View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Vörösmarty M. u. 4., 7621
  • | 2 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • | 3 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A rendszeres fizikai aktivitás egészségre vonatkozó hatása közismert, azonban több kutatás leírta, hogy szívbetegek számára is nélkülözhetetlen, továbbá az ülő életmódot folytató szívbetegek számára szekunder prevenciós hatását is kimutatták. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelen betegek esetében telemetriás úton kapott physical activity százalékos érték miként alakítható át MET-értékre, amellyel az egyén fizikai aktivitás során mért oxigénfogyasztása jellemezhető. Módszer: A kutatásban 17 szívelégtelen beteg vett részt, akik közül 3 nő és 14 férfi; életkor 57,35 ± 9,54 év; testtömeg 98,71 ± 9,89 kg; átlagos BMI 36,69 ± 3,67 volt. A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a physical activity százalékérték MET-értékké volt konvertálható. Eredmények: A hatperces sétateszt alatt átlag 416,6 ± 48,2 m-t tettek meg a betegek és a mért MET értékek átlaga 1,85 ± 0,18, a MET heti átlaga 1,12 ± 0,06 volt. Jól kivehető hogy a betegek számára még a 6MWT is egy emelkedett aktivitást jelent a mindennapok aktivitási szintjéhez képest. Következtetés: Módszerünk alkalmazásával a betegek állapotváltozása a reszinkronizációs készülékekbe beépített, fizikai aktivitást mérő mozgásérzékelő adatai alapján, magával az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan monitorozható. Orv Hetil. 2017; 158(19): 748–753.

  • 1

    Dua, J. S., Cooper, A. R., Fox, K. R., et al.: Physical activity levels in adults with congenital heart disease. Eur. J. Cardiovasc. Prev. Rehabil., 2007, 14(2), 287–293.

  • 2

    Dua, J. S., Cooper, A. R., Fox, K.. R., et al.: Exercise training in adults with congenital heart disease: feasibility and benefits. Int. J. Cardiol., 2010, 138(2), 196–205.

  • 3

    Evenson, K. R., Butler, E. N., Rosamond, W. D.: Prevalence of physical activity and sedentary behavior among adults with cardiovascular disease in the United States. J. Cardiopulm. Rehabil. Prev., 2014, 34(6), 406–419.

  • 4

    Flynn, K. E., Piña, I. L., Whellan, D. J., et al.: Effects of exercise training on health status in patients with chronic heart failure: HF-ACTION randomized controlled trial. JAMA, 2009, 301(14), 1451–1459.

  • 5

    O’Connor, C. M., Whellan, D. J., Lee, K. L., et al.: Efficacy and safety of exercise training in patients with chronic heart failure: HF-ACTION randomized controlled trial. JAMA, 2009, 301(14), 1439–1450.

  • 6

    Jehn, M., Schmidt-Trucksäss, A., Schuster, T., et al.: Daily walking performance as an independent predictor of advanced heart failure: Prediction of exercise capacity in chronic heart failure. Am. Heart J., 2009, 157(2), 292–298.

  • 7

    Dickstein, K., Cohen-Solal, A., Filippatos, G., et al.: ESC guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure 2008: The Task Force for the Diagnosis and Treatment of Acute and Chronic Heart Failure 2008 of the European Society of Cardiology. Developed in collaboration with the Heart Failure Association of the ESC (HFA) and endorsed by the European Society of Intensive Care Medicine (ESICM). Eur. J. Heart Fail., 2008, 10(10), 933–989.

  • 8

    Roger, V. L.: The heart failure epidemic. Int. J. Environ. Res. Public Health, 2010, 7(4), 1807–1830.

  • 9

    Tomcsányi, J., Tóth, E.: Epidemiology and therapy of heart failure in the early XXI century. [Szívelégtelenség epidemiológiája és terápiája Magyarországon a XXI. század elején.] Cardiologia Hungarica, 2012, 42, 42–49. [Hungarian]

  • 10

    McMurray, J. J., Adamopoulos, S., Anker, S. D., et al.: ESC guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure 2012: The Task Force for the Diagnosis and Treatment of Acute and Chronic Heart Failure 2012 of the European Society of Cardiology. Developed in collaboration with the Heart Failure Association (HFA) of the ESC. Eur. Heart J., 2012, 33(14), 1787–1847.

  • 11

    Ponikowski, P., Voors, A. A., Anker, S. D., et al.: 2016 ESC Guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure: The Task Force for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure of the European Society of Cardiology (ESC). Developed with the special contribution of the Heart Failure Association (HFA) of the ESC. Eur. Heart J., 2016, 37(27), 2129–2200.

  • 12

    Brignole, M., Auricchio, A., Baron-Esquivias, G., et al.: 2013 ESC Guidelines on cardiac pacing and cardiac resynchronisation therapy: The Task Force on cardiac pacing and resynchronisation therapy of the Europeann Society of Cadiology (ESC). Developed in collaboration with the European Heart Rhythm Association (EHRA). Eur. Heart J., 2013, 15(8), 1070–1118.

  • 13

    Merkely, B.: Resynchronization therapy of heart failure. [A szívelégtelenség reszinkronizációs kezelése.] Cardiologia Hungarica, 2008, 38, 40–45. [Hungarian]

  • 14

    Fang, J. C., O’Gara, P. T.: The history and physical examination: An evidence-based approach. In: Braunwald’s heart disease. (Eds.: Libby, P., Bonow, R. O., Mann, D. L., et al.) Saunders Elsevier, Philadelphia. 8th ed., 2007, Chapter 11, pp. 125–148.

  • 15

    Goldman, L., Hashimoto, B., Cook, E. F., et al.: Comparative reproducibility and validity of systems for assessing cardiovascular functional class: Advantages of a new specific activity scale. Circulation, 1981, 64(6), 1227–1234.

  • 16

    Garin, O., Herdman, M., Vilagut, G., et al.: Assessing health-related quality of life in patients with heart failure: a systematic, standardized comparison of available measures. Heart Fail. Rev., 2014, 19(3), 359–367.

  • 17

    Vegh, E. M., Kandala, J., Orencole, M., et al.: Device-measured physical activity versus six-minute walk test as a predictor of reverse remodeling and outcome after cardiac resynchronization therapy for heart failure. Am. J. Cardiol., 2014, 113(9), 1523–1548.

  • 18

    Pollentier, B., Irons, S. L., Benedetto, C. M., et al.: Examination of six-minute walk test to determine functional capacity in people with chronic heart failure. A systematic review. Cardiopulm. Phys. Ther. J., 2010, 21(1), 13–21.

  • 19

    Linde, C., Leclercq, C., Rex, S., et al.: Long-term benefits of biventricular pacing in congestive heart failure: results from the MUltisite STimulation in cardiomyopathy (MUSTIC) study. J. Am. Coll. Cardiol., 2002, 40(1), 111–118.

  • 20

    Varma, N., Epstein, A., Irimpen, A., et al.: Efficacy and safety of automatic remote monitoring for ICD follow-up: the TRUST trial. Circulation, 2010, 122(4), 325–332.

  • 21

    Hindricks, G., Taborsky, M., Glikson, M., et al.: Implant-based multiparameter telemonitoring of patients with heart failure (IN-TIME): a randomised controlled trial. Lancet, 2014, 384(9943), 583–590.

  • 22

    Freedson, P. S., Melanson, E., Sirard, J.: Calibration of the Computer Science and Applications, Inc. accelerometer. Med. Sci. Sports Exerc., 1998, 30(5), 777–781.

  • 23

    Jehn, M., Prescher, S., Koehler, K., et al.: Tele-accelerometry as a novel technique for assessing functional status in patients with heart failure: feasibility, reliability and patient safety. Int. J. Cardiol., 2013, 168(5), 4723–4728.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 9 2 1
Feb 2021 11 0 0
Mar 2021 4 0 0
Apr 2021 10 0 0
May 2021 4 0 0
Jun 2021 11 0 0
Jul 2021 0 0 0