View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az 1-es típusú (1TDM) cukorbetegségben szenvedő serdülők többségének HbA1c-értéke világszerte a céltartomány felett van. Annak ellenére, hogy már számos kutatás foglalkozott a diabetesspecifikus adherencia vizsgálatával gyermek- és serdülőkorban, nem létezik rendszerszintű módszer, eljárás az öngondoskodás korlátainak azonosítására. Célkitűzés: A kutatás célja egy olyan magyar nyelvű, megbízható és valid kérdőív létrehozása, amely magában foglalja az 1-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos adherencia valamennyi területét. Módszer: A jelen kutatásban a figyelem középpontjában a gyermek- és serdülőkorban egyaránt használható, diabetesspecifikus adherenciát vizsgáló új kérdőívünk állt. A kérdőív teszteléséhez, itemredukciójához és skáláinak meghatározásához megbízhatósági elemzést (Cronbach-α mutatót), illetve faktoranalízist alkalmaztunk. Eredmények: Az eddigi angol nyelvű kérdőívek magyar nyelvre történő lefordítása, előtesztelése, majd a faktoranalízissel és megbízhatósági teszttel történt redukálása alapján létrehozott, 9 alskálát tartalmazó, 58 állításos új kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetés: A létrehozott Diabetes Adherencia Kérdőív (DAK) megbízhatóan alkalmazható gyermek- és serdülőpopuláción, s adaptálható más krónikus betegek számára is. Orv Hetil. 2019; 160(29): 1136–1142.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Petitti DB, Klingensmith GJ, Bell RA, et al., for the SEARCH for Diabetes in Youth Study Group. Glycemic control in youth with diabetes: the SEARCH for Diabetes in Youth Study. J Pediatr. 2009; 155: 668–672.e3.

  • 2

    Wood JR, Miller KM, Maahs DM, et al., T1D Exchange Clinic Network. Most youth with type 1 diabetes in the T1D Exchange Clinic Registry do not meet American Diabetes Association or International Society for Pediatric and Adolescent Diabetes Clinical Guidelines. Diabetes Care 2013; 36: 2035–2037.

  • 3

    Ellis EN. Diabetes mellitus and the kidney in adolescents. Adolesc Med Clin. 2005; 16: 173–184.

  • 4

    Leelarathna L, Guzder R, Muralidhara K, et al. Diabetes: glycaemic control in type 1. BMJ Clin Evid. 2011; 2011: 0607.

  • 5

    World Health Organization, Chronic Respiratory Diseases and Arthritis Team. Screening for type 2 diabetes report of a World Health Organization and International Diabetes Federation meeting. Department of Noncommunicable Disease Management, Geneva, 2003.

  • 6

    Hood KK, Peterson CM, Rohan JM, et al. Association between adherence and glycemic control in pediatric type 1 diabetes: a meta-analysis. Pediatrics 2009; 124: e1171–e1179.

  • 7

    Datye KA, Moore DJ, Russell WE, et al. A review of adolescent adherence in type 1 diabetes and the untapped potential of diabetes providers to improve outcomes. Curr Diab Rep. 2015; 15: 51.

  • 8

    Anderson BJ, Auslander WF, Jung KC, et al. Assessing family sharing of diabetes responsibilities. J Pediatr Psychol. 1990; 15: 477–492.

  • 9

    Schafer LC, McCaul KD, Glasgow RE. Supportive and nonsupportive family behaviors: relationships to adherence and metabolic control in persons with type 1 diabetes. Diabetes Care 1986; 9: 179–185.

  • 10

    Hood KK, Butler DA, Anderson BJ, et al. Updated and revised diabetes family conflict scale. Diabetes Care 2007; 30: 1764–1769.

  • 11

    La Greca AM, Bearman, KJ. The diabetes social support questionnaire – family version: evaluating adolescents’ diabetes-specific support from family members. J Pediatr Psychol. 2002; 27: 665–676.

  • 12

    Hood KK, Butler DA, Volkening LK, et al. The Blood Glucose Monitoring Communication Questionnaire. An instrument to measure affect specific to blood glucose monitoring. Diabetes Care 2004; 27: 2610–2615.

  • 13

    La Greca AM, Swales T, Klemp S, et al. Self care behaviors among adolescents with diabetes. Ninth Annual Sessions of the Society of Behavioral Medicine. Society of Behavioural Medicine, Baltimore, MD, 1988.

  • 14

    Skinner TC, Hoey H, McGee HM, et al. A short form of the Diabetes Quality of Life for Youth questionnaire: exploratory and confirmatory analysis in a sample of 2,077 young people with type 1 diabetes mellitus. Diabetologia 2006; 49: 621–628.

  • 15

    Iannoti RJ, Schneider S, Nansel TR, et al. Self-efficacy, outcome expectations, and diabetes self-management in adolescents with type 1 diabetes. J Dev Behav Pediatr. 2006; 27: 98–105.

  • 16

    Jacobson AM, Hauser ST, Lavori P, et al. Adherence among children and adolescents with insulin-dependent diabetes mellitus over a four-year longitudinal follow-up. I. The influence of patient coping and adjustment. J Pediatr Psychol. 1990; 15: 511–526.

  • 17

    Cox ED, Fritz KA, Hansen KW, et al. Development and validation of PRISM: a survey tool to identify diabetes self-management barriers. Diabetes Res Clin Pract. 2014; 104: 126–135.