Bevezetés és célkitűzés: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisát felhasználva vizsgálják azon, heveny szívinfarktus miatt kezelt betegek prognózisát, akiknél a felvételi EKG-n új vagy feltehetően új bal-Tawara-szár-blokk (úBTSZB) volt. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2015. 06. 30. között 18 091, heveny szívinfarktus (AMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük; 8334 betegnél ST-elevációval járó (STEMI), 9757 esetben nem ST-elevációval járó infarktus (NSTEMI) volt a klinikai diagnózis. A STEMI-csoportban vizsgáltuk az ST-elevációs (n = 7937), illetve az úBTSZB-s betegek (n = 397) klinikai jellemzőit és prognózisát. A halálozás vizsgálatára többváltozós regressziós modellt (Cox-regressziót) használtunk. Eredmények: Az AMI-betegcsoportban 1274 esetben (7%) találtunk BTSZB-t. STEMI klinikai diagnózisa esetén az úBTSZB-s alcsoportba tartozó betegek (n = 397) idősebbek voltak, s nagyobb volt a férfiak részaránya és a társbetegségek előfordulása, mint azoknál, akiknél a felvételi EKG-n ST-eleváció volt. A BTSZB-s csoport halálozása mind a 30 napos (25,4% versus 12,4%), mind az 1 éves időpontban (47,3% versus 19,9%) magasabb volt, mint az ST-elevációs betegcsoportban. A percutan coronariaintervenció (PCI) mindkét csoportban lényegesen alacsonyabb halálozással járt együtt. Többfaktoros elemzés során a BTSZB önálló prognosztikai jelentőségét igazoltuk: az ST-elevációhoz viszonyított hazárdhányadosa 1,33 (95%-os konfidenciaintervallum: 1,10–1,62), kontrollálva nemre, életkorra, PCI megtörténtére, szisztolés vérnyomásra, szívfrekvenciára, szérumkreatinin-eltérésre és öt kórelőzményi/társbetegségi adatra. Következtetés: Az akut szívinfarktus miatt kezelt betegek prognózisát a felvételi EKG is befolyásolja: BTSZB esetén az életkilátások rosszabbak, mint ST-elevációnál. Orv Hetil. 2018; 159(17): 677–681.
Ibanez B, James S, Agewall S, et al. 2017 ESC Guidelines for the management of acute myocardial infarction in patients presenting with ST-segment elevation: The Task Force for the management of acute myocardial infarction in patients presenting with ST-segment elevation of the European Society of Cardiology (ESC). Eur Heart J. 2018; 39: 119–177.
Yeo KK, Li S, Amsterdam EA, et al. Comparison of clinical characteristics, treatments and outcomes of patients with ST-elevation acute myocardial infarction with versus without new or presumed new left bundle branch block (from NCDR®). Am J Cardiol. 2012; 109: 497–501.
Brilakis ES, Wright RS, Kopecky SL, et al. Bundle branch block as a predictor of long-term survival after acute myocardial infarction. Am J Cardiol. 2001; 88: 205–209.
Guerrero M, Harjai K, Stone GW, et al. Comparison of the prognostic effect of left versus right versus no bundle branch block on presenting electrocardiogram in acute myocardial infarction patients treated with primary angioplasty in the Primary Angioplasty in Myocardial Infarction trials. Am J Cardiol. 2005; 96: 482–488.
Al Rajoub B, Noureddine S, El Chami S, et al. The prognostic value of a new left bundle branch block in patients with acute myocardial infarction: A systematic review and meta-analysis. Heart Lung 2017; 46: 85–91.
Mozid AM, Mannakkara NN, Robinson NM, et al. Comparison of clinical characteristics and outcomes in patients with left bundle branch block versus ST-elevation myocardial infarction referred for primary percutaneous coronary intervention. Coron Artery Dis. 2015; 26: 17–21.
Jánosi A, Ofner P, Merkely B, et al. Short and long term prognosis of patients with myocardial infarction. Hungarian Myocardial Infarction Registry. [Szívinfarktus miatt kezelt betegek korai és késői prognózisa. Magyar Szívinfarktus Regiszter.] Orv Hetil. 2013; 154: 1297–1302. [Hungarian]
Harrell FE Jr. Regression modeling strategies. With applications to linear models, logistic and ordinal regression, and survival analysis. Springer Verlag, New York, NY, 2015.
Alkindi F, El-Menyar A, Al-Suwaidi J, et al. Left bundle branch block in acute cardiac events: Insights from a 23-year registry. Angiology 2015; 66: 811–817.
Brown KA, Lambert LJ, Brophy JM, et al. Impact of ECG findings and process-of-care characteristics on the likelihood of not receiving reperfusion therapy in patients with ST-elevation myocardial infarction: results of a field evaluation. PLoS ONE 2014; 9: e104874.
Wegmann C, Pfister R, Scholz S, et al. Diagnostic value of left bundle branch block in patients with acute myocardial infarction. A prospective analysis. Herz 2015; 40: 1107–1114.
van der Ende MY, Hartman MH, Hendriks T, et al. Left ventricular ejection fraction and mortality in patients with ST-elevation myocardial infarction and bundle branch block. Coron Artery Dis. 2017; 28: 232–238.
Jakl M, Stasek J, Kala P, et al. Acute myocardial infarction complicated by shock: outcome analysis based on initial electrocardiogram. Scand Cardiovasc J. 2014; 48: 13–19.
Damman P, Holmvang L, Tijssen JG, et al. Usefulness of the admission electrocardiogram to predict long-term outcomes after non-ST-elevation acute coronary syndrome (from the FRISC II, ICTUS, and RITA-3 [FIR] Trials). Am J Cardiol. 2012; 109: 6–12.
Sgarbossa EB, Pinski SL, Barbagelata A. Electrocardiographic diagnosis of evolving acute myocardial infarction in presence of left bundle-branch block. N Engl J Med. 1996; 334: 481–487.
Lopes RD, Sika A, Fu Y. Diagnosing acute myocardial infarction in patients with left bundle branche block. Am J Cardiol. 2011; 108: 782–788.
Neeland IJ, Kontos MC, de Lemos JA. Evolving considerations in the management of patients with left bundle branch block and suspected myocardial infarction. J Am Coll Cardiol. 2012; 60: 96–105.