View More View Less
  • 1 Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest, Haller utca 29., 1096
  • | 2 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
  • | 3 Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft., Kazincbarcika
  • | 4 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest
  • | 5 Vaszary Kolos Kórház, Esztergom
  • | 6 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest
  • | 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc
  • | 8 Állami Szívkórház, Balatonfüred
  • | 9 Óbudai Egyetem, Budapest
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők szívinfarktust túlélt betegek terápiahűségét (adherencia) vizsgálták a másodlagos prevenció szempontjából szóba jövő gyógyszerek esetén. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2013. január 1. és 2014. december 31. között regisztrált szívinfarktusos betegek közül azok kerültek a vizsgált betegcsoportba, akik a heveny myocardialis infarctust túlélték és a kórházi kezelést követően 180 napig nem volt újabb eseményük. Ezen kritériumoknak 14 843 beteg felelt meg, akiket egy évig követtek. Vizsgálták a sztatin, a béta-blokkoló, a thrombocytaaggregáció-gátló, valamint az angiotenzinkonvertáló enzim/angiotenzinreceptor-blokkoló kezeléshez való adherenciát. A „gyógyszerszedést” az Egészségbiztosító Pénztár gyógyszer-finanszírozási adatbázisa alapján követték. Az adherenciát az indexeseménytől a végpontig (vagy a cenzorálásig) eltelt idő és a kiváltott készítményekkel való ellátottsági idő hányadosaként határozták meg. Végpontnak a halált vagy az újabb infarktus előfordulását tekintették. Többváltozós modellel elemezték az adherenciát és a túlélést. Eredmények: Jó adherenciát (\>80%) találtak a klopidogrel, sztatin, béta-blokkoló, aszpirin és ACEI/ARB esetén a betegek 64,9%, 54,4%, 36,5%, 31,7% és 64,0%-ánál. Azoknál a betegeknél, akiknél az infarktus kezelésekor percutan intervenció történt, magasabb terápiahűséget találtak (p<0,01) minden gyógyszer esetén, kivéve a béta-blokkolókat (p = 0,484). A többváltozós elemzés során igazolták, hogy a sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB adherencia 25 százalékpontos növekedése a végpontok bekövetkezésének 10,1%-kal (p<0,0001), 10,4%-kal (p = 0,0002), 15,8%-kal (p<0,0001) kisebb kockázatával járt együtt. Az aszpirin- és a béta-blokkoló kezelés esetén az adherencia nem függött össze a végpontok bekövetkezésének kockázatával. Következtetés: A sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB kezelés esetén a magasabb adherencia jobb hosszú távú prognózissal járt együtt. Orv Hetil. 2017; 158(27): 1051–1057.

  • 1

    Sabate E. Adherence to long-term therapies:evidence for action. World Health Organization, Geneva, 2003.

  • 2

    Task Force Members, Montalescot G, Sechtem U, Achenbach S, et al. 2013 ESC guidelines on the management of stable coronary artery disease: The Task Force on the management of stable coronary artery disease of the European Society of Cardiology. Eur Heart J. 2013; 34: 2949–3003.

  • 3

    Nielsen SF, Nordestgaard BG. Negative statin-related news stories decrease statin persistence and increase myocardial infarction and cardiovascular mortality: a nationwide prospective cohort study. Eur Heart J. 2016; 37: 908–916.

  • 4

    Rasmussen JN, Chong A, Alter DA. Relationship between adherence to evidence-based pharmacotherapy and long-term mortality after acute myocardial infarction. JAMA 2007; 297: 177–186.

  • 5

    Ho PM, Bryson CL, Rumsfeld JS. Medication adherence: its importance in cardiovascular outcomes. Circulation 2009; 119: 3028–3035.

  • 6

    Tomcsányi J. Adherence to statins in patients with myocardial infarction in Hungary. [Statin gyógyszerszedési gyakorlat myocardialis infarctus után Magyarországon.] Orv Hetil. 2017; 158: 443–446.

  • 7

    Szummer K, Lundman P, Jacobson SH, et al. Association between statin treatment and outcome in relation to renal function in survivors of myocardial infarction. Kidney Int. 2011; 79: 997–1004.

  • 8

    Kuepper-Nybelen J, Hellmich M, Abbas S, et al. Association of long-term adherence to evidence-based combination drug therapy after acute myocardial infarction with all-cause mortality. A prospective cohort study based on claims data. Eur J Clin Pharmacol. 2012; 68: 1451–1460.

  • 9

    Jánosi A, Ofner P, Merkely B, et al. Short and long term prognosis of patients with myocardial infarction. Hungarian Myocardial Infarction Registry. [Szívinfarktus miatt kezelt betegek korai és késői prognózisa. Magyar Infarctus Regiszter Vizsgálat]. Orv Hetil. 2013; 154: 1297–1302.

  • 10

    Grambsch P, Therneau, TM. Proportional hazards tests and diagnoctics based on weighted residuals. Biometrika 1994; 81: 515–526.

  • 11

    Chowdhury R, Khan H, Heydon E, et al. Adherence to cardiovascular therapy: a meta-analysis of prevalence and clinical consequences. Eur Heart J. 2013; 34: 2940–2948.

  • 12

    Sackett DL, Haynes RB, Gibson ES, et al. Randomised clinical trial of strategies for improving medication compliance in primary hypertension. Lancet 1975; 1: 1205–1207.

  • 13

    Morris LS, Schulz RM. Patient compliance – an overview. J Clin Pharm Ther. 1992; 17: 283–295.

  • 14

    Yusuf S, Islam S, Chow CK, et al. Use of secondary prevention drugs for cardiovascular disease in the community in high-income, middle-income, and low-income countries (the PURE Study): a prospective epidemiological survey. Lancet 2011; 378: 1231–1243.

  • 15

    Arnold SV, Spertus JA, Masoudi FA, et al. Beyond medication prescription as performance measures: optimal secondary prevention medication dosing after acute myocardial infarction. J Am Coll Cardiol. 2013; 62: 1791–1801.

  • 16

    Halvorsen S, Jortveit J, Hasvold P, et al. Initiation of and long-term adherence to secondary preventive drugs after acute myocardial infarction. BMC Cardiovasc Disord. 2016; 16: 115.

  • 17

    Bansilal S, Castellano JM, Garrido E, et al. Assessing the impact of medication adherence on long-term cardiovascular outcomes. J Am Coll Cardiol. 2016; 68: 789–801.

  • 18

    Newby LK, LaPointe NM, Chen AY, et al. Long-term adherence to evidence-based secondary prevention therapies in coronary artery disease. Circulation 2006; 113: 203–212.

  • 19

    Jackevicius CA, Mamdani M, Tu JV. Adherence with statin therapy in elderly patients with and without acute coronary syndromes. JAMA 2002; 288: 462–467.

  • 20

    Kocas C, Abaci O, Oktay V, et al. Percutaneous coronary intervention vs. optimal medical therapy – the other side of the coin: medication adherence. J Clin Pharm Ther. 2013; 38: 476–479.

  • 21

    Boggon R, van Staa TP, Timmis A, et al. Clopidogrel discontinuation after acute coronary syndromes: frequency, predictors and associations with death and myocardial infarction – a hospital registry-primary care linked cohort (MINAP-GPRD). Eur Heart J. 2011; 32: 2376–2386.

  • 22

    Tuppin P, Neumann A, Danchin N, et al. Evidence-based pharmacotherapy after myocardial infarction in France: adherence-associated factors and relationship with 30-month mortality and rehospitalization. Arch Cardiovasc Dis. 2010; 103: 363–375.

  • 23

    Al-Khadra S, Meisinger C, Amann U, et al. Secondary prevention medication after myocardial infarction: persistence in elderly people over the course of 1 year. Drugs Aging 2014; 31: 513–525.

  • 24

    Jernberg T, Johanson P, Held C, et al. Association between adoption of evidence-based treatment and survival for patients with ST-elevation myocardial infarction. JAMA 2011; 305: 1677–1684.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 93 93 6
Full Text Views 25 17 0
PDF Downloads 26 18 0