View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Dóm tér 10., 6720
  • 2 Affidea Diagnosztika Kft., Szeged
  • 3 MedicAlive Kft., Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: Az orvos és betege közötti konzultáció napjainkban már nem korlátozódik a szóbeli, személyes találkozóra; számos új technikai lehetőség kínálkozik a kapcsolattartásra. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt megvizsgálni, hogy két személyes konzultáció között milyen módon kommunikál egymással orvos és betege, valamint hogyan szeretnék a betegek szükség esetén orvosukat elérni. Módszer: Egy budapesti szakrendelőben várakozó potenciális betegek körében kérdőíves felmérést végeztünk, amely az alábbi kérdéscsoportokra épült: orvoshoz fordulási szokások, szakorvossal való kommunikáció módja, technikai eszközök használata és szociodemográfiai adatok. Statisztikai analízis: Egyszerű leíró jellegű elemzéseket, khi-négyzet-próbát és bináris logisztikus regressziót alkalmaztunk. Eredmények: A résztvevők (260 fő) 36,2%-a férfi, 63,8%-a nő volt. Minden negyedik betegre jellemző volt, hogy két személyes konzultáció között egyáltalán nem lépett kapcsolatba az orvosával. A többiek – tekintettel a különböző szociodemográfiai csoportokra, jelentősebb különbség nélkül – szükség esetén vonalas telefonon elérték az asszisztenst vagy közvetlenül orvosukat is; esetleg mobiltelefonon is. A betegek kétharmada több személyes konzultációt szeretne orvosával, fele szívesen írna e-mailt neki, harmada mobilon is hívná orvosát, ha lehetősége lenne rá. Több személyes konzultációt szeretnének dominánsan a férfiak, kisebb arányban az elváltak, az özvegyek, a szakmunkás-végzettségűek. Minden második beteg szívesen váltana e-mailt orvosával, főleg a fiatalok és a magasabb iskolai végzettségűek. Következtetés: A betegeknek az orvossal való szükséges konzultációra vonatkozó preferenciái szociodemográfiai csoportok szerint különböznek. Figyelembe véve eredményeinket, a feltételek megteremtésével a járóbeteg-rendelések hatékonyságát növelni lehetne. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2136–2143.

  • 1

    Pearce C, Dwan K, Arnold M, et al. Doctor, patient and computer – a framework for the new consultation. Int J Med Inform. 2009; 78: 32–38.

  • 2

    Fazekas P. Is the telemedicine healing or counseling? [Gyógyítás vagy tanácsadás a távgyógyászat?] Információs Társadalom 2010; 10: 48–52. [Hungarian]

  • 3

    Andreassen HK. What does an e-mail address add? – Doing health and technology at home. Soc Sci Med. 2011; 72: 521–528.

  • 4

    Hobbs J, Wald J, Jagannath YS, et al. Opportunities to enhance patient and physician e-mail contact. Int J Med Inform. 2003; 70: 1–9.

  • 5

    Amichai-Hamburger Y, Klomek AB, Friedman D, et al. The future of online therapy. Comput Hum Behav. 2014; 41: 288–294.

  • 6

    Lupton D. Self-tracking modes: reflexive self-monitoring and data practices (August 19, 2014). Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=2483549 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2483549 [accessed: November 8, 2018].

  • 7

    Powell JA, Darvell M, Gray JA. The doctor, the patient and the world-wide web: how the internet is changing healthcare. J R Soc Med. 2003; 96: 74–76.

  • 8

    Gaal I. Impact of the internet on the physician–patient relationship. [Az internet hatása az orvos–beteg viszonyra.] Orv Hetil. 2016; 157: 680–684. [Hungarian]

  • 9

    Bán A. The impact of telemedicine on the development of doctor-patient relationship based on interviews conducted among physicians. [A telemedicina hatása az orvos-beteg kapcsolat átalakulására orvosok körében végzett interjúk eredményei alapján.] LAM 2017; 27: 186–192. [Hungarian]

  • 10

    Sára Z, Csedő Z, Tóth T, et al. The role of modern information-technology solutions to improve doctor-patient communication. [A korszerű információ-technológiai megoldások szerepe az orvos-beteg kommunikáció javításában.] IME 2013; 12: 20–24. [Hungarian]

  • 11

    Wald HS, Dube CE, Anthony DC. Untangling the web – the impact of Internet use on health care and the physician–patient relationship. Patient Educ Couns. 2007; 68: 218–224.

  • 12

    Lee CJ, Gray SW, Lewis N. Internet use leads cancer patients to be active health care consumers. Patient Educ Couns. 2010; 81(Suppl 1): S63–S69.

  • 13

    Plener I, Hayward A, Saibil F. E-mail communication in the management of gastroenterology patients: a review. Can J Gastroenterol Hepatol. 2014; 28: 161–165.

  • 14

    Málovics É, Vajda B, Kuba P. Paternalism or shared-decision making? Patients about physician-patient communication. In: Hetesi E, Majó Z, Lukovics M. (eds.) The world of services. [Paternalizmus vagy közös döntés? Páciensek az orvos-beteg kommunikációról. In: Hetesi E, Majó Z, Lukovics M. (szerk.) A szolgáltatások világa.] JATEPress, Szeged, 2009; pp. 250–264. [Hungarian]

  • 15

    Tóth T, Remete SG, Filep N, et al. The e-patient: is friend or an enemy. Health-related internet use in Hungary. [E-paciens: barát vagy ellenség? Egészséggel kapcsolatos internetezési szokások Magyarországon.] IME 2014; 13: 49–54. [Hungarian]

  • 16

    Horváth T, Varga Zs. Health-related information on the internet: benefits, problems, solutions. [Online egészségügyi információ: pozitívumok, problémák, megoldások.] Orvostovábbk Szle. 2017; 24: 70–73. [Hungarian]

  • 17

    Győrffy Zs, Meskó B. E-physicians and e-patients in Hungary. Qualitative survey about physicians’ internet use and attitudes toward their patients’ internet use. [E-doktorok és e-paciensek Magyarországon. Kvalitatív vizsgálat a magyarországi orvosok gyógyítással kapcsolatos internethasználatáról és attitűdjeiről.] LAM 2012; 22: 677–683. [Hungarian]

  • 18

    Molnár R, Sági Z, Fejes Zs, et al. Health-related information gathering practices among outpatients. [Egészségügyi információszerzés módjai szakrendelésen megjelent betegpopuláció körében.] Metszetek 2017; 6: 124–138. [Hungarian]

  • 19

    Kopp M, Skrabski Á. Health status of women and men in Hungary. In: Nagy I, Pongrácz T. (eds.) Changing roles. Report about the females and males statuses. [Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In: Nagy I, Pongrácz T. (szerk.) Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről.] TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2009; pp. 117–136. [Hungarian]

  • 20

    Nurse. Professional guide. [Ápolónő. Szakmaismertető információs mappa.] Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Fejlesztése – Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest, 2001. [Hungarian]

  • 21

    Ködmön J, Csajbók ZE. Information security in health care. [Információbiztonság az egészségügyben.] Orv Hetil. 2015; 156: 1075–1080. [Hungarian]

  • 22

    Szabó P, Kósa K. Health literacy among Hungarian population. [Egészségműveltség a magyar népesség körében.] Orvostovábbk Szle. 2016; 23: 66–72. [Hungarian]

  • 23

    Molnár R, Erdős Cs, Paulik E, et al. Characteristics of obtaining information on screening process in the Southern Great Plain in Hungary. [A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információszerzés jellemzői a Dél-Alföldön.] Egészségfejlesztés 2011; 52: 20–24. [Hungarian]

  • 24

    Szabó Cs. The impact of mass media on healing relationships – new information techniques in patient communication. In: Csabai M, Pintér JN. (eds.) Psychology in healing. Perspectives of phenomenology, psychology of art and body image. [Tömegmédia hatása a gyógyító kapcsolatra – új információs technikák a beteggel való kommunikációban. In: Csabai M, Pintér JN. (szerk.) Pszichológia a gyógyításban. Fenomenológiai, művészetpszichológiai és testképközpontú megközelítések.] Oriold és Társai, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • 25

    Nagy L, Barabás K. The possibilities of diagnostic measurement of health literacy and health behaviour. [Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetőségei.] (Available from: http://pedagogus.edia.hu/sites/default/files/public/2_6/Nagyne_Barabas_2011.pdf [accessed: March 20, 2018]. [Hungarian]

  • 26

    Lazányi K, Szluha K. Committed physicians, emotional resonance for a better physician-patient relationship. [Elkötelezett orvosok, érzelmi kapcsolódás a jobb orvos-beteg kapcsolatért.] LAM 2011; 21: 467–473. [Hungarian]

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

 

Mendeley citation style is available HERE.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually