View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 47. III. emelet, 1088
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
  • 3 Semmelweis Egyetem, Budapest
Open access

Absztrakt:

Az emberi szájüreg mikroorganizmusok milliárdjainak élőhelye. A legnagyobb arányban baktériumok vannak jelen, több mint 600 baktériumfaj izolálható. Nagy részük ártalmatlan, némelyik kifejezetten hasznos, azonban nem megfelelő szájhigiénia, illetve legyengült immunstatus esetén számos lágy- és keményszöveti megbetegedést okozhatnak, melyeknek sok esetben szisztémás következményeik lehetnek. A szájüreg leggyakoribb bakteriális megbetegedésének tekinthető a fogszuvasodás és a fogágybetegség. Mindkét esetben elsődleges kóroki szerepe van a nem megfelelő szájhigiénia következtében kialakult dentális biofilmnek. A fogszuvasodás kórfolyamatában a Streptococcus mutans, a S. sanguinis, a S. viscosus és a Lactobacillus acidophilus játszik főszerepet, súlyos fogágybetegség esetén viszont az anaerob parodontopathogen kórokozók jellemzők, úgymint Aggregatibacter actinomycetemcomitans, Porphyromonas gingivalis, Bacteroides forsythus, Prevotella intermedia, Fusobacterium nucleatum, Campylobacter rectus. A kezeletlen fogszuvasodás a fogbél elhalásához vezet, s ez a fogágy irányába terjedő gyulladást okoz, amely gócnak tekintendő. A kezeletlen fogágybetegség esetén csonttasakok keletkeznek, melyek szintén gócnak minősülnek. A fogászati gócoknak számos szisztémás következményük lehet, úgymint szív-ér rendszeri megbetegedések, cukorbetegség, tüdőgyulladás, ízületi gyulladás, koraszülés, foltos hajhullás. Ezen betegségek esetén mindenképpen gondolni kell fogászati gócra. A tervezett műtétek előtti professzionális plakk-kontroll és klórhexidines öblögetés kiemelkedő jelentőséggel bír az aspirációs pneumonia prevenciójában. A szájüregi daganatok multikauzálisak; egyre több kutatócsoport vizsgálja az egyes baktériumok szerepét a szájüregi daganatok karcinogenezisében. Az említett kórképeken kívül a viszonylag ritka, ámde sokféle formában megjelenő, gyakran diagnosztikai kihívást jelentő bakteriális lágyrész-betegségek bemutatását egy következő közleményben tervezzük. Orv Hetil. 2019; 160(19): 739–746.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Gera I. (ed.) Parodontology. [Parodontológia.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009. [Hungarian]

  • 2

    Aas JA, Paster BJ, Stokes LN, et al. Defining the normal bacterial flora of the oral cavity. J Clin Microbiol. 2005; 43: 5721–5732.

  • 3

    Faragó I, Nagy G, Marton S, et al. Dental caries experience in a Hungarian police student population. Caries Res. 2012; 46: 95–101.

  • 4

    Popova C, Dosseva-Panova V, Panov V. Microbiology of periodontal diseases. A review. Biotechnol Biotechnol Equip. 2013; 27: 3754–3759.

  • 5

    Trombelli L. Susceptibility to gingivitis: a way to predict periodontal disease? Oral Health Prev Dent. 2004; 2(Suppl 1): 265–269.

  • 6

    Douglass CW. Risk assessment and management of periodontal disease. J Am Dent Assoc. 2006; 137(Suppl): 27S–32S.

  • 7

    Czukor J. WHO epidemiologic studies in Hungary in 1985 and 1991. [WHO epidemiológiai vizsgálatok Magyarországon 1985-ben és 1991-ben.] Fogorv Szle. 1994; 87: 223–235. [Hungarian]

  • 8

    Szőke J, Petersen PE. State of oral health of adults and the elderly in Hungary. [A hazai felnőtt- és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón.] Fogorv Szle. 2004; 97: 219–229. [Hungarian]

  • 9

    Fine DH, Markowitz K, Furgang D, et al. Aggregatibacter actinomycetemcomitans and its relationship to initiation of localized aggressive periodontitis: longitudinal cohort study of initially healthy adolescents. J Clin Microbiol. 2007; 45: 3859–3869.

  • 10

    Li X, Kolltveit KM, Tronstad L, et al. Systemic diseases caused by oral infection. Clin Microbiol Rev. 2000; 13: 547–558.

  • 11

    Mougeot FK, Saunders SE, Brennan MT, et al. Associations between bacteremia from oral sources and distant-site infections: tooth brushing versus single tooth extraction. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol. 2015; 119: 430–435.

  • 12

    Debelian GJ, Olsen I, Tronstad L. Bacteremia in conjunction with endodontic therapy. Endod Dent Traumatol. 1995; 11: 142–149.

  • 13

    Thoden van Velzen SK, Abraham-Inpijn L, Moorer WR. Plaque and systemic disease: a reappraisal of the focal infection concept. J Clin Periodontol. 1984; 11: 209–220.

  • 14

    Babu NC, Gomes AJ. Systemic manifestations of oral diseases. J Oral Maxillofac Pathol. 2011; 15: 144–147.

  • 15

    Rutger Persson G. Rheumatoid arthritis and periodontitis – inflammatory and infectious connections. Review of the literature. J Oral Microbiol. 2012; 4: 11829.

  • 16

    Lira-Junior R, Figueredo CM. Periodontal and inflammatory bowel diseases: is there evidence of complex pathogenic interactions? World J Gastroenterol. 2016; 22: 7963–7972.

  • 17

    Galeone M, Colucci R, D’Erme AM, et al. Potential infectious etiology of Behçet’s disease. Patholog Res Int. 2012; 2012: 595380.

  • 18

    Pizzo G, La Cara M, Conti Nibali M, et al. Periodontitis and preterm delivery. A review of the literature. Minerva Stomatol. 2005; 54: 1–14.

  • 19

    Hussain M, Stover CM, Dupont A. P. gingivalis in periodontal disease and atherosclerosis – scenes of action for antimicrobial peptides and complement. Front Immunol. 2015; 6: 45.

  • 20

    Kuo LC, Polson AM, Kang T. Associations between periodontal diseases and systemic diseases: a review of the inter-relationships and interactions with diabetes, respiratory diseases, cardiovascular diseases and osteoporosis. Public Health 2008; 122: 417–433.

  • 21

    Károlyházy K, Arányi Z, Hermann P, et al. Oral health status of stroke patients related to residual symptoms: a case-control epidemiological study in Hungary. Oral Health Prev Dent. 2018; 16: 233–239.

  • 22

    Walia M, Saini N. Relationship between periodontal diseases and preterm birth: recent epidemiological and biological data. Int J Appl Basic Med Res. 2015; 5: 2–6.

  • 23

    Paju S, Scannapieco FA. Oral biofilms, periodontitis, and pulmonary infections. Oral dis. 2007; 13: 508–512.

  • 24

    Pássaro L, Harbarth S, Landelle C. Prevention of hospital-acquired pneumonia in non-ventilated adult patients: a narrative review. Antimicrob Resist Infect Control 2016; 5: 43.

  • 25

    Al-Tawfiq JA, Abed MS. Decreasing ventilator-associated pneumonia in adult intensive care units using the Institute for Healthcare Improvement bundle. Am J Infect Control 2010; 38: 552–556.

  • 26

    Hutchins K, Karras G, Erwin J, et al. Ventilator-associated pneumonia and oral care: a successful quality improvement project. Am J Infect Control 2009; 37: 590–597.

  • 27

    Kaneoka A, Pisegna JM, Miloro KV, et al. Prevention of healthcare-associated pneumonia with oral care in individuals without mechanical ventilation: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Infect Control Hosp Epidemiol. 2015; 36: 899–906.

  • 28

    Mensch K, Németh Z, Nagy G. Up-to-date possibilities of stomato-oncological screening: importance of oral cancer and oral premalignant lesions. [A sztomato-onkológiai diagnosztika legújabb lehetőségei: a szájüregi daganatok és a rákmegelőző állapotok jelentősége]. Nőgyógy Szül Továbbk Szle. 2013; 15: 144–150. [Hungarian]

  • 29

    Michl P, Pazdera J, Prochazka M, et al. Human papillomavirus in the etiology of head and neck carcinomas. Biomed Pap Med Fac Univ Palacky Olomouc Czech Repub. 2010; 154: 9–12.

  • 30

    Mager DL, Haffajee AD, Devlin PM, et al. The salivary microbiota as a diagnostic indicator of oral cancer: a descriptive, non-randomized study of cancer-free and oral squamous cell carcinoma subjects. J Transl Med. 2005; 3: 27.

  • 31

    Rajeev R, Choudhary K, Panda S, et al. Role of bacteria in oral carcinogenesis. South Asian J Cancer 2012; 1: 78–83.

  • 32

    Dutta U, Garg PK, Kumar R, et al. Typhoid carriers among patients with gallstones are at increased risk for carcinoma of the gallbladder. Am J Gastroenterol. 2000; 95: 784–787.

  • 33

    Lax AJ, Thomas W. How bacteria could cause cancer: one step at a time. Trends Microbiol. 2002; 10: 293–299.

  • 34

    Shukla VK, Singh H, Pandey M, et al. Carcinoma of the gallbladder – is it a sequel of typhoid? Dig Dis Sci. 2000; 45: 900–903.

  • 35

    Zhu H, Shen Z, Luo H, et al. Chlamydia trachomatis infection-associated risk of cervical cancer: a meta-analysis. Medicine 2016; 95: e3077.

  • 36

    Littman AJ, White E, Jackson LA, et al. Chlamydia pneumoniae infection and risk of lung cancer. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2004; 13: 1624.

  • 37

    Gold JS, Bayar S, Salem RR. Association of Streptococcus bovis bacteremia with colonic neoplasia and extracolonic malignancy. Arch Surg. 2004; 139: 760–765.

  • 38

    Ellmerich S, Schöller M, Duranton B, et al. Promotion of intestinal carcinogenesis by Streptococcus bovis. Carcinogenesis 2000; 21: 753–756.

  • 39

    Shah A, Mayank M, Mulla A. Evolving role of bacteria in oral cancer. Univ Res J Dent. 2012; 2: 103–106.

  • 40

    Shiga K, Tateda M, Saijo S, et al. Presence of Streptococcus infection in extra-oropharyngeal head and neck squamous cell carcinoma and its implication in carcinogenesis. Oncol Rep. 2001; 8: 245–248.

  • 41

    Chocolatewala N, Chaturvedi P, Desale R. The role of bacteria in oral cancer. Indian J Med Paediatr Oncol. 2010; 31: 126–131.

  • 42

    Fan X, Peters BA, Jacobs EJ, et al. Drinking alcohol is associated with variation in the human oral microbiome in a large study of American adults. Microbiome 2018; 6: 59.

  • 43

    Rajesh KS, Thomas D, Hegde S, et al. Poor periodontal health: a cancer risk? J Indian Soc Periodontol. 2013; 17: 706–710.

  • 44

    Tezal M, Scannapieco FA, Wactawski-Wende J, et al. Dental caries and head and neck cancers. JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2013; 139: 1054–1060.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu