Bevezetés: Egészségi állapotunk megőrzésében kulcsfontosságú a táplálkozás. Ezért a megfelelő étkezési szokások kialakítása igen fontos a serdülőkorban. Az étkezési magatartást olyan személyiségjegyek is befolyásolják, mint például az énhatékonyság, az optimizmus/pesszimizmus és az önkontroll. Célkitűzés: Célunk a serdülők étkezéssel kapcsolatos attitűdjeinek, magatartásának és az őket befolyásoló információforrásoknak a feltérképezése, valamint ezek szociodemográfiai és pszichológiai változókkal való kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A résztvevők középiskolások voltak (n = 277; 54% fiú; átlagéletkor: 16 év; szórás = 1,25). Önkitöltős kérdőívünk szociodemográfiai, étkezési magatartásra, attitűdökre és információkra vonatkozó kérdéseket, valamint három pszichológiai skálát tartalmazott. Eredmények: Faktoranalízissel kialakítottuk az étkezési magatartás (egészségtudatos, nem egészségtudatos, nyersétel-alapú), az attitűdök (elutasító, ambivalens, elfogadó) és az információszerzés (laikus, szakértő, internet) főbb faktorait. A korrelációelemzések szerint bár a serdülők meglehetősen egészségtudatosak a táplálkozási magatartás és attitűdök terén, megjelenik az elutasítás és az ambivalencia is. Az énhatékonyság, az önkontroll és az optimizmus nemcsak az egészségtudatos magatartás és az elfogadó attitűd kialakulásában, hanem a nem egészségtudatos magatartás és attitűd elutasításában is szerepet játszott. Az egészségtudatos táplálkozási magatartás összefügg a jobb anyagi helyzettel, a szülők magasabb iskolai végzettségével, de kevésbé a nemmel. Az információválasztást részben szociodemográfiai változók is befolyásolják: a szakértői forrásokat elsősorban a lányok, a gimnazisták és a jó tanulók választják. Következtetések: Adataink felhívják a figyelmet, hogy a serdülők táplálkozási szokásainak megismerése rendkívül fontos nemcsak a magatartás, hanem az attitűd és az információ szintjén is. Ez az életszakasz a gyermekkori táplálkozási szocializáció szempontjából nagyon lényeges, hiszen egyre inkább autonómmá válnak a fiatalok döntései ezen a téren is. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2183–2192.
McGinnis JM, Williams-Russo P, Knickman JR. The case for more active policy attention to health promotion. Health Aff (Millwood). 2002; 21: 78–93.
Verhagen H, van Loveren H. Status of nutrition and health claims in Europe by mid 2015. Trends Food Sci Technol. 2016; 56: 39–45.
Erdei G, Kovács VA, Bakacs M, et al. Hungarian Diet and Nutritional Status Survey 2014. I. Nutritional status of the Hungarian adult population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota.] Orv Hetil. 2017; 158: 533–540. [Hungarian]
Freedman DS, Khan LK, Serdula MK, et al. The relation of childhood BMI to adult adiposity: the Bogalusa Heart Study. Pediatrics 2005; 115: 22–27.
Fülöp N, Szakály Z. Nutrition habits of young people, health-attitude – secondary market research. [Fiatalok táplálkozási szokásai, egészségmagatartása – szekunder kutatás.] Élelm Táplálk Mark. 2008; 5: 81–86. [Hungarian]
Corkins MR, Daniels SR, de Ferranti SD, et al. Nutrition in children and adolescents. Med Clin North Am. 2016; 100: 1217–1235.
Pikó B, Keresztes N. Nutritional control among high school students: social influences of eating behavior and characteristics of their gender differences. [Táplálkozáskontroll középiskolások körében: Az étkezési magatartás társas összefüggéseinek nemek szerinti jellegzetességei.] Mentálhig Pszichoszom. 2008; 9: 149–164. [Hungarian]
Németh Á, Költő A. (eds.) Health and health behaviour in school-aged children. A WHO collaborative cross-national study – National Report 2014. [Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés.] Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2014. http://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf [accessed: May 5, 2017]. [Hungarian]
Kuźbicka K, Rachoń D. Bad eating habits as the main cause of obesity among children. Pediatr Endocrinol Diabetes Metab. 2013; 19: 106–110.
Moreira NF, da Veiga GV, Santaliestra-Pasías AM, et al. Clustering of multiple energy balance related behaviors is associated with body fat composition indicators in adolescents: results from the HELENA and ELANA studies. Appetite 2018; 120: 505–513.
Szabó K, Pikó B. The correlation of eating behavior with food preference motivation and personality related factors among adolescents. [Az étkezési magatartás összefüggése az ételválasztási motivációkkal és egyes személyiségbeli jellemzőkkel középiskolások körében.] Egészségfejlesztés 2017; 58: 5–16. [Hungarian]
McKinley MC, Lowis C, Robson PJ. It’s good to talk: Children’s views on food and nutrition. Eur J Clin Nutr. 2005; 59: 542–551.
Lally P, Bartle N, Wardle J. Social norms and diet in adolescents. Appetite 2011; 57: 623–627.
Kiss VÁ, Szakály Z. The health consciousness of youngsters regarding their nutrition habits. In: Bíró-Szigeti Sz, Petruska I, Szalkai Zs, et al. (eds.) Marketing on network and beyond. [A fiatalok egészségtudatossága a táplálkozási szokásaikat illetően. In: Bíró-Szigeti Sz, Petruska I, Szalkai Zs, et al. (szerk.) Marketing hálózaton innen és túl.] Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXI. országos konferenciájának tanulmánykötete. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2015; pp. 145–154. [Hungarian]
Ghaddar SF, Valerio MA, Garcia CM, et al. Adolescent health literacy: The importance of credible sources for online health information. J Sch Health 2012; 82: 28–36.
Cusatis CD, Shannon BM. Influences on adolescent eating behavior. J Adolesc Health 1996; 18: 27–34.
Renner B, Schwarzer R. The motivation to eat a healthy diet: how intenders and nonintenders differ in terms of risk perception, outcome expectancies, self-efficacy, and nutrition behavior. Polish Psychol Bull. 2005; 36: S7–S15.
Burg J, Lechner L, de Vries H. Psychosocial determinants of fruit and vegetable consumption. Appetite 1995; 25: 285–296.
Kelloniemi H, Ek E, Laitinen J. Optimism, dietary habits, body mass index and smoking among young Finnish adults. Appetite 2005; 45: 169–176.
Serlachius A, Pulkki-Råback L, Juonala M, et al. Does high optimism protect against the inter-generational transmission of high BMI? The Cardiovascular Risk in Young Finns Study. J Psychosom Res. 2017; 100: 61–64.
Renner B, Schwarzer R. Social-cognitive factors in health behavior change. In: Suls J, Wallston KA. (eds.) Social psychological foundations of health and illness. Blackwell Publishing, Malden, MA, 2003; pp. 169–196.
Adriaanse MA, Kroese FM, Gillebaart M, et al. Effortless inhibition: habit mediates the relation between self-control and unhealthy snack consumption. Front Psychol. 2014; 5: 444.
de Ridder DT, Lensvelt-Mulders G, Finkenauer C, et al. Taking stock of self-control: a meta-analysis of how trait self-control relates to a wide range of behaviors. Pers Soc Psychol Rev. 2012; 16: 76–99.
Szűcs V, Szabó E, Bánáti D. Exploration of healthy nutrition attitudes using a questionnaire survey. [Az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök feltárása kérdőíves megkérdezés alapján.] Orv Hetil. 2015; 156: 636–643. [Hungarian]
Kopp MS, Schwarzer R, Jerusalem M. Hungarian questionnaire in psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Zentrale Universitäts Druckerei der FU Berlin, 1993.
Scheier MF, Carver CS. Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychol. 1985; 4: 219–247.
Bérdi M, Köteles F. The measurement of optimism: the psychometric properties of the Hungarian version of the revised Life Orientation Test (LOT-R). [Az optimizmus mérése: Az életszemlélet teszt átdolgozott változatának (LOT-R) pszichometriai jellemzői hazai mintán.] Magy Pszichol Szle. 2010; 65: 273–294. [Hungarian]
Tangney JP, Baumeister RF, Boone AL. High self-control predicts good adjustment, less pathology, better grades, and interpersonal success. J Pers. 2004; 72: 271–324.
Bíró L, Arató Gy, Antal E, et al. National representative study of nutrition among 11–18-year-olds. [11–18 évesek országos reprezentatív táplálkozási felmérése.] A Magyar Táplálkozástudományi Társaság XLII. Vándorgyűlésén elhangzott előadás, Siófok, 2017. október 12–14. p. 21. https://www.doki.net/tarsasag/taplalkozas/upload/taplalkozas/document/xlii_vandorgyules_programja_20171030.pdf?web_id [accessed: June 6, 2018]. [Hungarian]
Bere E, van Lenthe F, Klepp KI, et al. Why do parents’ education level and income affect the amount of fruits and vegetables adolescents eat? Eur J Publ Health 2008; 18: 611–615.
Kurtz L, Derevensky JL. The effects of divorce on perceived self-efficacy and behavioral control in elementary school children. J Div Remarriage 1993; 20: 75–94.