Bevezetés: Egészségtudatosságunk fontos szerepet játszik életünkben. A fogalom magában foglalja az egészséggel kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Az egészségtudatosságra ható társadalmi háttérváltozók vizsgálata számos korábbi kutatás alapját képezte demográfiai és pszichológiai faktorok mentén. E vizsgálatok azonban általában önálló kérdések alkalmazásával történnek. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy új, egészség-magatartást és egészséggel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdőív kialakítása és tesztelése. Módszer: Jelen kutatásban az egészség-magatartás és az egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára szolgáló kérdőív bemutatása, valamint az erre ható tényezők feltérképezése történt meg egy debreceni mintán (Sportiskolák és Hagyományos Köznevelési Intézmények Tanulóinak Egészségmagatartása = SHTE 2017; n = 256). Eredmények: Az új, fókuszcsoportos beszélgetések tartalomelemzése alapján létrehozott, 10 alskálát tartalmazó, 35 állításos kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetések: A korábbi kutatási eredményekkel egybehangzóan megállapíthattuk, hogy a nem, az apa iskolai végzettsége, a lakóhely típusa, valamint az objektív és szubjektív anyagi helyzet hatása szignifikánsan negatív, míg a sportolás, szubjektív egészségi és edzettségi állapot, valamint a szubjektív vallásosság hatása szignifikánsan pozitív eredményt hozott, tovább erősítve a kérdőív megbízhatóságát. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1754–1760.
Hayden J. Introduction to health behavior theory. Jones & Bartlett Learning, Burlington, 2014.
Németh Á. (ed.) The health and life style of adolescents. The national report of the investigation of school-aged children. [Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az iskoláskorú gyermekek felmérésének nemzeti jelentése.] Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2007. [Hungarian]
Husárová D, Dankulincová Veselská Z, Sigmundová D, et al. Age and gender differences in prevalence of screen based behaviour, physical activity and health complaints among Slovak school-aged children. Cent Eur J Public Health 2015; 23(Suppl): S30–S36.
Deeks A, Lombard C, Michelmore J, et al. The effects of gender and age on health related behaviors. BMC Public Health 2009; 9: 213.
Kovács KE, Nagy BE. The investigation of the attitudes toward health behaviour among the students of the University of Debrecen. [Az egészségmagatartás iránti attitűd tanulmányozása a Debreceni Egyetem hallgatói körében.] Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2016. június 2–4. [Hungarian]
European Health Examination Survey, 2014. [Európai lakossági egészségfelmérés, 2014.] Statisztikai tükör 2015/29: 1–9. [Hungarian]
Inchley J, Currie D, Young T, et al. Growing up unequal: gender and socioeconomic differences in young people’s health and well-being. Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC) Study: International report from the 2013/2014 survey. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 2016 (Health Policy for Children and Adolescents, No. 7).
Pikó B, Fitzpatrick KM. Socioeconomic status, psychosocial health and health behaviors among Hungarian adolescents. Eur J Public Health 2007; 17: 353–360.
Humensky JL. Are adolescents with high socioeconomic status more likely to engage in alcohol and illicit drug use in early adulthood? Substance Abuse Treatment, Prevention, and Policy 2010; 5: 1–10.
Lemstra M, Neudorf C, Nannapaneni U, et al. The role of economic and cultural status as risk indicators for alcohol and marijuana use among adolescents. Paediatr Child Health 2008; 14: 225–230.
Daw J, Margolis R, Verdery AM. Siblings, friends, course-mates, club-mates. How adolescent health behavior homophily varies by race, class, gender, and health status. Soc Sci Med. 2015; 125: 32–39.
Dékány K, Balázs MÁ, Pikó B. The significance of habitation and parental protective factors in the prevalence of risk behaviours in adolescence. [A lakóhely és a szülői védőfaktorok jelentősége a serdülőkori rizikómagatartások gyakoriságában.] Magyar Epidemiológia 2010; 7: 95–100. [Hungarian]
Keresztes N, Pluhár FZs, Pikó B. Lifestyle and health of youth in regard of their habitation. [Fiatalok életmódja és egészsége lakóhelyük tükrében.] Új Pedagógiai Szemle 2006; 56(6): 36–47. [Hungarian]
Pikó B, Kovács E. Is religiosity a protective factor? Social epidemiological study of adolescent psychological health. [Vallásosság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata.] Orv Hetil. 2009; 150: 1903–1908. [Hungarian]
Kopp M, Székely A, Skrabski Á. Religion and health in a changing society. [Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban.] Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 2004; 5: 103–125. [Hungarian]
Zimmer Z, Jagger C, Chiu C, et al. Spirituality, religiosity, aging and health in global perspective: A review. SSM – Population Health 2016; 2: 373–381.
Pikó B. Mental health and problem behaviour of youth in regard of risk and protective theory, positive psychology and social psychology. [Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében. Disszertáció.] Szeged, 2012. [Hungarian]
Bíró É, Balajti I, Ádány R, et al. Health behaviour survey among medical students. [Az egészségi állapot és az egészségmagatartás vizsgálata orvostanhallgatók körében.] Orv Hetil. 2008; 149: 2165–2171. [Hungarian]
Veres-Balajti I, Bíró É, Ádány R, et al. Health status and health attitudes of trainee teachers. [Tanárjelöltek egészségi állapota és egészségszemlélete. Educatio 2013; 22: 201–212. [Hungarian]