View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem, Gödöllő, Páter Károly u. 1., 2103
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Az antioxidánsok az egészségre számos kedvező hatással rendelkeznek, amelyek közül napjainkig kevés figyelem irányult az élelmi rost antioxidáns tulajdonságaira. Az élelmi rost antioxidáns hatása mögött az azt alkotó poliszacharidkomplexhez kapcsolt polifenolvegyületek állnak, amelyek a bélcsatornában felszabadulva fejtik ki hatásukat. Növényi sejtfalból izoláltak egy, az előbbiektől eltérő molekulát, a kalcium-fruktoborátot, amelynek szintén van antioxidáns kapacitása, annak aktív komponense azonban a bór. Számos olyan élelmiszer és élelmiszeripari melléktermék ismert, amelynek jelentős antioxidáns élelmirost-tartalma van, így ezek is hozzájárulhatnak a bélcsatorna, ennek révén a szervezet antioxidáns védelméhez. Ilyenek például a gabonamagvak, a káposzta, a kávébab és a guáva, vagy a melléktermékek közül a szőlőtörköly. Az antioxidáns élelmi rost polifenolvegyületei az egyes növényekben eltérőek, így azok antioxidáns kapacitása is változó, de grammonként hozzávetőlegesen 50–100 mg DL-α-tokoferollal egyenértékűek. Ez olyan számottevő antioxidáns kapacitás, amely alkalmassá teszi az antioxidáns élelmi rostot egyes, bizonyítottan oxidatív stressz által kiváltott betegségek, így például az atherosclerosis, egyéb cardiovascularis kórképek vagy a colorectalis carcinoma elleni prevencióban. Orv. Hetil. 2018; 159(18): 709–712.

  • 1

    Jones JM. CODEX-aligned dietary fiber definitions help to bridge the ‘fiber gap’. Nutr J. 2014; 13: 34.

  • 2

    Burton RA, Gidley MJ, Fincher GB. Heterogeneity in the chemistry, structure and function of plant cell walls. Nat Chem Biol. 2010; 6: 724–732.

  • 3

    Bach Knudsen KE. Carbohydrate and lignin contents of plant materials used in animal feeding. Anim Feed Sci Technol. 1997; 67: 319–338.

  • 4

    Macfarlane S, Macfarlane GT. Regulation of short-chain fatty acid production. Proc Nutr Soc. 2003; 62: 67–72.

  • 5

    Szűcs V, Harangozó J, Guiné, RP. Consumer knowledge about dietary fibre – Results of a national questionnaire survey. [Az élelmi rostokkal kapcsolatos fogyasztói ismeret – Hazai kérdőíves felmérés eredményei.] Orv Hetil. 2016; 157: 302–309. [Hungarian]

  • 6

    Englyst KN, Vinoy S, Englyst HN, et al. Glycaemic index of cereal products explained by their content of rapidly and slowly available glucose. Br J Nutr. 2003; 89: 329–339.

  • 7

    Bertók L. Natural resistance: bile acids and function of endotoxins. Studia Physiologica 12. (2nd edn.) [Természetes ellenállóképesség: epesavak és endotoxinok szerepe. Studia Physiologica 12. (2. kiad.)] Scientia Kiadó, Budapest, 2002. [Hungarian]

  • 8

    Saura-Calixto F. Antioxidant dietary fiber product: a new concept and a potential food ingredient. J Agric Food Chem. 1998; 46: 4303–4306.

  • 9

    Panicker VP, George S, Krishna D. Toxicity study of butylated hydroxyl toluene (BHT) in rats. World J Pharm Pharmaceut Sci. 2014; 3: 758–763.

  • 10

    Konczak I, Zabaras D, Dunstan M, et al. Antioxidant capacity and phenolic compounds in commercially grown native Australian herbs and spices. Food Chem. 2010; 122: 260–266.

  • 11

    Jiménez-Escrig A, Rincón A, Pulido R, et al. Guava fruit (Psidium guajava L.) as a new source of antioxidant dietary fiber. J Agric Food Chem. 2001; 49: 5489–5493.

  • 12

    Pérez-Jiménez J, Saura-Calixto F. Literature data may underestimate the actual antioxidant capacity of cereals. J Agric Food Chem. 2005; 53: 5036–5040.

  • 13

    Ragaee S, Abdel-Aal EM, Maher Noaman M. Antioxidant activity and nutrient composition of selected cereals for food use. Food Chem. 2006; 98: 32–38.

  • 14

    Zieliński H, Kozłowska H. Antioxidant activity and total phenolics in selected cereal grains and their different morphological fractions. J Agric Food Chem. 2000; 48: 2008–2016.

  • 15

    Shewry PR, Ward JL. Exploiting genetic variation to improve wheat composition for the prevention of chronic diseases. Food Energ Secur. 2012; 1: 47–60.

  • 16

    So YB, Woong BJ, Dong SK, et al. Antioxidant activity and total phenolic compounds in grain extracts of wheat, barley, and oat. Korean J Crop Sci. 2002; 47: 102–107.

  • 17

    Mpofu A, Sapirstein HD, Beta, T. Genotype and environmental variation in phenolic content, phenolic acid composition and antioxidant activity of hard spring wheat. J Agric Food Chem. 2006; 54: 1265–1270.

  • 18

    Vitaglione P, Napolitano A, Fogliano V. Cereal dietary fibre: a natural functional ingredient to deliver phenolic compounds into the gut. Trends Food Sci Technol. 2008; 19: 451–463.

  • 19

    Bao YM, Choct M. Dietary NSP nutrition and intestinal immune system for broiler chickens. World’s Poult Sci J. 2010; 66: 511–518.

  • 20

    Lee-Manion AM, Price RK, Strain JJ. et al. In vitro antioxidant activity and antigenotoxic effects of avenanthramides and related compounds. J Agric Food Chem. 2009; 57: 10619–10624.

  • 21

    Dwyer JH, Allayee H, Dwyer KM, et al. Arachidonate 5-lipoxygenase promoter genotype, dietary arachidonic acid, and atherosclerosis. N Engl J Med. 2004; 350: 29–37.

  • 22

    Guo W, Wise ML, Collins FW, et al. Avenanthramides, polyphenols from oats, inhibit IL-1β-induced NF-κB activation in endothelial cells. Free Radic Biol Med. 2008; 44: 415–429.

  • 23

    Nie L, Wise M, Peterson D, et al. Mechanism by which avenanthramide-c, a polyphenol of oats, blocks cell cycle progression in vascular smooth muscle cells. Free Radic Biol Med. 2006; 41: 702–708.

  • 24

    Meydani M. Potential health benefits of avenanthramides of oats. Nutr Rev. 2009; 67: 731–735.

  • 25

    Diaz-Rubio ME, Saura-Calixto F. Dietary fiber in brewed coffee. J Agric Food Chem. 2007; 55: 1999–2003.

  • 26

    Alexander C. Two for the price of one: Antioxidant dietary fibre. Food Eng Ingred. 2007; 32: 18–19.

  • 27

    Nilnakara S, Chiewchan N, Devahastin S. Production of antioxidant dietary fibre powder from cabbage outer leaves. Food Bioprod Proces. 2009; 87: 301–307.

  • 28

    Pérez-Jiménez J, Serrano J, Tabernero M, et al. Effects of grape antioxidant dietary fiber in cardiovascular disease risk factors. Nutrition 2008; 24: 646–653.

  • 29

    Scorei RI, Popa R. Sugar-borate esters – potential chemical agents in prostate cancer chemoprevention. Anticancer Agents Med Chem. 2013; 13: 901–909.

  • 30

    Pelmore H, Symons MC. NMR studies of complexes formed by D-fructose and borate ions in aqueous solution. Carbohydr Res. 1986; 155: 206–211.

  • 31

    Hunt CD. Regulation of enzymatic activity: one possible role of dietary boron in higher animals and humans. Biol Trace Elem Res. 1998; 66: 205–225.

  • 32

    Scorei R, Cimpoiasu VM, Iordachescu D. In vitro evaluation of the antioxidant activity of calcium fructoborate. Biol Trace Elem Res. 2005; 107: 127–134.

  • 33

    Erhardt JG, Lim SS, Bode JC, et al. A diet rich in fat and poor in dietary fiber increases the in vitro formation of reactive oxygen species in human feces. J Nutr. 1997; 127: 706–709.

  • 34

    Regöly-Mérei A, Bereczky M, Arató Gy, et al. Nutritional and antioxidant status of colorectal tumor patients. [Colorectalis tumorban szenvedő betegek tápláltsági állapota és antioxidáns-státusza.] Orv Hetil. 2007; 148: 1505–1509. [Hungarian]

  • 35

    Miller AB, Berrino F, Hill M, et al. Diet in the aetiology of cancer: a review. Eur J Cancer 1994; 30: 207–220.