Bevezetés: Az internet mélyebb implementálása az egészségügybe több szempontból is javítja az ellátást, de ehhez meg kell ismerni a betegek preferenciáit az internetalapú infokommunikációs eszközök egészségügyi célú használatát illetően. Célkitűzés: A betegek egészségügyi célú internethasználatára vonatkozó szokásainak, attitűdjének megismerését tűztük ki célul. Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk 2016. október és 2017. április között fül-orr-gégészeti magánrendelőnkben, vizsgálaton megjelent betegek körében. Eredmények: 208 kérdőívet elemeztünk. A betegek nagy része naponta használja az internetet, elsősorban mobileszközökön. Szinte mindegyikük keresett már egészségügyi információt online, 19%-uk rendszeresen. 53%-uk elégedett a tartalommal, és nyitottak az orvos által javasolt weboldalak irányában. A betegek 32%-a kommunikált már online orvosával, és 93%-uk elégedett volt ezzel a kapcsolati formával. A betegek 8%-a használ rendszeresen okostelefonon egészségügyi alkalmazást, 6%-uk egyéb internetalapú egészségügyi adatrögzítő eszközt. A páciensek 60%-a választott már online információk alapján kezelőorvost, 17%-uk pedig rendszeresen így keres doktort. A válaszadók 82%-a még nem osztott meg egészségével kapcsolatos információt a világhálón. Következtetések: A betegek nagy arányban az internetről tájékozódnak az egészségükkel kapcsolatban. Az ott fellelhető információ minőségével nem teljesen elégedettek, viszont orvosuktól elfogadnák, ha ajánlana honlapokat. Növelné a betegmegelégedettséget, akár a kezelés hatékonyságát is, ha a betegek online kommunikálhatnának orvosukkal. Az egészségügyi jellegű okostelefon-alkalmazások, digitális eszközök terén nem érezni igazi áttörést, az elvi igény is mérsékelt, és az online betegközösségek sem kifejezetten népszerűek. Viszont az orvostársadalomnak szembe kell néznie a ténnyel, hogy az orvosválasztás egyre nagyobb arányban a világhálón fellelhető információn alapul. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2175–2182.
Weinstein RS, Lopez AM, Joseph BA, et al. Telemedicine, telehealth, and mobile health applications that work: opportunities and barriers. Am J Med. 2014; 127: 183–187.
Van de Belt TH, Engelen LJ, Berben SA, et al. Internet and social media for health-related information and communication in health care: preferences of the Dutch general population. J Med Internet Res. 2013; 15: e220.
Meskó B, Drobni Zs, Bényei É, et al. Digital health is a cultural transformation of traditional healthcare. mHealth 2017; 3: 38.
European Commission. Digital agenda for Europe: a Europe 2020 initiative. European Commission, Brussels. Available from: http://www.eige.europa.eu/resources/digital_agenda_en.pdf [accessed: July 26, 2018].
Bergmo TS, Kummervold PE, Gammon D, et al. Electronic patient-provider communication: will it offset office visits and telephone consultations in primary care? Int J Med Inform. 2005; 74: 705–710.
Louis AA, Turner T, Gretton M, et al. A systematic review of telemonitoring for the management of heart failure. Eur J Heart Fail. 2003; 5: 583–590.
Martínez A, Everss E, Rojo-Alvarez JL, et al. A systematic review of the literature on home monitoring for patients with heart failure. J Telemed Telecare 2006; 12: 234–241.
McGeady D, Kujala J, Ilvonen K. The impact of patient-physician web messaging on healthcare service provision. Int J Med Inform. 2008; 77: 17–23.
Wallwiener M, Wallwiener CW, Kansy JK, et al. Impact of electronic messaging on the patient-physician interaction. J Telemed Telecare 2009; 15: 243–250.
Horváth T, Varga Zs. Online health information: positivities, problems, solutions. [Online egészségügyi információ: pozitívumok, problémák, megoldások.] Orvostovábbk Szle. 2017; 24: 70–73. [Hungarian]
Horváth T, Matics K, Meskó B. An objective scoring system to evaluate the credibility of health related websites. [Rendszer az egészségügyi weboldalak hitelesítésére.] Orv Hetil. 2018; 159: 511–519. [Hungarian]
Ködmön J. Health information on the internet. [Egészségügyi információ az interneten.] Orv Hetil. 2018; 159: 855–862. [Hungarian]
Krijgsman J, de Bie JD, Burghouts A, et al. eHealth, Verder dan je Denkt: eHealth Monitor 2013. Available from: https://www.nivel.nl/sites/default/files/bestanden/Rapport-ehealth-verder-dan-je-denkt.pdf
Huygens MW, Vermeulen J, Friele RD, et al. Internet services for communicating with the general practice: barely noticed and used by patients. Interact J Med Res. 2015; 4: e21.
Or CK, Karsh BT. A systematic review of patient acceptance of consumer health information technology. J Am Med Inform Assoc. 2009; 16: 550–560.
Molnár R, Sági Z, Fejes Zs, et al. How patients of an outpatient clinic look for information related to their health. [Egészségügyi információszerzés módjai szakrendelésen megjelent betegpopuláció körében.] Metszetek 2017; 6: 124–138. [Hungarian]
Tóth T, Remete SG, Filep N, et al. The e-patient is a friend or an enemy? Health-related internet usage in Hungary. [E-páciens: barát vagy ellenség? Egészséggel kapcsolatos internetezési szokások Magyarországon.] IME 2014; 13: 49–54. [Hungarian]
Mobile and tablet internet usage exceeds desktop for first time worldwide. Available from: http://gs.statcounter.com/press/mobile-and-tablet-internet-usage-exceeds-desktop-for-first-time-worldwide
Prescott J, Mackie L. “You sort of go down a rabbit hole... You’re just going to keep on searching”: a qualitative study of searching online for pregnancy-related information during pregnancy. J Med Internet Res. 2017; 19: e194.
AlGhamdi KM, Moussa NA. Internet use by the public to search for health-related information. Int J Med Inform. 2012; 81: 363–373.
Fox S, Duggan M. Health online 2013. Pew Research Center. Available from: http://pewinternet.org/Reports/2013/Health-online.aspx
Győrffy Zs, Meskó B. E-physicians and e-patients in Hungary – qualitative survey about physicians’ internet use and attitudes toward their patients’ internet use. [E-doktorok és e-páciensek Magyarországon – Kvalitatív vizsgálat a magyarországi orvosok gyógyítással kapcsolatos internethasználatáról és attitűdjeiről.] Lege Artis Med. 2012; 22: 677–683. [Hungarian]
Shaw B, Farboud A, Trinidade A, et al. Internet and e-mail use in ENT: a survey of patient usage and satisfaction. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2012; 269: 1051–1054.
IMS Institute. Patient Adoption of mHealth. Available from: https://www.iqvia.com/-/media/iqvia/pdfs/institute-reports/patient-adoption-of-mhealth.pdf?la=en&hash=B3ACFA8ADDB143F29EAC0C33D533BC5D7AABD689 [accessed: July 26, 2018].
Krebs P, Duncan DT. Health app use among US mobile phone owners: a national survey. JMIR Mhealth Uhealth 2015; 3: e101.
Ohannessian R, Yaghobian S. Financing telemedicine in France: a descriptive retrospective study. J Int Soc Telemed eHealth 2017; 5: e35.
Bokor D. The present and future of telemedicine. [A telemedicina jelene és jövője.] Medical Tribune 2016; 5. Available from: http://medicalonline.hu/informatika/cikk/a_telemedicina_jelene_es_jovoje [Hungarian]
Speer G. Searching for doctors in an unconventional manner. [Orvoskeresés hagyománytörő módon.] Available from: http://otszonline.hu/e_medicina/cikk/orvoskereses_hagyomanytoro_modon [Hungarian]
Emmert M, Sander U, Pisch F. Eight questions about physician-rating websites: a systematic review. J Med Internet Res. 2013; 15: e24.
Nath C, Huh J, Adupa AK, et al. Website sharing in online health communities: a descriptive analysis. J Med Internet Res. 2016; 18: e11.
Fox S, Purcell K. Chronic disease and the Internet. Available from: http://www.pewinternet.org/2010/03/24/chronic-disease-and-the-internet/
Málovics É, Vajda B, Kuba P. Paternalism or shared decision making? Patients about physician-patient communication. In: Hetesi E, Majó Z, Lukovics M. (eds.) World of services. [Paternalizmus vagy közös döntés? Páciensek az orvos-beteg kommunikációról. In: Hetesi E, Majó Z, Lukovics M. (szerk.) A szolgáltatások világa.] JATEPress, Szeged, 2009; pp. 250–264. [Hungarian]