Az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzések kialakulásában nagymértékben szerepet játszhat a kontaminált kéz. A megfelelő időben és technikával elvégzett kézhigiéné a betegbiztonság elengedhetetlen eszköze, ugyanakkor, ha az egészségügyi dolgozót téves meggyőződései és hiedelmei meggátolják a magas szintű kézhigiénés compliance megvalósításában, akkor ez jelentősen ronthatja a betegellátás minőségét. Számos vélt gondolat és téves tudás befolyásolhatja a dolgozói attitűdöt, és gyakran alaptalan meggyőződések állnak a nem megfelelő kézhigiénés compliance hátterében. Az evidenciák felkutatása, elemzése és közérthető ismertetése rendszeres oktatás és továbbképzés formájában – kiemelve a kézhigiéné elméleti és gyakorlati aspektusait – segíthet elsajátítani és rögzíteni a helyes technikát és az evidencián alapuló ismereteket. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 212–219.
Allegranzi, B.: Report on the burden of endemic health care-associated infection worldwide. WHO Press, Geneva, 2011.
Kilgore, M., Brossette, S.: Cost of bloodstream infections. Am. J. Infect. Control, 2008, 36(10), S172.e1–S172.e3
Sax, H., Allegranzi, B., Uçkay, I., et al.: ‘My five moments for hand hygiene’: a user-centred design approach to understand, train, monitor and report hand hygiene. J. Hosp. Infect., 2007, 67(1), 9–21.
WHO guidelines on hand hygiene in healthcare. WHO Press, Geneva, 2009.
Allegranzi, B., Pittet, D.: Role of hand hygiene in healthcare-associated infection prevention. J. Hosp. Infect., 2009, 73(4), 305–315.
Milassin, M., Pechó, Z., Böröcz, K., et al.: Guideline of the National Center of Epidemiology on hand hygiene at health care and long-term care facilities [Az Országos Epidemiológiai Központ módszertani levele – A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban.] Epinfo, 2010, 17, 2. különszám, [Hungarian]
Van de Mortel, T., Bourke, R., McLoughlin, J., et al.: Gender influences handwashing rates in the critical care unit. Am. J. Infect. Control, 2001, 29(6), 395–399.
Creedon, S. A.: Healthcare workers’ hand decontamination practices: compliance with recommended guidelines. J. Adv. Nurs., 2005, 51(3), 208–216.
Mahfouz, A. A., El Gamal, M. N., Al-Azraqi, T. A.: Hand hygiene non-compliance among intensive care unit health care workers in Aseer Central Hospital, south-western Saudi Arabia. Int. J. Infect. Dis., 2013, 17(9), e729–e732.
Pittet, D., Hugonnet, S., Harbarth, S., et al.: Effectiveness of a hospital-wide programme to improve compliance with hand hygiene. Lancet, 2000, 356(9238), 1307–1312.
Voss, A., Widmer, A. F.: No time for handwashing!? Handwashing versus alcoholic rub: can we afford 100% compliance? Infect. Control. Hosp. Epidemiol., 1997, 18(3), 205–208.
Stutz, N., Becker, D., Jappe, U., et al.: Nurses’ perceptions of the benefits and adverse effects of hand disinfection: alcohol-based hand rubs vs hygienic handwashing: a multicentre questionnaire study with additional patch testing by the German Contact Dermatitis Research Group. Br. J. Dermatol., 2009, 160(3), 565–572.
Kramer, A., Hübner, N., Below, H., et al.: Improving adherence to surgical hand preparation. J. Hosp. Infect., 2008, 70(Suppl. 1), 35–43.
Jungbauer, F. H., Lensen, G. J., Groothoff, J. W., et al.: Exposure of the hands to wet work in nurses. Contact Dermatitis, 2004, 50(4), 225–229.
Cherry, N., Meyer, J. D., Adisesh, A., et al.: Surveillance of occupational skin disease: EPIDERM and OPRA. Br. J. Dermatol., 2000, 142(6), 1128–1134.
De Almeida e Borges, L. F., Silva, B. L., Gontijo Filho, P. P.: Hand washing: changes in the skin flora. Am. J. Infect. Control, 2007, 35(6), 417–420.
Larson, E. L., Hughes, C. A., Pyrek, J. D., et al.: Changes in bacterial flora associated with skin damage on hands of health care personnel. Am. J. Infect. Control, 1998, 26(5), 513–521.
Kampf, G.: The six golden rules to improve compliance in hand hygiene. J. Hosp. Infect., 2004, 56(Suppl. 2), S3–S5.
Brown, T. L., Gamon, S., Tester, P., et al.: Can alcohol-based hand-rub solutions cause you to lose your driver’s license? Comperative cutaneous absorption of various alcohols. Antimicrob. Agents Chemother., 2007, 51(3), 1107–1108.
Turner, P., Saeed, B., Kelsey, M. C.: Dermal absorption of isopropyl alcohol from a commercial hand rub: implications for its use in hand decontamination. J. Hosp. Infect., 2004, 56(4), 287–290.
Below, H., Partecke, I., Huebner, N. O., et al.: Dermal and pulmonary absorption of propan-1-ol and propan-2-ol from hand rubs. Am. J. Infect. Control, 2012, 40(3), 250–257.
Kinnula, S., Tapiainen, T., Renko, M., et al.: Safety of alcohol hand gel use among children and personnel at a child day care center. Am. J. Infect. Control, 2009, 37(4), 318–321.
Hormann, A. M., vom Saal, F. S., Nagel, S. C., et al.: Holding thermal receipt paper and eating food after using hand sanitizer results in high serum bioactive and urine total levels of bisphenol A (BPA). PLoS ONE, 2014, 9(10), e110509.
Widmer, A. F.: Replace hand washing with use of a waterless alcohol hand rub? Clin. Infect. Dis., 2000, 31(1), 136–143.
Pecho, Z., Milassin, M. (eds.): Update of disinfection – disinfection solutions in health care and epidemic. Disinfection Unit, Béla Johan National Center of Epidemiology [Tájékoztató a fertőtlenítésről – A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások. Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet Dezinfekciós Osztálya.] Franklin Nyomda és Kiadó Kft., Budapest, 1994. [Hungarian]
Pecho, Z., Milassin, M. (eds.): Update of disinfection – disinfection solutions in health care and epidemic. Disinfection Unit, Béla Johan National Center of Epidemiology [Tájékoztató a fertőtlenítésről – A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya.] Nyomdaipari Szolgáltató Kkt., Budapest, 2000. [Hungarian]
Pecho, Z., Milassin, M. (eds.): Update of disinfection – disinfection solutions in health care and epidemic. Disinfection Unit, National Center of Epidemiology [Tájékoztató a fertőtlenítésről – A járványügyi gyakorlatban és az egészségügyi szolgáltatásban alkalmazható fertőtlenítő eljárások kézikönyve. Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya.] Dursusz Bt., Budapest, 2007. [Hungarian]
Pecho, Z., Milassin, M. (eds.): Update of disinfection – disinfection solutions in health care and epidemic. Disinfection Unit, National Center of Epidemiology [Tájékoztató a fertőtlenítésről – A járványügyi gyakorlatban és az egészségügyi szolgáltatásban alkalmazható fertőtlenítő eljárások kézikönyve. Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya.] Dursusz Bt., Budapest, 2012. [Hungarian]
Vanyolos, E., Peto, K., Viszlai, A., et al.: Usage of ultraviolet test method for monitoring the efficacy of surgical hand rub technique among medical students. J. Surg. Educ., 2015, 72(3), 530–535.
Rotter, M. L.: Hand washing and hand disinfection. In: Mayhall, C. G. (ed.): Hospital epidemiology and infection control. 2nd ed. Williams & Wilkins, Baltimore, 1999, 1339–1355.
Trampuz, A., Widmer, A. F.: Hand hygiene: a frequently missed lifesaving opportunity during patient care. Mayo Clin. Proc., 2004, 79(1), 109–116.
Böröcz, K., Gacs, M., Hajdu, Á., et al.: Guideline of National Center of Epidemiology, Professional Association of Medical Microbiology and Professional Association of Infectology. Diagnostics, therapy and prevention of Clostridium difficile infection. [Az Országos Epidemiológiai Központ, az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium és az Infektológiai Szakmai Kollégium módszertani levele. A Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről.] Epinfo, 2011, 18, 4. különszám. [Hungarian]
Goldmann, D. A.: The role of barrier precautions in infection control. J. Hosp. Infect., 1991, 18(Suppl.), A515–A523.
Girou, E., Chai, S. H., Oppein, F., et al.: Misuse of gloves: the foundation for poor compliance with hand hygiene and potential for microbial transmission. J. Hosp. Infect., 2004, 57(2), 162–169.
Pan, A., Mondello, P., Posfay-Barbe, K., et al.: Hand hygiene and glove use behavior in an Italian hospital. Infect. Control Hosp. Epidemiol., 2007, 28(9), 1099–1102.
Loveday, H. P., Lynam, S., Singleton, J., et al.: Clinical glove use: healthcare workers’ actions and perceptions. J. Hosp. Infect., 2014, 86(2), 110–116.
Rock, C., Harris, A. D., Reich, N. G., et al.: Is hand hygiene before putting on nonsterile gloves in the intensive care unit a waste of health care worker time? – a randomized controlled trial. Am. J. Infect. Control, 2013, 41(11), 994–996.
Rossoff, L. J., Lam, S., Hilton, E, et al.: Is the use of boxed gloves in an intensive care unit safe? Am. J. Med., 1993, 94(6), 602–607.
Lai, J. Y., Guo, Y. P., Or, P. P., et al.: Comparison of hand contamination rates and environmental contamination levels between two different glove removal methods and distances. Am. J. Infect. Control, 2011, 39(2), 104–111.
Zamora, J. E., Murdoch, J., Simchison, B., et al.: Contamination: a comparison of 2 personal protective systems. CMAJ, 2006, 175(3), 249–254.
Siegel, J. D., Rhinehart, E., Jackson, M., et al.: 2007 guideline for isolation precautions: preventing transmission of infectious agents in healthcare settings. Am. J. Infect. Control, 2007, 35(10 Suppl. 2), S65–S164.
Doebbeling, B. N., Pfaller, M. A., Houston, A. K., et al.: Removal of nosocomial pathogens from the contaminated glove. Implications for glove reuse and handwashing. Ann. Intern. Med., 1988, 109(5), 394–398.
Larson, E. L., Cronquist, A. B., Whittier, S., et al.: Differences in skin flora between inpatients and chronically ill outpatients. Heart Lung, 2000, 29(4), 298–305.
Sanderson, P. J., Weissler, S.: Recovery of coliforms from the hands of nurses and patients: activities leading to contamination. J. Hosp. Infect., 1992, 21(2), 85–93.
Istenes, N., Bingham, J., Hazelett, S., et al.: Patients’ potential role in the transmission of health care-associated infections: prevalence of contamination with bacterial pathogens and patient attitudes toward hand hygiene. Am. J. Infect. Control, 2013, 41(9), 793–798.
Kramer, A., Schwebke, I., Kampf, G.: How long do nosocomial pathogens persist on inanimate surfaces? A systematic review. BMC Infect. Dis., 2006, 6, 130.
Nagy, K., Szél, B.: Improving hand hygiene compliance at the University of Szeged. [Kézhigiénés compliance fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen.] Népegészségügy, 2013, 91(4), 274–281. [Hungarian]
Birnbach, D. J., Rosen, L. F., Fitzpatrick, M., et al.: An evaluation of hand hygiene in an intensive care unit: Are visitors a potential vector for pathogens? J. Infect. Public Health, 2015, 8(6), 570–574.
Brown, J., Froese-Fretz, A., Luckey, D., et al.: High rate of hand contamination and low rate of hand washing before infant contact in a neonatal intensive care unit. Pediatr. Infect. Dis. J., 1996, 15(10), 908–910.
Randle, J., Arthur, A., Vaughan, N.: Twenty-four-hour observational study of hospital hand hygiene compliance. J. Hosp. Infect., 2010, 76(3), 252–255.
Davis, R., Parand, A., Pinto, A., et al.: Systematic review of the effectiveness of strategies to encourage patients to remind healthcare professionals about their hand hygiene. J. Hosp. Infect., 2015, 89(3), 141–162.
Sullivan, E. E.: Off with her nails. J. Perianesth. Nurs., 2003, 18(6), 417–418.
McNeil, S. A., Foster, C. L., Hedderwick, S. A., et al.: Effect of hand cleansing with antimicrobial soap or alcohol-based gel on microbial colonization of artificial fingernails worn by health care workers. Clin. Infect. Dis., 2001, 32(3), 367–372.
Pottinger, J., Burns, S., Manske, C.: Bacterial carriage by artificial versus natural nails. Am. J. Infect. Control, 1989, 17(6), 340–344.
Rubin, D. M.: Prosthetic fingernails in the OR. AORN J., 1988, 47(4), 944–948.
Moolenaar, R. L., Crutcher, J. M., San Joaquin, V. H., et al.: A prolonged outbreak of Pseudomonas aeruginosa in a neonatal intensive care unit: did staff fingernails play a role in disease transmission? Infect. Control Hosp. Epidemiol., 2000, 21(2), 80–85.
Edel, E., Houston, S., Kennedy, V., et al.: Impact of a 5-minute scrub on the microbial flora found on artificial, polished, or natural fingernails of operating room personnel. Nurs. Res., 1998, 47(1), 54–59.
Wynd, C. A., Samstag, D. E., Lapp, A. M.: Bacterial carriage on the fingernails of OR nurses. AORN J., 1994, 60(5), 799–805.
Centers for Disease Control and Prevention: guideline for hand hygiene in health-care settings: recommendations of the Healthcare Infection Control Practices Advisory Committee and the HICPAC/SHEA/APIC/IDSA Hand Hygiene Task Force. MMWR, 2002, 51(RR-16), 1–45.
Wood, A., Van Wicklin, S. A.: Clinical Issues – June 2015. AORN J., 2015, 101(6), 701–708.
Field, E. A., McGowan, P., Pearce, P. K., et al.: Rings and watches: should they be removed prior to operative dental procedures? J. Dent., 1996, 24(1–2), 65–69.
Hoffman, P. N., Cooke, E. M., McCarville, M. R., et al.: Microorganisms isolated from skin under wedding rings worn by hospital staff. Br. Med. J., 1985, 290(6463), 203–207.
Fagernes, M., Lingaas, E.: Factors interfering with the microflora on hands: a regression analysis of samples from 465 healthcare workers. J. Adv. Nurs., 2010, 67(2), 297–307.
Fagernes, M., Lingaas, E., Bjark, P.: Impact of a single plain finger ring on the bacterial load on the hands of healthcare workers. Infect. Control Hosp. Epidemiol., 2007, 28(10), 1191–1195.
Nicolai, P., Aldam, C. H., Allen, P. W.: Increased awareness of glove perforation in major joint replacement. J. Bone Joint Surg. Br., 1997, 79(3), 371–373.