Bevezetés: A kétoldali gégebénulások esetén kialakuló légszomj azonnali sebészeti beavatkozást tesz szükségessé. A nervus laryngeus recurrens esetleges regenerációja heteket, hónapokat vehet igénybe, előre nem jósolható meg. Az elmúlt évtizedekben a tracheotomia helyett számos nyitott és endoszkópos eljárást fejlesztettek ki a dyspnoe megszüntetésére, ugyanakkor ezek az eljárások a gégestruktúra reszekciója miatt irreverzibilis károsodást okoztak, mely a hangképzés minőségét hosszú távon gyengítette. Célkitűzés: Az endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia kétoldali gégebénulás esetén elfogadott reverzibilis eljárás, amely a kannaporc lateralizált helyzetben történő rögzítésével megszünteti a nehézlégzést. Célunk a hangszalagmozgások regenerációját követően a lateralizáló varrat eltávolítása után a beteg hangminőségének és légzésfunkciójának meghatározása. Módszer: Két, endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexiával kezelt, kétoldali gégebénulásban szenvedő betegnél a hangszalagmozgások részleges, illetve teljes regenerációját követően eltávolítottuk a lateralizáló varratokat. Objektív és szubjektív módszerekkel vizsgáltuk a légzésfunkciót és a hangminőséget. Eredmények: Mindkét esetben megfelelő légzésfunkciós eredmények mellett jó hangminőséget sikerült elérni. Következtetések: Eredményeink bizonyítják a minimálisan invazív, endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia nagyfokú reverzibilitását. A hangszalagmozgások részleges vagy teljes visszatérése esetén a lateralizáció megszüntethető, ezt követően közel fiziológiás hangképzés észlelhető. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1188–1192.
Rosenthal LH, Benninger MS, Deeb RH. Vocal fold immobility: a longitudinal analysis of etiology over 20 years. Laryngoscope 2007; 117: 1864–1870.
Harnisch W, Brosch S, Schmidt M, et al. Breathing and voice quality after surgical treatment for bilateral vocal cord paralysis. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 2008; 134: 278–284.
Dursun G, Gökcan MK. Aerodynamic, acoustic and functional results of posterior transverse laser cordotomy for bilateral abductor vocal fold paralysis. J Laryngol Otol. 2006; 120: 282–288.
Misiolek M, Ziora D, Namyslowski G, et al. Long-term results in patients after combined laser total arytenoidectomy with posterior cordectomy for bilateral vocal cord paralysis. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2007; 264: 895–900.
Sapundzhiev N, Lichtenberger G, Eckel HE, et al. Surgery of adult bilateral vocal fold paralysis in adduction: history and trends. Eur Arch Otorhinolaryngol 2008; 265: 1501–1514.
Rovó L, Madani S, Sztanó B, et al. A new thread guide instrument for endoscopic arytenoid lateropexy. Laryngoscope 2010; 120: 2002–2007.
Rovó L, Jóri J, Brzózka M, et al. Airway complication after thyroid surgery: minimally invasive management of bilateral recurrent nerve injury. Laryngoscope 2000; 110: 140–144.
Dejonckere PH, Bradley P, Clemente P, et al. A basic protocol for functional assessment of voice pathology, especially for investigating the efficacy of (phonosurgical) treatments and evaluating new assessment techniques. Guideline elaborated by the Committee on Phoniatrics of the European Laryngological Society (ELS). Eur Arch Otorhinolaryngol. 2001; 258: 77–82.
Matievics V, Bach A, Sztano B, et al. Functional outcomes of endoscopic arytenoid abduction lateropexy for unilateral vocal cord paralysis with dyspnea. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2017; 274: 3703–3710.
Hirano M. Clinical examination of voice. Springer Verlag, New York, NY, 1981.
Jacobson BH, Johnson A, Grywalski C, et al. The voice handicap index (VHI). Development and validation. Am J Speech Lang Pathol. 1997; 6: 66–70.
Wuyts FL, De Bodt MS, Molenberghs G, et al. The dysphonia severity index: an objective measure of vocal quality based on a multiparameter approach. J Speech Lang Hear Res. 2000; 43: 796–809.
Woodson GE. Spontaneous laryngeal reinnervation after recurrent laryngeal or vagus nerve injury. Ann Otol Rhinol Laryngol. 2007; 116: 57–65.
Jaquet Y, Lang F, Pilloud R. Partial cricotracheal resection for pediatric subglottic stenosis: Long-term outcome in 57 patients. Thorac Cardiovasc Surg. 2005; 130: 726.e1–726.e9.
Bach Á, Sztanó B, Kiss JG, et al. The role of laryngeal electromyography in the diagnosis of vocal cord movement disorders. [A laryngealis electromyographia szerepe a hangszalag-mozgászavarok diagnosztikájában és az alkalmazott kezelés kiválasztásában.] Orv Hetil. 2018; 159: 303–311. [Hungarian]
Hacki T. Elactromiography (EMG). In: Hirschberg J, Hacki T, Mészáros K. (eds.) Phoniatrics and associated sciences I. [Elektromiográfia (EMG). In: Hirschberg J, Hacki T, Mészáros K. (szerk.) Foniátria és társtudományok I.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013; pp. 138–139. [Hungarian]
Crumley RL. Laryngeal synkinesis revisited. Ann Otol Rhinol Laryngol. 2000; 109: 365–371.
Sanders I, Wu BL, Mu L, et al. The innervation of the human larynx. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 1993; 119: 934–939.