009, 123, 1185–1187.

  • 53

    Ramirez-Velazquez, C., Castillo, E. C., Guido-Bayardo, L., et al.: IL-17-producing peripherial blood CD177+ neutrophils increase in allergic asthmatic subjects. Allergy Asthma Clin. Immunol., 2013, 9, 23.

  • 54

    Cosmi, L., Maggi, L., Santgarlasci, V., et al.: Identification of a novel subset of human circulating memory CD4+ T cells that produce both IL-17A and IL-4. J. Allergy Clin. Immunol., 2010, 125, 222–230.

  • 55

    Sven, S., Scheers, H., Marijsse, G., et al.: Th2-high asthma: a heterogenous asthma population? Clin. Transl. Allergy, 2015, 5(Suppl. 2), 01.

  • 56

    Wenzel, S. E.: Emergence of biomolecular pathways to define novel asthma phenotypes. Typ-2 immunity and beyond. Am. J. Respir. Cell Mol. Biol., 2016, 55, 1–4.

  • 57

    Pelaia, G., Vatgrella, A., Busceti, M. T., et al.: Cellular mechanisms underlying eosinophilic and neutrophilic airway inflammation in asthma. Mediators Inflamm., 2015, 2015, 879783.

  • 58

    Akdis, C. A., Akdis, M.: Mechanisms of allergen-specific immunotherapy and immun tolerance to allergens. World Allergy Organ. J., 2015, 8, 17.

  • 59

    Raedler, D., Ballenberger, N., Klucker, E., et al.: Identification of novel immune phenotypes for allergic and nonallergic childhood asthma. J. Allergy Clin. Immunol., 2015, 135, 81–91.

  • 60

    Baines, K. J., Simpson, J. L., Wood, L. G., et al.: Sputum gene expression signature of 6 biomarkers discriminates asthma inflammatory phenotypes. J. Allergy Clin. Immunol., 2014, 133, 997–1007.

  • 61

    Modena, B. D., Tedrow, J. R., Milosevic, J., et al.: Gene expression in relation to exhaled nitric oxide identifies novel asthma phenotypes with unique biomolecular pathways. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2014, 190, 1363–1372.

  • 62

    Baines, K. J., Simpson, J. L., Wood, L. G., et al.: Transcriptional phenotypes of asthma defined by gene expression profiling of induced sputum samples. J. Allergy Clin. Immunol., 2011, 127, 153–160.

  • 63

    Yan, X., Chu, J. H., Gomez, J., et al.: Noninvasive analysis of the sputum transcriptome discriminates clinical phenotypes of asthma. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2015, 191, 1116–1125.

  • 64

    Kidd, C. D., Thompson, P. J., Barrett, L., et al.: Histone modifications and asthma. Am. J. Respir. Cell Mol. Biol., 2016, 54, 3–12.

  • 65

    Nicodemus-Johnson, J., Naughton, K. A., Sudi, J., et al.: Genome-wide methylation study identifies an IL-13-induced epigenetic signature in asthmatic airways. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2016, 193, 376–385.

  • 66

    Simpson, J. L., Phipps, S., Baines, K. J., et al.: Elevated expression of the NLRP3 inflammasome in neutrophilic asthma. Eur. Respir. J., 2014, 43, 1067–1076.

  • 67

    Panganiban, R. P., Wang, Y., Howrylak, J., et al.: Circulating microRNAs as biomarkers in patients with allergic rhinitis and asthma. J. Allergy Clin. Immunol., 2016, 137, 1423–1432.

  • 68

    Westerhof, G. A., Korevaar, D. A., Amelink, M., et al.: Biomarkers to identify sputum eosinophilia in different adult asthma phenotypes. Eur. Respir. J., 2015, 46, 688–696.

  • 69

    Wagener, A. H., de Nijs, S. B., Lutter, R., et al.: External validation of blood eosinophil, FENO and serum periostin as surrogate for sputum eosinophils in asthma. Thorax, 2015, 70, 115–120.

  • 70

    Izuhara, K., Conway, S. J., Moore, B. B., et al.: Roles of periostin in respiratory disorders. Am. J. Respir. Crit. Care Med., 2016, 193, 949–956.

  • 71

    Simpson, J. L., Yang, I. A., Upham, J. W., et al.: Periostin levels and eosinophilic inflammation in poorly-controlled asthma. BMC Pulm. Med., 2016, 16, 67.

  • 72

    Jia, G., Erickson, R. W., Choy, D. F., et al.: Periostin is a sytemic biomarker of eosinophilic airway inflammation in asthmatic patients. J. Allergy Clin. Immunol., 2012, 130, 647–654.

  • 73

    Matsusaka, M., Kabata, H., Fukunaga, K., et al.: Phenotype of asthma related with high serum periostin levels. Allergol. Internat., 2015, 64, 175–180.

  • 74

    Nagasaki, T., Matsumoto, H., Kanemitsu, Y., et al.: Using exhaled nitric oxide and serum periostin as a composite marker to identify severe/steroid-insensitive asthma. Am. J. Respir. Crit. Care Dis., 2016, 191, A2494.

  • 75

    Peters, M. C., Mekkonen, Z. K., Yuan, S., et al.: Measures of gene expression in sputum cells can identify TH2-high and TH2-low subtypes of asthma. J. Allergy Clin. Immunol., 2014, 133, 388–394.

  • 76

    Ray, A., Oriss, T. B., Wenzel, S. E.: Emerging molecular phenotypes of asthma. Am. J. Physiol. Lung Cell. Mol. Physiol., 2015, 308, L130–L140.

  • 77

    Silkoff, P. E., Strambu, I, Laviolette, M., et al.: Asthma characteristics and biomarkers from the Airway Disease Endotyping for Personalized Therapeutics (ADEPT) longitudinal profiling study. Respir. Res., 2015, 16, 142.

  • 78

    Little, S. A., Chalmers, G. W., MacLeod, K. J., et al.: Non-invasive markers of airway inflammation as predictors of oral steroid responsiveness in asthma. Thorax, 2000, 55, 232–234.

  • 79

    Jang, A. S., Lee, J. H., Péark, S. W., et al.: Factors influencing the responsiveness to inhaled glucocorticoids of patients with moderate-to-severe asthma. Chest, 2005, 128, 1140–1145.

  • 80

    Barbaro, M. P., Spanevello, A., Palladino, G. P., et al.: Exhaled matrix metalloproteinase-9 (MMP-9) in different biological phenotypes of asthma. Eur. J. Intern. Med., 2014, 25, 92–96.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 25 0 0
Mar 2021 3 0 0
Apr 2021 9 0 0
May 2021 21 0 0
Jun 2021 12 0 0
Jul 2021 14 0 0
Aug 2021 5 0 0