Bevezetés: A nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatása a sejtmembrán ciklooxigenáz-1-es és -2-es izoenzimeinek gátlása mértékétől függ. Ugyanez határozza meg a lehetséges túlérzékenységi tüneteket, melyek 2 alapvető csoportba: a keresztintolerancia (nem immunközvetített) és a „valódi” túlérzékenység (immunközvetített) csoportjába sorolhatók. A nem kívánt reakciók klinikai fenotípusok alapján és az aszpirinre mutatkozó in vivo reakciótól függően osztályozhatók. Célkitűzés: Egy régen ismert, a specifikus immunglobulin-E (IgE) kimutatásán alapuló humorális és egy, a korai sejtes aktivációt mérő 20’-es citokin (interleukin [IL]-6)-felszabadulás detektálásán alapuló módszer találati arányainak összehasonlítását tűztük ki célul. A 2003 és 2013 közötti időszakban vizsgált betegek tüneteinek retrospektív esetelemzését végeztük el. A vizsgálatok tünetmentes állapotban, a lezajlott tünetek után 1 éven belül történtek. Módszer: A fenti csoportokba tartozó különböző gyógyszerspecifikus IgE-szinteket az anamnézis szerint kiválasztott 55 esetből nyert szérumokból ELISA-módszerrel határoztuk meg. Összehasonlításként kétlépcsős ELISA-tesztben 51 beteg és 9 toleráns kontroll mononukleáris sejtfrakciója által hasonló gyógyszerekre kialakult IL6-felszabadulást mértük. Az eredményeket az „új” klinikai klasszifikáció szerinti alcsoportokra vonatkoztattuk. Eredmények: A két csoport között a tünetek megoszlásában nem volt lényeges különbség. Mindkét csoportban 9-9 nemszteroid gyulladáscsökkentő szert vizsgáltunk. A pozitivitások aránya közel a duplája (65,4% szemben 36,9%) volt az IL6-felszabadulással vizsgált csoportban, mint a specifikus-IgE-meghatározások csoportjában. Egyes készítmények nemgyógyszer-komponensei is váltottak ki IL6-felszabadulást, összhangban az in vivo próbákkal. A pozitív eredmények mindkét csoportban a keresztintoleráns és a szenzitivitáson alapuló kóresetekben is mutatkoztak. Következtetés: Az egyes vagy többszöri specifikus szenzitizáción alapuló esetek aránya meghaladta a keresztintolerancián alapuló esetekét. Az IL6-felszabadulás-vizsgálat érzékenyebbnek bizonyult. A készítmények hatóanyagán kívül az adalékok is okozhatnak mellékhatást. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1556–1566.
Baló-Banga JM, Schweitzer K, Lakatos S, et al. A novel rapid (20-minute) IL-6 release assay using blood mononuclear cells of patients with various clinical forms of drug induced skin injuries. World Allergy Organ J. 2015; 8: 1.
Baló-Banga JM, Schweitzer K. A novel rapid il-6 release assay using blood mononuclear cells of patients with various forms of drug induced skin injuries. [Gyors, in vitro, vérsejteken végzett IL-6-alapú diagnosztikus teszt bőrtünetekkel jelentkező gyógyszerreakciókban.] LAM 2013; 23: 435–441. [Hungarian]
Kowalski ML, Asero R, Bavbek S, et al. Classification and practical approach to the diagnosis and management of hypersensitivity to nonsteroidal anti-inflammatory drugs. Allergy 2013; 68: 1219–1232.
Makowska J, Lewandowska-Polak A, Kowalski ML. Hypersensitivity to aspirin and other NSAIDs: diagnostic approach in patients with chronic rhinosinusitis. Curr Allergy Asthma Rep. 2015; 15: 47.
Doeglas HM. Reactions to aspirin and food additives in patients with chronic urticaria, including the physical urticarias. Br J Dermatol. 1975; 93: 135–144.
Hsieh CW, Lee JW, Liao EC, et al. A disease marker for aspirin-induced chronic urticaria. Int J Mol Sci. 2014; 15: 12591–12603.
Demoly P, Adkinson NF, Brockow K, et al. International consensus on drug allergy. Allergy 2014; 69: 420–437.
Brockow K, Garvey LH, Aberer W, et al. Skin test concentrations for systematically administered drugs – an ENDA/EAACI Drug Allergy Interest Group position paper. Allergy 2013; 68: 702–712.
Nizankowska-Mogilnicka E, Bochenek G, Mastalerz L, et al. EAACI/Ga2Len guideline: aspirin provocation tests for diagnosis of aspirin hypersensitivity. Allergy 2007; 62: 1111–1118.
Baló-Banga JM, Vajda A. Attempts to standardize intradermal drug tests based on molecular mass and on clinical phenotypes. Some pitfalls or exceptions? Clin Transl Allergy 2014; 4(Suppl 3): P102.
Réthy LA, Baló-Banga JM. The allergic and other side effects of non-steroid anti-inflammatory drugs and gold salts. [Nem-szteroid gyulladáscsökkentők és az aranysók allergiás és egyéb mellékhatásai.] Orv Hetil. 2004; 145: 1943–1949. [Hungarian]
Przybilla B, Ring J, Schwab U, et al. Photosensitizing properties of nonsteroidal antirheumatic drugs in the photopatch test. Hautarzt 1987; 38: 18–25.
Blanca M, Perez E, Garcia JJ, et al. Angioedema and IgE antibodies to aspirin: a case report. Ann Allergy 1989; 62: 295–298.
Bolze S, Bromet N, Gay-Feutry C, et al. Development of an in vitro screening model for the biosynthesis of acyl glucuronide metabolites and the assessments of their reactivity toward human serum albumin. Drug Metab Dispos. 2002; 30: 404–413.
Baló-Banga JM, Németh G, Jacobsen HJ. Comparative studies on drugspecific IgE, lymphocyte chromatin activation and oral challenge tests in drug allergic subjects. [Gyógyszerspecifikus IgE, kromatinaktiváció és orális provokáció összehasonlító vizsgálata gyógyszerallergiásokon. Magy Belorv Arch. 1994; 47: 395–398. [Hungarian]
Nyfeler B, Pichler WJ. The lymphocyte transformation test for the diagnosis of drug allergy: sensitivity and specificity. Clin Exp Allergy 1997; 27: 175–181.
Samter M, Beers RF Jr. Intolerance of aspirin. Clinical studies and consideration of its pathogenesis. Ann Intern Med. 1968; 68: 975–983.
Gosepath J, Schaefer D, Amedee RG, et al. Individual monitoring of aspirin desensitization. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 2001; 127: 316–321.
Illés ST. Low back pain: when and what to do. [A derékfájás: mikor és mit tegyünk.] Orv Hetil. 2015; 156: 1315–1320. [Hungarian]
Quiralte J, Ávila-Castellano R, Cimbollek S. A phenotype-based classification of NSAIDs hypersensitivity: new patients, new challenges. Allergy 2014; 69: 814–816.
Kowalski ML, Makowska J. Reply: To PMID 24117484. Allergy 2014; 69: 815–816.
Macy E. Multiple antibiotic allergy syndrome. Immunol Allergy Clin North Am. 2004; 24: 533–543.
Brune K, Partignani P. New insights into the use of currently available non-steroidal anti-inflammatory drugs. J Pain Res. 2015; 8: 105–118.
Pichler WJ, Daubner B, Kawabata T. Drug hypersensitivity: flare-up reactions, cross-reactivity and multiple drug hypersensitivity. J Dermatol. 2011; 38: 216–221.
Pérez-Sánches N, Bogas G, Cornejo-García JA, et al. Multiple nonsteroidal anti-inflammatory drug hypersensitivity without hypersensitivity to aspirin. J Allergy Clin Immunol Pract. 2016; 4: 524–525.
McLoughlin RM, Jenkins BJ, Grail D, et al. IL-6 trans-signaling via STAT3 directs T cell infiltration in acute inflammation. Proc Nat Acad Sci (USA). 2005; 102: 9589–9594.
Sanz ML, Prieto I, García BE, et al. Diagnostic reliability considerations of specific IgE determination. J Investig Allergol Clin Immunol. 1996; 6:152–161.
Sipka S. Short history of laboratory diagnostics of allergy in Hungary, current possibilities and future perspectives. [Az allergia laboratóriumi diagnosztikájának rövid hazai története, a jelen lehetőségei és a jövő perspektívája.] Orv Hetil. 2015; 156: 1275–1280. [Hungarian]
Stone SF, Phillips EJ, Wiese MD, et al. Immediate-type hypersensitivity drug reactions. Br J Clin Pharmacol. 2014; 78: 1–13.
Steiner M, Harrer A, Himly M. Basophil reactivity as biomarker in immediate drug hypersensitivity reactions. Potential and limitations. Front Pharmacol. 2016; 7: 171.
Himly M, Jahn-Scdhmid B, Pittertschatscher K, et al. IgE-mediated immediate-type hypersensitivity to the pyrazolone drug propyphenazone. J Allergy Clin Immunol. 2003; 111: 882–888.
Mayorga C, Sanz ML, Gamboa PM. In vitro diagnosis of immediate allergic reactions to drugs: an update. J Investig Allergol Clin Immunol. 2010; 20: 103–109.
Wiedow O, Brasch J, Christophers E. Oral exposure testing in non-aspirin-induced analgesic intolerance. Hautarzt 1996; 47: 901–908.