A Szent Jakab-zarándokutat, az El Caminót évről évre egyre többen keresik fel. A fiatal utazók száma csökken, az időseké emelkedik. A zarándokstatisztika azt is mutatja, hogy a nem spirituális indíttatásból útnak indulók száma (a szentéveket kivéve) meghaladja a vallási okokból zarándoklatra indulókét. A fenti tények miatt az utazás előtti orvosi tanácsadás egyre szükségesebbé válik, ezért a szerző összefoglalta a zarándokúttal kapcsolatos lehetséges egészségkárosodásokat, hogy a tanácsadó orvos könnyebben felmérhesse az El Camino zarándoklat kockázatait. Mivel az orvosi szakirodalom alig foglalkozik a Szt. Jakab-zarándokúttal, a feldolgozandó anyagokhoz az El Camino Zarándokiroda évi jelentéseiből és az interneten megjelent egyéni beszámolókból lehetett csak hozzájutni. A kiszűrt anyagokból így csak egyszerű statisztikai következtetéseket lehetett levonni. Az idősebb korosztály részvétele az El Camino 800 km hosszú zarándoklatán szükségessé teszi számukra az utazás előtti egészségügyi felmérést és tanácsadást. A zarándokút utazásorvostani szempontból hosszú távú teljesítménytúrának tekinthető, és az útnak indulók egészségi állapotát ennek megfelelően kell figyelembe venni. A fellelt adatok szerint, noha a zarándokok között a nők és a férfiak egyenlő számban vettek részt, a zarándoklat alatti halálozás a férfiak túlnyomó többségét mutatja (93%, illetve 7%). A leggyakoribb halálozási ok mindkét nemnél akut coronariatörténés vagy annak gyanúja (40%, illetve 34%). A második leggyakoribb halálok a közlekedési baleset volt (17,5%, illetve 25%). Krónikus betegség miatt a nők többsége hunyt el (3%, illetve 25%), míg az emberölés miatt meghaltak száma a nőknél négyszeresen meghaladta a férfiakét (2%, illetve 8%). A halálokok között szerepel még a kimerülés, a stroke, a vízbe fulladás és a hypothermia is. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1535–1542.
https://oficinadelperegrino.com/en/ [accessed: May 25, 2017].
Rabe C. Way of Saint James. [Szent Jakab-zarándokút.] Freytag-Berndt, Budapest, 2011. [Hungarian]
Caldwell LR. The pilgrim’s prognosis – medical aspects of a camino. S Afr Med J. 2013; 103: 152–153.
Christmas J. What the psychic told the pilgrim: a midlife misadventure on Spain’s Camino de Santiago de Compostela. Greystone Books, Vancouver, Toronto, 2007.
Turner V. The center out there: Pilgrim’s goal. History Relig. 1973; 12: 191–230.
Urry J. The tourist gaze: leisure and travel in contemporary societies. Sage Publications Ltd., London, 1990.
Gammon S. Secular pilgrimage and sport tourism. In: Brent WR, Daryl A. (eds.) Sport tourism: Interrelationships, impacts and issues. Channel View Publications, Clevedon, 2004; pp. 30–45.
Adler J. Origins of sightseeing. Ann Tourism Res. 1989; 16: 7–29.
Budd DE. Pilgrimage and enlightenment. J Relig Health 1989; 28: 119–127.
Hopkins N, Reicher SD, Khan SS, et al. Explaining effervescence: Investigating the relationship between shared social identity and positive experience in crowds. Cogn Emot. 2016; 30: 20–32.
Watson J. Walking pilgrimage as caritas action in the world. J Holist Nurs. 2006; 24: 289–296.
Felkai P. Travel medicine related to the El Camino pilgrimage. Travel Med Infect Dis. 2018; 22: 73–74.
Gautret P. Influenza risk at Muslim pilgrimages in Iraq and Saudi Arabia. Travel Med Infect Dis. 2018; 21: 1–2.
Anderson LS Jr, Rebholz CM, White LF. The impact of footwear and packweight on injury and illness among long-distance hikers. Wilderness Environ Med. 2009; 20: 250–256.
Felkai P. Travel medicine for pharmacists. [Utazásorvostani ismeretek gyógyszerészeknek.] Galenus Könyvkiadó, Budapest, 2009. [Hungarian]
Kolodinsky SD, Brandschwei FH. Axillary vein thrombosis in a female backpacker: Paget–Schroetter syndrome. Can Assoc Radiol J. 1989; 40: 230–231.
Schön N, Netzsch C, Kröger K. Subclavian vein thrombosis and backpacking. Clin Res Cardiol. 2007; 96: 42–44.
Howatson G, Hough P, Pattison J, et al. Trekking poles reduce exercise-induced muscle injury during mountain walking. Med Sci Sports Exerc. 2011; 43: 140–145.
McHugh MP. Can exercise-induced muscle damage be avoided? West J Med. 2000; 172: 265–266.
el-Bakry AK, Channa AB, Bakhamees H, et al. Heat exhaustion during mass pilgrimage – is there a diagnostic role for pulse oximetry? Resuscitation 1996; 31: 121–126.
Mimesh SA, Al-Khenaizan S, Memish ZA. Dermatologic challenges of pilgrimage. Clin Dermatol. 2008; 26: 52–61.
Lai O, Ho D, Glick S, et al. Bed bugs and possible transmission of human pathogens: a systematic review. Arch Dermatol Res. 2016; 308: 531–538.
Basnyat B, Litch JA. Medical problems of porters and trekkers in the Nepal Himalaya. Wilderness Environ Med. 1997; 8: 78–81.
Mohammed-Durosinlorun A, Raji HO, Hussain NA, et al. Menstrual suppression among female Nigerian pilgrims during Hajj. J Fam Plann Reprod Health Care 2012; 38: 270–271.
Dandehbor W, Kazemi M, Shahrbabaki MH, et al. Menstrual suppression using oral contraceptives by female Hajj pilgrims. Int J Travel Med Global Health 2016; 4: 111–114.
Goodyer L, Gibbs J. Medical supplies for travelers to developing countries. J Travel Med. 2004; 11: 208–211.
Bar-El Y, Durst R, Katz G, et al. Jerusalem syndrome. Br J Psychiatry 2000; 176: 86–90.
Felkai P, Kurimay T, Fülöp E. Psychiatric patient: the most helpless traveller. [A pszichiátriai beteg: a legkiszolgáltatottabb utazó.] Orv Hetil. 2011; 152: 131–138. [Hungarian]
Koenig HG. Religion and medicine II: religion, mental health, and related behaviors. Int J Psychiatry Med. 2001; 31: 97–109.
Morris, PA. The effect of pilgrimage on anxiety, depression and religious attitude. Psychol Med. 1982; 12: 291–294.
http://amawalker.blogspot.hu/ [accessed: June 1, 2017].
http://amawalker.blogspot.hu/2012/08/memorials-pilgrims-who-died-on-camino.html [accessed: June 1, 2017].
http://www.caminosantiago.org/cpperegrino/scriptorium/inmemoriam.asp [accessed: June 1, 2017].
Harris MB, Wolf MR. Cardiovascular disease risk following a 758 km pilgrimage. Int J Sports Med. 2013; 34: 727–731.
Basnyat B. Pilgrimage medicine. BMJ 2002; 324: 745.
Felkai P. Assistance medicine, a novel discipline of emergency medicine. [A sürgősségi ellátás új területe: az assistance orvostan.] Orv Hetil. 2015; 156: 808–812. [Hungarian]