Ismert népegészségügyi tény, hogy Magyarországon a korai halálozás megelőzhető lenne dohányzásleszokással, alkoholabsztinenciával, rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és az adherencia növelésével. Az orvos–beteg találkozások többségén ezek a területek előtérbe kerülnek. A szakirodalom azt is alátámasztotta, hogy az egészség-magatartás megváltoztatásában az egyén számára nem a külső információ dominál, hanem a saját, belső motivációja. Ebből a felismerésből született az úgynevezett „motivációs interjú”, ami egy személyközpontú szemléleten alapuló, célorientált tanácsadási módszer. Az interjú során az orvos irányított kérdésekkel feltárja a kliens motivációit, erősségeit, erőforrásait, és ezeket állítja a beszélgetés fókuszába. Minél mélyebben és minél többet beszél az interjúalany a viselkedésváltozásról, annál nagyobb a változás esélye. Ugyanakkor az interjú folyamán a kliens szóba hozhatja ellentmondásos érzelmeit és gondolatait is a változással kapcsolatban. Orvosként ezt az ambivalenciát különböző kommunikációs stratégiák segítségével érdemes megvilágítani és feloldani. Továbbá a megfelelő orvos–beteg kapcsolat kialakítása is nélkülözhetetlen eleme a motivációs interjúnak. Ha ez a kapcsolat optimális, akkor a kliens nyíltan fog beszélni saját motivációiról és ellenállása csökken, ami szintén jobb kimenetelhez vezet. Az egészség-magatartás megváltoztatásában a motivációs interjú a „Hogyan?” kérdése helyett inkább a „Miért?”-re fókuszál, és azon belül is nem a meggyőzésre, hanem a kliens saját, belső motivációira épít. Valószínűleg ezért vált nemzetközileg is elismert és evidenciákon alapuló módszerré. Orv Hetil. 2017; 158(34): 1331–1337.
Miller WR, Rollnick S. Motivational interviewing: preparing people to change. 2nd ed. Guilford Press, New York, 2002.
Miller WR. Motivational interviewing: research, practice, and puzzles. Addict Behav. 1996; 21: 835–842.
Smedslund G, Berg RC, Hammerstrøm KT, et al. Motivational interviewing for substance abuse. Cochrane Database Syst Rev. 2011; 5: CD008063.
Bean MK, Powell P, Quinoy A, et al. Motivational interviewing targeting diet and physical activity improves adherence to paediatric obesity treatment: results from the MI Values randomized controlled trial. Pediatr Obes. 2015; 10: 118–125.
Mirkarimi K, Kabir MJ, Honarvar MR, et al. Effect of motivational interviewing on weight efficacy lifestyle among women with overweight and obesity: A randomized controlled trial. Iran J Med Sci. 2017; 42: 187–193.
Masterson Creber R, Patey M, Lee CS, et al. Motivational interviewing to improve self-care for patients with chronic heart failure: MITI-HF randomized controlled trial. Patient Educ Couns. 2016; 99: 256–264.
Dashti A, Yousefi H, Maghsoudi J, et al. The effects of motivational interviewing on health promoting behaviors of patients with multiple sclerosis. Iran J Nurs Midwifery Res. 2016; 21: 640–645.
García-Llana H, Remor E, del Peso G, et al. Motivational interviewing promotes adherence and improves wellbeing in pre-dialysis patients with advanced chronic kidney disease. J Clin Psychol Med Settings 2014; 21: 103–115.
Fiszdon JM, Kurtz MM, Choi J, et al. Motivational interviewing to increase cognitive rehabilitation adherence in schizophrenia. Schizophr Bull. 2016; 42: 327–334.
Benzo R, Vickers K, Ernst D, et al. Development and feasibility of a self-management intervention for chronic obstructive pulmonary disease delivered with motivational interviewing strategies. J Cardiopulm Rehabil Prev. 2013; 33: 113–123.
Pollak KI, Childers JW, Arnold RM. Applying motivational interviewing techniques to palliative care communication. J Palliat Med. 2011; 14: 587–592.
Rubak S, Sandbaek A, Lauritzen T, et al. Motivational interviewing: a systematic review and meta-analysis. Br J Gen Pract. 2005; 55: 305–312.
Griffith LJ. The psychiatrist’s guide to motivational interviewing. Psychiatry (Edgmont) 2008; 5: 42–47.
Sohl SJ, Birdee G, Elam R. Complementary tools to empower and sustain behavior change: motivational interviewing and mindfulness. Am J Lifestyle Med. 2016; 10: 429–436.
Dillard JP, Shen L. On the nature of reactance and its role in persuasive health communication. Communication Monographs 2005; 72: 144–168.
Moyers TB, Rollnick S. A motivational interviewing perspective on resistance in psychotherapy. J Clin Psychol. 2002; 58: 185–193.
Moyers TB. The relationship in motivational interviewing. Psychotherapy (Chic.) 2014; 51: 358–363.
Resnicow K, McMaster F. Motivational interviewing: moving from why to how with autonomy support. Int J Behav Nutr Phys Act. 2012; 9: 19.
Rollnick S, Miller WR, Butler CC. Motivational interviewing in health care: helping patients change behavior (Applications of motivational interviewing). Guilford Press, New York, 2008.
Westra HA, Aviram A. Core skills in motivational interviewing. Psychotherapy (Chic.) 2013; 50: 273–278.
Miller WR, Rose GS. Toward a theory of motivational interviewing. Am Psychol. 2009; 64: 527–537.
Prochaska JO, Velicer WF. The transtheoretical model of health behavior change. Am J Health Promot. 1997; 12: 38–48.
Apodaca TR, Jackson KM, Borsari B, et al. Which individual therapist behaviors elicit client change talk and sustain talk in motivational interviewing? J Subst Abuse Treat. 2016; 61: 60–65.
Miller WR, Rose GS. Motivational interviewing and decisional balance: contrasting responses to client ambivalence. Behav Cogn Psychother. 2015; 43: 129–141.
Moyers TB, Rowell LN, Manuel JK, et al. The Motivational Interviewing Treatment Integrity Code (MITI 4): Rationale, preliminary reliability and validity. J Subst Abuse Treat. 2016; 65: 36–42.
Apodaca TR, Longabaugh R. Mechanisms of change in motivational interviewing: a review and preliminary evaluation of the evidence. Addiction 2009; 104: 705–715.
Urbán R. Motivational interviewing. In: Demetrovics Zs. (ed.) Basics of addictology III. The principles of treating addictions. [A motivációs interjú. In: Demetrovics Zs. (szerk.) Az addiktológia alapjai III. Az addikciók terápiájának alapkérdései.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009; pp. 277–293. [Hungarian]