View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Debrecen, Móricz Zs. út 22., 4032
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: A rosszindulatú daganat diagnózisa nagyobb distresszel jár, mint bármely más diagnózis. A daganatos betegségek jelentős pszichés terheléssel járnak, az egészségügyi személyzet kapacitása pedig korlátozott. Ezért kiemelten fontos a hatékony pszichológiai szűrési eljárások kidolgozása. Az alvás alapvető jelentőségű a pszichés működésben, a rossz alvásminőség ismert probléma a daganatos betegek esetén. Célkitűzés: A kutatás célja az alvásminőséget és a kimerültséget mérő vizuális analóg skálák alkalmazhatóságának vizsgálata. Módszer: Vizuális analóg skálákon mértük az alvás minőségét és a kimerültséget. Vizsgálatunkban szerepelt még az Athén Insomnia Skála, a Daganatos Kimerültség Skála és az Alvási Kondíció Indikátor is. A pszichés distressz mértékét az Általános Szorongás Zavar Kérdőívvel, a Beck Depresszió Kérdőívvel és a Rövidített Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívvel mértük fel. A betegek által tapasztalt fájdalom és jól-lét mértékét a Fájdalom Arcai Skálával és a WHO Jól-lét Kérdőívével vizsgáltuk. Összesen 71 daganatos beteg vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az alvásminőség és a kimerültség – a vizuális és a többtételes skálákkal mérve is – szignifikáns összefüggést mutatott a distresszel (szorongás, depresszió, érzelemszabályozási nehézség) és a fájdalommal. A distressz és a fájdalom szignifikánsan alacsonyabb jól-léttel mutatott összefüggést. Következtetések: A jelen vizsgálat megerősíti, hogy az alvás minősége fontos tényező a daganatos betegek distressz-, fájdalom- és általános jól-lét szintjének alakulásában. Ez alátámasztja, hogy az alvásminőséget és a kimerültséget mérő vizuális analóg skálák alkalmasak – az alvásminőségen és a kimerültségen túl – a pszichológiai distressz szűrésére és a jól-lét szintjének becslésére is. Alkalmazásuk ajánlható a klinikai gyakorlatban onkopszichológiai szűrésre, az onkopszichológiai ellátás indikációjának megállapítására. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1720–1726.

  • 1

    Mitchell AJ, Chan M, Bhatti H, et al. Prevalence of depression, anxiety, and adjustment disorder in oncological, haematological, and palliative-care settings: a meta-analysis of 94 interview-based studies. Lancet Oncol. 2011; 12: 160–174.

  • 2

    Kovács Z, Pigniczkiné Rigó A, Szabó É, et al. The prevalence of depression and anxiety in patients with malignant breast tumour. New Med. 2011; 15: 61–66.

  • 3

    Roy-Byrne PP, Davidson KW, Kessler RC, et al. Anxiety disorders and comorbid medical illness. Gen Hosp Psychiatry 2008; 30: 208–225.

  • 4

    Mehnert A, Vehling S, Scheffold K, et al. Prävalenz von Anpassungsstörung, akuter und posttraumatischer Belastungsstörung sowie somatoformen Störungen bei Krebspatienten. Psychother Psychosom Med Psychol. 2013; 63: 466–472.

  • 5

    Cupit-Link M, Syrjala KL, Hashmi SK. Damocles’ syndrome revisited: update on the fear of cancer recurrence in the complex world of today’s treatments and survivorship. Hematol Oncol Stem Cell Ther. 2018; 11: 129–134.

  • 6

    Rutka M, Molnár T, Bor R, et al. Efficacy of the population-based pilot colorectal screening program. Hungary, Csongrád county, 2015. [Populációalapú „pilot” colorectalis rákszűrés eredményessége. Csongrád megye, 2015.] Orv Hetil. 2017; 158: 1658–1667.

  • 7

    Vokó Z, Túri G, Zsólyom A. Cost-effectiveness of oral cancer screening in Hungary. [A szájüregi szűrés költséghatékonysága Magyarországon.] Orv Hetil. 2016: 157; 1161–1170. [Hungarian]

  • 8

    Boncz I, Döbrőssy L, Péntek Z, et al. Attendance of the fourth (2008–2009) screening round of the Hungarian organized, nationwide breast cancer screening program. [A szervezett országos emlőszűrési program negyedik (2008–2009) szűrési körének részvételi arányai.] Orv Hetil. 2013; 154: 1975–1983. [Hungarian]

  • 9

    Döbrőssy L, Kovács A, Budai A, et al. Gynecological screening or cervical screening? Conflicts between clinical and public health viewpoints. [Nőgyógyászati rákszűrés vagy méhnyakszűrés? Klinikai és népegészségügyi nézőpontok ütközése.] Orv Hetil. 2012; 153: 1302–1313. [Hungarian]

  • 10

    Kovács Z, Rigó A, Szabó É, et al. Health-related quality of life from a new perspective – the role of illness representations in patients with breast cancer. [Az életminőség vizsgálata egy új oldalról – a betegségreprezentációk befolyásoló szerepe emlődaganatos betegeknél.] Magy Onkol. 2017; 61: 343–348. [Hungarian]

  • 11

    Mailáth M, Laczkóné-Majer R, Horváth Z, et al. The early recognition of mental morbidities during psycho-oncologic treatment. [A pszichés morbiditások korai felismerése a pszichoonkológiai ellátás során.] Magy Onkol. 2017; 61: 276–283. [Hungarian]

  • 12

    Mitchell AJ, Kaar S, Coggan C, et al. Acceptability of common screening methods used to detect distress and related mood disorders – preferences of cancer specialists and non-specialists. Psychooncology 2008; 17: 226–236.

  • 13

    Trask PC. Assessment of depression in cancer patients. J Natl Cancer Inst Monogr. 2004; 32: 80–92.

  • 14

    Vignaroli E, Pace EA, Willey J, et al. The Edmonton Symptom Assessment System as a screening tool for depression and anxiety. J Palliat Med. 2006; 9: 296–303.

  • 15

    Hürny C, Bernhard J, Coates A, et al. Responsiveness of a single-item indicator versus a multi-item scale: assessment of emotional well-being in an international adjuvant breast cancer trial. Med Care 1996; 34: 234–248.

  • 16

    Roth AJ, Kornblith AB, Batel-Copel L, et al. Rapid screening for psychologic distress in men with prostate carcinoma: a pilot study. Cancer 1998; 82: 1904–1908.

  • 17

    Bultz BD, Carlson LE. Emotional distress: the sixth vital sign in cancer care. J Clin Oncol. 2005; 23: 6440–6441.

  • 18

    Mitchell AJ, Baker-Glenn EA, Granger L, et al. Can the Distress Thermometer be improved by additional mood domains? Part I. Initial validation of the Emotion Thermometers tool. Psychooncology 2010; 19: 125–133.

  • 19

    Devins GM, Edworthy SM, Paul LC, et al. Restless sleep, illness intrusiveness, and depressive symptoms in three chronic illness conditions: rheumatoid arthritis, end-stage renal disease, and multiple sclerosis. J Psychosom Res. 1993; 37: 163–170.

  • 20

    McCrae CS, Lichstein KL. Secondary insomnia: diagnostic challenges and intervention opportunities. Sleep Med Rev. 2001; 5: 47–61.

  • 21

    Kripke DF, Garfinkel L, Wingard DL. Mortality associated with sleep duration and insomnia. Arch Gen Psychiatry 2002; 59: 131–136.

  • 22

    Fujino Y, Mizoue T, Tokui N, et al. Prospective cohort study of stress, life satisfaction, self-rated health, insomnia, and suicide death in Japan. Suicide Life Threat Behav. 2005; 35: 227–237.

  • 23

    Tucker AM, Whitney P, Belenky G, et al. Effects of sleep deprivation on dissociated components of executive functioning. Sleep 2010; 33: 47–57.

  • 24

    Gillin JC. Are sleep disturbances risk factors for anxiety, depressive and addictive disorders? Acta Psychiatr Scand Suppl. 1998; 393: 39–43.

  • 25

    Neckelmann D, Mykletun A, Dahl AA. Chronic insomnia as a risk factor for developing anxiety and depression. Sleep 2007; 30: 873–880.

  • 26

    Lee K, Cho M, Miaskowski C, et al. Impaired sleep and rhythms in persons with cancer. Sleep Med Rev. 2004; 8: 199–212.

  • 27

    Fortner BV, Stepanski EJ, Wang SC, et al. Sleep and quality of life in breast cancer patients. J Pain Symptom Manage. 2002, 24: 471–480.

  • 28

    Fiorentino L, Ancoli-Israel S. Insomnia and its treatment in women with breast cancer. Sleep Med Rev. 2006; 10: 419–429.

  • 29

    Davidson JR, Feldman-Stewart D, Brennenstuhl S, et al. How to provide insomnia interventions to people with cancer: insights from patients. Psychooncology 2007; 16: 1028–1038.

  • 30

    Savard J, Simard S, Blanchet J, et al. Prevalence, clinical characteristics, and risk factors for insomnia in the context of breast cancer. Sleep 2001; 24: 583–590.

  • 31

    Graci G. Pathogenesis and management of cancer-related insomnia. J Support Oncol. 2005; 3: 349–359.

  • 32

    Rohánszky M, Katonai R, Konkolÿ Thege, B. Psychosocial status of Hungarian cancer patients. A descriptive study. [Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota.] Orv Hetil. 2014; 155: 1024–1032. [Hungarian]

  • 33

    Espie CA, Kyle SD, Hames P, et al. The Sleep Condition Indicator: a clinical screening tool to evaluate insomnia disorder. BMJ Open 2014; 4: e004183.

  • 34

    Soldatos CR, Dikeos DG, Paparrigopoulos TJ. Athens Insomnia Scale: validation of an instrument based on ICD-10 criteria. J Psychosom Res. 2000; 48: 555–560.

  • 35

    Okuyama T, Akechi T, Kugaya A, et al. Development and validation of the Cancer Fatigue Scale: a brief, three-dimensional, self-rating scale for assessment of fatigue in cancer patients. J Pain Symptom Manage. 2000; 19: 5–14.

  • 36

    Wolfe F, Michaud K, Li T. Sleep disturbance in patients with rheumatoid arthritis: evaluation by medical outcomes study and visual analog sleep scales. J Rheumatol. 2006; 33: 1942–1951.

  • 37

    Wolfe F. Fatigue assessments in rheumatoid arthritis: comparative performance of visual analog scales and longer fatigue questionnaires in 7760 patients. J Rheumatol. 2004; 31: 1896–1902.

  • 38

    Spitzer RL, Kroenke K, Williams JB, et al. A brief measure for assessing generalized anxiety disorder: the GAD-7. Arch Intern Med. 2006; 166: 1092–1097.

  • 39

    Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr Hung. 2001; 16: 384–402. [Hungarian]

  • 40

    Bjureberg J, Ljótsson B, Tull MT, et al. Development and validation of a brief version of the Difficulties in Emotion Regulation Scale: the DERS-16. J Psychopathol Behav Assess. 2016; 38: 284–296.

  • 41

    Hicks CL, von Baeyer CL, Spafford PA, et al. The Faces Pain Scale–Revised: toward a common metric in pediatric pain measurement. Pain 2001; 93: 173–183.

  • 42

    Susánszky É, Konkolÿ Thege B, Stauder A, et al. Validation of the short (5-item) version of the WHO Well-Being Scale based on a Hungarian representative health survey (HUNGAROSTUDY 2002). [A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a HUNGAROSTUDY 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján.] Hentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 247–255. [Hungarian]

  • 43

    Theobald DE. Cancer pain, fatigue, distress, and insomnia in cancer patients. Clin Cornerstone 2004; 6(Suppl): S15–S21.

  • 44

    Rodrigues AR, Trufelli DC, Fonseca F, et al. Fatigue in patients with advanced terminal cancer correlates with inflammation, poor quality of life and sleep, and anxiety/depression. Am J Hosp Palliat Care 2016; 33: 942–947.

  • 45

    Rohánszky M, Berényi K, Fridrik D, et al. Effectiveness of Mindfulness-Based Cancer Recovery (MBCR) program among Hungarian cancer patients. [Éber, tudatos figyelemre épülő, a rákbetegséggel való megküzdést segítő program (MBCR) hatásvizsgálata magyar rákbetegek körében.] Orv Hetil. 2017; 158: 1293–1301. [Hungarian]

  • 46

    Gomez I, Szekanecz É, Szekanecz Z, et al. Physiotherapy of cancer patients. [Daganatos betegek fizioterápiája.] Orv Hetil. 2016; 157: 1224–1231. [Hungarian]

  • 47

    Kovács P, Koncz Z, Peti J, et al. Areas and challenges of oncopsychological rehabilitation. [Az onkopszichológiai rehabilitáció területei és kihívásai.] Magy Onkol. 2017; 61: 284–291. [Hungarian]