Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 158: Issue 4
A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére. A NOCLAUD vizsgálat eredményei
Authors: Katalin Farkas 1 , Zoltán Járai 2 , and Endre Kolossváry 1
View More View Less
  • 1 Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház, Budapest, Tétényi út 12–16., 1115
  • 2 Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház, Budapest
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2017.30660
Page Count:
123–128
Publication Date:
01 Jan 2017
Online Publication Date:
Jan 2017
Article Category:
Review Article
Open access

Absztrakt:

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, amely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,0001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2%, 80,38%; p<0,0001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A hat hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 123–128.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Hirsch, A. T., Haskal, Z. J., Hertzer, N. R., et al.: ACC/AHA 2005 guidelines for the management of patients with peripheral arterial disease (lower extermity, renal, mesenteric, and abdominal aortic): executive summary a collaborative report from the American Association for Vascular Surgery/Society for Vascular Surgery, Society for Cardiovascular Angiography and Interventions, Society for Vascular Medicine and Biology, Society of Interventional Radiology, and the ACC/AHA Task Force on Practice Guidelines. (Writing Committee to Develop Guidelines for the Management of Patients With Peripheral Arterial Disease): Endorsed by the American Association of Cardiovascular and Pulmonary Rehabilitation; National Heart, Lung, and Blood Institute; Society for Vascular Nursing; TransAtlantic Inter-Society Consensus; and Vascular Disease Foundation. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 47(6), 1239–1312.

  • 2

    Rooke, T. W., Hirsch, A. T., Misra, S., et al.: 2011 ACCF/AHA Focused Update of the Guideline for the Management of patients with peripheral artery disease (Updating the 2005 Guideline). A report of the American College of Cardiology Foundation/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. J. Am. Coll. Cardiol., 2011, 58(19), 2020–2045.

  • 3

    Morris, D. R., Rodriguez, A. J., Moxon, J. V., et al.: Association of lower extremity performance with cardiovascular and all-cause mortality in patients with peripheral artery disease: a systematic review and meta-analysis. J. Am. Heart Assoc., 2014, 3(4), pii: e001105.

  • 4

    Fowkes, F. G., Rudan, D., Rudan, I., et al.: Comparison of global estimates of prevalence and risk factors for peripheral artery disease in 2000 and 2010: a systematic review and analysis. Lancet, 2013, 382(9901), 1329–1340.

  • 5

    Aboyans, V., Criqui, M. H., Abraham, P., et al.: Measurement and interpretation of the ankle-brachial index, a scientific statement from the American Heart Association. Circulation, 2012, 126(24), 2890–2909.

  • 6

    Norgren, L., Hiatt, W. R., Dormandy, J. A., et al., on behalf of the TASC II Working Group: Inter-society consensus for the management of peripheral arterial disease (TASC II). J. Vasc. Surg., 2007, 45(1 Suppl.), S5–S67.

  • 7

    Degischer, S., Labs, K. H., Aschwanden, M., et al.: Reproducibility of constant-load treadmill testing with various treadmill protocols and predictability of treadmill test results in patients with intermittent claudication. J. Vasc. Surg., 2002, 36(1), 83–88.

  • 8

    Montgomery, P. S., Gardner, A. W.: The clinical utility of a six-minute walk test in peripheral arterial occlusive disease patients. J. Am. Geriatr. Soc., 1998, 46(6), 706–711.

  • 9

    Gardner, A. W., Katzel, L. I., Sorkin, J. D., et al.: Exercise rehabilitation improves functional outcomes and peripheral circulation in patients with intermittent claudication: a randomized controlled trial. J. Am. Geriatr. Soc., 2001, 49(6), 755–762.

  • 10

    Leng, G. C., Fowler, B., Ernst, E.: Exercise for intermittent claudication. Cochrane Database Syst. Rev., 2000, (2), CD000990.

  • 11

    Tendera, M., Aboyans, V., Bartelink, M. L., et al.: ESC guidelines on the diagnosis and treatment of peripheral artery diseases: Document covering atherosclerotic disease of extracranial carotid and vertebral, mesenteric, renal, upper and lower extremity arteries: the Task Force on the Diagnosis and Treatment of Peripheral Artery Diseases of the European Society of Cardiology (ESC). Eur. Heart J., 2011, 32(22), 2851–2906.

  • 12

    Momsen, A. H., Jensen, M. B., Norager, C. B., et al.: Drug therapy for improving walking distance in intermittent claudication: a systematic review and meta-analysis of robust randomised controlled studies. Eur. J. Vasc. Endovasc. Surg., 2009, 38(4), 463–474.

  • 13

    Strandness, D. E. Jr., Dalman, R. L., Panian, S., et al.: Effect of cilostazol in patients with intermittent claudication: a randomized, double-blind, placebo-controlled study. Vasc. Endovascular. Surg., 2002, 36(2), 83–91.

  • 14

    Bedenis, R., Stewart, M., Cleanthis, M., et al.: Cilostazol for intermittent claudication. Cochrane Database Syst. Rev., 2014, (10), CD003748.

  • 15

    Money, S. R., Herd, J. A., Isaacsohn, J. L., et al.: Effect of cilostazol on walking distances in patients with intermittent claudication caused by peripheral vascular disease. J. Vasc. Surg., 1998, 27(2), 267–274. Discussion 274–275.

  • 16

    Leeper, N. J., Bauer-Mehren, A., Iyer, S. V., et al.: Practice-based evidence: profiling the safety of cilostazol by text-mining of clinical notes. PLoS ONE, 2013, 8(5), e63499.

  • 17

    Perez, P., Esteban, C., Sauquillo, J. C., et al., FRENA Investigators: Cilostazol and outcome in outpatients with peripheral artery disease. Thromb. Res., 2014, 134(2), 331–335.
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Keywords:
perifériás verőérbetegség; cilostazol; claudicatio intermittens; peripheral arterial disease; cilostazol; intermittent claudication

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 0 4 8
Sep 2020 0 7 12
Oct 2020 0 5 5
Nov 2020 0 7 9
Dec 2020 0 5 13
Jan 2021 0 1 1
Feb 2021 0 0 0