Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 158: Issue 25
A bántalmazás és a koraszülés összefüggései a kétéves kori pszichomotoros fejlődés tükrében
Authors:
Anna Szabina Szele Debreceni Egyetem, Debrecen

Search for other papers by Anna Szabina Szele in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Beáta Erika Nagy Debreceni Egyetem, Debrecen

Search for other papers by Beáta Erika Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
976–983
Online Publication Date:
Jun 2017
Publication Date:
01 Jun 2017
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2017.30772
Keywords:
koraszülés; alacsony születési súly; pszichomotoros fejlődés; bántalmazás; preterm birth; low birth weight; psychomotor development; maltreatment
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban a koraszülések magas száma miatt népegészségügyileg kiemelten fontos feladatunk a koraszülött gyermekek vizsgálata és a fejlődésükre ártalmas tényezők azonosítása. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlődésének felmérése, az édesanya által átélt bántalmazás és a gyermek pszichomotoros teljesítménye közötti összefüggés megvizsgálása. Módszer: Extrém kis (<1000 g) és igen kis (1000–1500 g) születési súlyú koraszülött, a vizsgálat idején 23–30 hónap közötti gyermek (n = 35) pszichomotoros teljesítményének (Brunet–Lézine; Bayley-III) és az anya által átélt bántalmazásnak a felmérése (saját kérdőív). Eredmények: Elemzéseink alapján megállapítható, hogy az alacsonyabb születési súly alacsonyabb pszichomotoros mutatókkal és magasabb fejlődési rizikóval társul. Az anya által átélt gyermekkori bántalmazás szoros összefüggést mutat a koraszülött gyermekek teljesítményeivel. Következtetések: A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet a koraszülött gyermekek szűrővizsgálatának fontosságára, továbbá a gyermekkori bántalmazásnak és következményeinek súlyosságára. A korai fejlesztés szükségességének felismerésével nemcsak megelőzhetővé, hanem redukálhatóvá is válna a későbbi zavarok, viselkedésproblémák megjelenése. Orv Hetil. 2017; 158(25): 976–983.

  • 1

    Danis I, Farkas M, Oates J. Development in the early childhood. How shall we think about it? In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (eds.) Nature of early childhood’s development – developmental steps and challenges. [Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondolkod(j)unk róla? In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (szerk.) A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások.] Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011; pp. 24–66. [Hungarian]

  • 2

    Danis I, Kalmár M. The nature and models of development. In: Danis I, Farkas M., Herczog M, et al. (eds.) The genes to society: the early childhood development areas. [A fejlődés természete és modelljei. In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (szerk.) A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei.] Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011; pp. 76–124. [Hungarian]

  • 3

    Gallai M, Vetier A. Move, perceive, be active and healthy! – Physical growth, motor and sensory development as well as health. In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (eds.) Nature of early childhood’s development – developmental steps and challenges. [Mozogj, érzékelj, légy aktív és egészséges! – Testi növekedés, motoros és érzékszervi fejlődés, valamint az egészség. In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (szerk.) A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások.] Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011; pp. 102–144. [Hungarian]

  • 4

    Liu L, Johnson HL, Cousens S, et al. Global, regional, and national causes of child mortality: an updated systematic analysis for 2010 with time trends since 2000. Lancet 2012; 379: 2151–2161.

  • 5

    UNICEF. Children well-being in the world’s rich countries. [Gyermekek jólléte a világ fejlett országaiban.] Az UNICEF Innocenti Kutatóintézetének 2013. évi jelentése, 2013. [Hungarian]

  • 6

    Asszmann A. Women, mother, infant and children protection. In: Ádány R. (ed.) Preventive medicine and public health. [A nő-, anya-, csecsemő- és gyermek-egészségvédelem. In: Ádány R. (szerk.) Megelőző orvostan és népegészségtan.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012; pp. 520–538. [Hungarian]

  • 7

    Kalmár M. The brain development threatening factors and possibilities of averting threats. In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (eds.) The genes to society: the early childhood development areas. [Az agy fejlődését veszélyeztető tényezők és a veszélyek elhárításának lehetőségei. In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (szerk.) A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei.] Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2011; pp. 206–229. [Hungarian]

  • 8

    Görbe É. Premature baby in the family. [Koraszülött a családban.] White Golden Book Kft., Budapest, 2004. [Hungarian]

  • 9

    Balázs P, Fogarasi-Grenczer A, Rákóczi I, et al. Epidemiology of preterm birth in the north east of Hungary. [A koraszülés epidemiológiája Északkelet-Magyarországon.] Gyermekgyógyászat 2015; 66: 114–120. [Hungarian]

  • 10

    Wosu AC, Gelaye B, Williams MA. Maternal history of childhood sexual abuse and preterm birth: an epidemiologic review. BMC Pregnancy Childbirth 2015; 15: 174.

  • 11

    Selk SC, Rich-Edwards JW, Koenen K, et al. An observational study of type, timing, and severity of maltreatment and preterm birth. J Epidemiol Community Health 2016; 70: 589–595.

  • 12

    Leeners B, Stiller R, Block E, et al. Pregnancy complications in women with childhood sexual abuse experience. J Psychosom Res. 2010; 69: 503–510.

  • 13

    Hill A, Pallitto C, McCleary-Sills J, et al. A systematic review and meta-analysis of intimate partner violence during pregnancy and selected birth outcomes. Int J Gynecol Obstet. 2016; 133: 269–276.

  • 14

    Kuritárné Szabó I. Child maltreatment and its consequences. In: Kuritárné Szabó I, Tisljár-Szabó E. (eds.) I would have liked not to be maltreated. Child maltreatment: theory and therapy. [A gyermekkori családon belüli traumatizáció és következményei. In: Kuritárné Szabó I, Tisljár-Szabó E. (szerk.) Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna. A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia.] Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2015; pp. 13–52. [Hungarian]

  • 15

    Butchart A, Harvey AP, Mian M, et al. Preventing child maltreatment: a guide to taking action and generating evidence. World Health Organization and International Society for Prevention Child Abuse and Neglect, Geneva, 2006.

  • 16

    NANE Society. WHY does she stay? Domestic and intimate partner violence. How could we help? Manual for experts who work at helper profession. [NANE Egyesület. MIÉRT marad? Családon belüli és párkapcsolati erőszak. Hogyan segíthetünk? Kézikönyv segítő foglalkozású szakemberek számára.] NANE Egyesület, Budapest, 2015. [Hungarian]

  • 17

    Wirth J. Public policy recommendations of Hungarian Women’s Lobby in connection with violence against women. In: Juhász B. (ed.) Public policy recommendations of Hungarian Women’s Lobby. [A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közpolitikai ajánlásai a nők elleni erőszak területén. In: Juhász B. (szerk.) A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közpolitikai ajánlásai.] Bölcsész Konzorcium, Budapest, 2016; pp. 99–111. [Hungarian]

  • 18

    Kalmár M, Boronkai J. The role of quality of home environment in preterm children long-term intellectual development. [Az otthoni környezet minőségének szerepe koraszülött gyerekek hosszú távú értelmi fejlődésében.] Magyar Pszichológiai Szemle 2001; 56: 387–410. [Hungarian]

  • 19

    Váradi V, Görbe É. The healthy and the sick newborn (neonatology). In: Papp Z. (ed.) The textbook of obstetrics-gynaecoloy. [Az egészséges és a beteg újszülött (neonatológia). In: Papp Z. (szerk.) A szülészet-nőgyógyászat tankönyve.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009; pp. 377–408. [Hungarian]

  • 20

    Heffner-Sarkar S, Kulcsár J. PIC brochure, important help. Premature baby Association. [PICi füzet nagy segítség. Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület.] Budapest, 2015. [Hungarian]

  • 21

    Bhutta AT, Cleves MA, Casey PH, et al. Cognitive and behavioral outcomes of school-aged children who were born preterm: a meta-analysis. JAMA 2002; 288, 728–737.

  • 22

    van Noort-van der Spek IL, Franken JP, Weisglas-Kuperus N. Language functions in preterm children: A systematic review and meta-aAnalysis. Pediatrics 2012; 129: 745–754.

  • 23

    Aarnoudse-Moens CS, Weisglas-Kuperus N, van Goudoever JB, et al. Meta-analysis of neurobehavioral outcomes in very preterm and/or very low birth weight children. Pediatrics 2009; 124: 717–730.

  • 24

    Månsson J, Stjernqvist K. Children born extremely preterm show significant lower cognitive, language and motor function levels compared with children born at term, as measured by the Bayley-III at 2.5 years. Acta Pediatr. 2014; 103: 504–511.

  • 25

    Sansavini A, Pentimonti J, Justice L, et al. Language, motor and cognitive development of extremely preterm children: Modeling individual growth trajectories over the first three years of life. J Commun Disord. 2014; 49: 55–68.

  • 26

    Ionio C, Riboni E, Confalonieri E, et al. Paths of cognitive and language development in healthy preterm infants. Infant Behav Dev. 2016; 44: 199–207.

  • 27

    Benassi E, Savini S, Iverson JM, et al. Early communicative behaviors and their relationship to motor skills in extremely preterm infants. Res Dev Disabil. 2016; 48: 132–144.

  • 28

    Sansavini A, Guarini A, Savini S. Linguistic and cognitive delays in very preterm infants at 2 years: general or specific delays? Revista de Logopedia Foniatría y Audiología 2011; 31: 133–147.

  • 29

    Constantinou JC, Adamson-Macedo EN, Mirmiran M, et al. Neurobehavioral assessment predicts differential outcome between VLBW and ELBW preterm infants. J Perinatol. 2005; 25: 788–793.

  • 30

    Martins C, Gaffan EA. Effects of early maternal depression on patterns of infant-mother attachment: a meta-analytic investigation. J Child Psychol Psychiatr. 2000; 41: 737–746.

  • 31

    Nagy BE. Psychoterapy and rehabilitation in child benefit in the light of special needs children studies. [Pszichoterápia és rehabilitáció a gyermekellátásban a speciális szükségletű gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében.] Didakt Kiadó, Debrecen, 2007. [Hungarian]

  • 32

    Farkas M, Csiky E. The Brunet-Lézine scale use for early detection of childhood psychomotor development disorders. [A Brunet–Lézine-féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotoros fejlődés zavarainak korai felismerésében.] Művelődési Minisztérium, Budapest, 1980. [Hungarian]

  • 33

    Bayley N. Bayley scales of infant and toddler development – third edition. The Psychological Corporation, San Antonio, TX, 2006.

  • 34

    Kenyhercz F, Nagy BE. Examination of psychomotor development in relation to social-environmental factors in preterm children at 2 years old. [Koraszülött gyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődése társas-környezeti tényezők függvényében.] Orv Hetil. 2017; 158: 31–38. [Hungarian]

  • 35

    Atkinson L, Paglia A, Coolbear J, et al. Attachment security: a meta-analysis of maternal mental health correlates. Clin Psychol Rev. 2000; 20: 1019–1040.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 20 0 0
Jul 2024 10 0 0
Aug 2024 14 0 1
Sep 2024 9 2 3
Oct 2024 74 0 0
Nov 2024 53 2 2
Dec 2024 7 1 1