View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Kálvária sgt. 57., 6725
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
  • 3 Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi, Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványa (INDIT Közalapítvány), Pécs
  • 4 Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pécs
  • 5 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Alkoholbetegek egészségügyi ellátása során az alkoholfogyasztás csökkentésével vagy annak elhagyásával alkohol okozta megvonási szindróma alakulhat ki. Jelenleg hazánkban nem áll rendelkezésre olyan standardizált mérőeszköz, amellyel az alkoholmegvonás tünetei mérhetők lennének. A nemzetközi szakirodalom, illetve irányelvek a megvonás tüneteinek monitorozására elsődlegesen a Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised mérőeszközt ajánlják, melynek hazai bevezetése hiánypótlónak tekinthető. A jelen vizsgálat célja a Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised hazai változata (Alkohol Megvonási Skála) pszichometriai mutatóinak feltárása, illetve a mérőeszköz alkalmazásának bemutatása. Módszer: A vizsgálat a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájára alkohol okozta megvonási szindróma iránydiagnózissal osztályra felvett páciensek (n = 30) körében történt, utánkövetéses elrendezésben. Kétnaponta, hat alkalommal került felvételre az Alkohol Megvonási Skála, illetve mellette a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála. A felvételek során kapott átlagok összehasonlítása ismételt méréses varianciaanalízissel történt. Belső konzisztenciai mutatók (Cronbach-alfa, tétel-totál korreláció), konvergens és divergens validitási mutatók (Alkohol Megvonási Skála, illetve a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála közötti Pearson korrelációs elemzés alapján) kerültek kiszámításra. Eredmények: Szignifikáns csökkenés volt megfigyelhető a 6 adatfelvételi időpontban az Alkohol Megvonási Skála (F = 202,46, p<0,001), illetve a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála (F = 503,04, p<0,001) pontszámainak esetében. A Cronbach-alfa-értékek az első 3 mérési napon 0,7 felett voltak. Az egy időben felvett Alkohol Megvonási Skála és a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála minden esetben 0,45 feletti korrelációt mutatott. Következtetés: Az Alkohol Megvonási Skála megbízható és érvényes mérőeszköz a megvonási tünetek részletes szimptomatológiai vizsgálatára. Így lehetővé teszi a hazai betegellátási gyakorlatban az alkoholmegvonás tüneteinek felismerését és súlyosságának meghatározását. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1184–1192.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    World Health Organization. Global status report on alcohol and health 2018. WHO, Geneva, 2018.

  • 2

    World Health Organization. World health statistics 2017: monitoring health for the SDGs, sustainable development goals. WHO, Geneva, 2017. Available from: http://www.who.int/iris/handle/10665/255336. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO [accessed: March 26, 2019].

  • 3

    American Psychiatric Association. Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th edn.). American Psychiatric Association, Arlington, VA, 2013.

  • 4

    Környei E, Kassai-Farkas Á. A few of the neuropsychiatric consequences of alcohol disorder. [Az alkoholbetegségek néhány neuropszichiátriai következménye.] Addiktológia 2005; 4: 280–296. [Hungarian]

  • 5

    Radics J. Difficulties in recognizing delirious disturbance of consciousness. [A delirozus tudatzavar felismerésének nehézségei.] Hippocrates 2011; 2: 59–60. [Hungarian]

  • 6

    Pittman B, Gueorguieva R, Krupitsky E, et al. Multidimensionality of the Alcohol Withdrawal Symptom Checklist: a factor analysis of the Alcohol Withdrawal Symptom Checklist and CIWA-Ar. Alcohol Clin Exp Res. 2007; 31: 612–618.

  • 7

    Holzman SB, Rastegar DA. AST: a simplified 3-item tool for managing alcohol withdrawal. J Addict Med. 2016; 10: 190–195.

  • 8

    Rastegar DA, Applewhite D, Alvanzo AA, et al. Development and implementation of an alcohol withdrawal protocol using a 5-item scale, the Brief Alcohol Withdrawal Scale (BAWS). Subst Abus. 2017; 38: 394–400.

  • 9

    Sullivan JT, Sykora K, Schneiderman J, et al. Assessment of alcohol withdrawal: the revised clinical institute withdrawal assessment for alcohol scale (CIWA-Ar). Br J Addict. 1989; 84: 1353–1357.

  • 10

    Williams D, Lewis J, McBride A. A comparison of rating scales for the alcohol-withdrawal syndrome. Alcohol Alcohol. 2001; 36: 104–108.

  • 11

    Foy A, McKay S, Ling S, et al. Clinical use of a shortened alcohol withdrawal scale in a general hospital. Intern Med J. 2006; 36: 150–154.

  • 12

    Fuller RK, Gordis E. Refining the treatment of alcohol withdrawal. JAMA 1994; 272: 557–558.

  • 13

    Bakhla AK, Khess CR, Verma V, et al. Factor structure of CIWA-Ar in alcohol withdrawal. J Addict. 2014; 2014: 745839.

  • 14

    Stuppaeck CH, Barnas C, Falk M, et al. Assessment of the alcohol withdrawal syndrome – validity and reliability of the translated and modified Clinical Institute Withdrawal Assessment for Alcohol scale (CIWA-A). Addiction 1994; 89: 1287–1292.

  • 15

    Zhuo C, Huang Y, Tang Y, et al. Validity and reliability of Chinese version of alcohol withdrawal scale (AWS). Chin J Behav Med Brain Sci. 2010; 19: 661–663.

  • 16

    Bonnet U, Hamzavi-Abedi R, Specka M, et al. An open trial of gabapentin in acute alcohol withdrawal using an oral loading protocol. Alcohol Alcohol. 2009; 45: 143–145.

  • 17

    Girish K, Vikram Reddy K, Pandit LV, et al. A randomized, open-label, standard controlled, parallel group study of efficacy and safety of baclofen, and chlordiazepoxide in uncomplicated alcohol withdrawal syndrome. Biomed J. 2016; 39: 72–80.

  • 18

    Gual A, Lehert P. Acamprosate during and after acute alcohol withdrawal: a double-blind placebo-controlled study in Spain. Alcohol Alcohol. 2001; 36: 413–418.

  • 19

    Favre JD, Allain H, Aubin HJ, et al. Double-blind study of cyamemazine and diazepam in the alcohol withdrawal syndrome. Hum Psychopharmacol. 2005; 20: 511–519.

  • 20

    Förg A, Hein J, Volkmar K, et al. Efficacy and safety of pregabalin in the treatment of alcohol withdrawal syndrome: a randomized placebo-controlled trial. Alcohol Alcohol. 2012; 47: 149–155.

  • 21

    Hendey GW, Dery RA, Barnes RL, et al. A prospective, randomized trial of phenobarbital versus benzodiazepines for acute alcohol withdrawal. Am J Emerg Med. 2011; 29: 382–385.

  • 22

    Seifert J, Peters E, Jahn K, et al. Treatment of alcohol withdrawal: chlormethiazole vs. carbamazepine and the effect on memory performance – a pilot study. Addict Biol. 2004; 9: 43–51.

  • 23

    Rózsa S, Nagybányai Nagy O, Oláh A. (eds.) The basics of psychological measurment. [A pszichológiai mérés alapjai.] Bölcsész Konzorcium Kiadó, Budapest, 2006; p. 173. [Hungarian]

  • 24

    Babor TF, de la Fuente JR, Saunders J, et al. The Alcohol Use Disorders Identification Test: guidelines for use in primary care (WHO Publication No. 92.4). World Health Organization, Geneva, 1992.

  • 25

    Guy W. Clinical Global Impression. ECDEU Assessment Manual for Psychopharmacology, revised. National Institute of Mental Health, Rockville, MD, 1976.

  • 26

    Kattimani S, Bharadwaj B. Clinical management of alcohol withdrawal: a systematic review. Ind Psychiatry J. 2013; 22: 100–108.

  • 27

    Reoux JP, Oreskovich MR. A comparison of two versions of the Clinical Institute Withdrawal Assessment for Alcohol: the CIWA-Ar and CIWA-AD. Am J Addict. 2006; 15: 85–93.

  • 28

    Pendharkar S, Mattoo SK, Grover S. Sexual dysfunctions in alcohol-dependent men: a study from north India. Indian J Med Res. 2016; 144: 393–399.

  • 29

    Kraemer KL, Mayo-Smith MF, Calkins DR. Independent clinical correlates of severe alcohol withdrawal. Subst Abus. 2003; 24: 197–209.

  • 30

    Jose M, Mathaiyan J, Kattimani S, et al. Role of CYP2C19 gene polymorphism in acute alcohol withdrawal treatment with loading dose of diazepam in a South Indian population. Eur J Clin Pharmacol. 2016; 72: 807–812.