View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Nagyvárad tér 4., 1089
  • 2 Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Budapest
  • 3 Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság már az orvosok körében is tapasztalható. Fontos, hogy a fiatal orvosgenerációk megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, betegeiket meg tudják győzni az oltások hasznosságáról, maguk jó példát mutassanak e téren. Célkitűzés: A tanulmány célkitűzése a Semmelweis Egyetem általánosorvostan-hallgatóinak vakcinológiai ismereteit, valamint a védőoltásokhoz való hozzáállásukat felmérni a ’Népegészségtan és preventív medicina’ oktatása előtt és után. A kanyaró és a hepatitis B-vírus elleni védőoltások mellett hangsúlyt kapott a hallgatók véleménye az influenza elleni védőoltásról és hatékonyságáról. Módszer: Az adatgyűjtés önkéntes résztvevőkkel, anonim, önkitöltéses kérdőívekkel történt. Az oktatás és az átoltottság közötti összefüggés igazolása Pearson-féle korreláció számításával és egytényezős varianciaanalízissel történt. Eredmények: Tanulmányunkban rávilágítunk a vakcinológia oktatását követő ismeret- és attitűdváltozás mértékére. Az orvostanhallgatók tudása hiányos, negatív attitűdökkel rendelkeznek az influenza elleni oltással kapcsolatban. A válaszadók általánosságban hasznosnak tartották a védőoltásokat, azonban az influenza elleni vakcinát a kitöltőknek csak a kétharmada vélte fontosnak. A hallgatók influenzaátoltottsága oktatás előtt 6,5%, az oktatást követően 24% volt. A statisztikai számítások igazolták az összefüggést az oktatás és az átoltottság mértékének emelkedése között. A hallgatók kétharmada (67,8%) volt tisztában azzal, hogy az influenza elleni oltóanyagot járvány idején is be szabad adni. Meglepő módon a kézmosás fontosságának nagyobb szerepet tulajdonítottak a védőoltásnál az influenza megelőzésében. Következtetések: Az oktatás jelentősége vitathatatlan a leendő orvosok szemléletének, felelősségtudatos magatartásának alakításában. Megbízható tudást kell szerezniük, hogy gyakorló orvosként meggyőzzék betegeiket a fertőző betegségek primer prevenciója leghatékonyabb eszközének igénybevételéről. Szemléletváltás szükséges, hogy a védőoltással – megszakítva a fertőzési útvonalat – nemcsak a saját, de a környezetük, ezáltal a betegeik egészségének védelmét is szolgálják. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1193–1199.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Strelitz B, Gritton J, Klein EJ, et al. Parental vaccine hesitancy and acceptance of seasonal influenza vaccine in the pediatric emergency department. Vaccine 2015; 33: 1802–1807.

  • 2

    Flicoteaux R, Pulcini C, Carrieri P, et al. Correlates of general practitioners’ recommendations to patients regarding vaccination for the 2009–2010 pandemic influenza (A/H1N1) in France: implications for future vaccination campaigns. Vaccine 2014; 32: 2281–2287.

  • 3

    Yaqub O, Castle-Clarke S, Sevdalis N, et al. Attitudes to vaccination: a critical review. Soc Sci Med. 2014; 112: 1–11.

  • 4

    Larson HJ, Jarrett C, Eckersberger E, et al. Understanding vaccine hesitancy around vaccines and vaccination from a global perspective: a systematic review of published literature, 2007–2012. Vaccine 2014; 32: 2150–2159.

  • 5

    Sarnquist C, Sawyer M, Calvin K, et al. Communicating about vaccines and vaccine safety: what are medical residents learning and what do they want to learn? J Public Health Manag Pract. 2013; 19: 40–46.

  • 6

    Vorsters A, Tack S, Hendrickx G, et al. A summer school on vaccinology: responding to identified gaps in pre-service immunisation training of future health care workers. Vaccine 2010; 28: 2053–2059.

  • 7

    Burls A, Jordan R, Barton P, et al. Vaccinating healthcare workers against influenza to protect the vulnerable – is it a good use of healthcare resources? A systematic review of the evidence and an economic evaluation. Vaccine 2006; 24: 4212–4221.

  • 8

    Kassianos G. Willingness of European healthcare workers to undergo vaccination against seasonal influenza: current situation and suggestions for improvement. Drugs Context 2015; 4: 212268.

  • 9

    World Health Organization. Influenza (seasonal). 6 November 2018. Available from: https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/influenza-(seasonal) [accessed: December 29, 2018].

  • 10

    Betsch C, Wicker S. E-health use, vaccination knowledge and perception of own risk: drivers of vaccination uptake in medical students. Vaccine 2012; 30: 1143–1148.

  • 11

    Mena G, Llupià A, García-Basteiro AL, et al. Educating on professional habits: attitudes of medical students towards diverse strategies for promoting influenza vaccination and factors associated with the intention to get vaccinated. BMC Med Educ. 2013; 13: 99.

  • 12

    Kelly DA, Macey DJ, Mak DB. Annual influenza vaccination. Uptake, barriers, and enablers among student health care providers at the University of Notre Dame Australia, Fremantle. Hum Vaccin Immunother. 2014; 10: 1930–1934.

  • 13

    Grohskopf LA, Sokolow LZ, Broder KR, et al. Prevention and control of seasonal influenza with vaccines: recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices – United States, 2016–17 influenza season. MMWR Recomm Rep. 2016; 65: 1–54.

  • 14

    Centers for Disease Control and Prevention. Flu vaccination coverage, United States, 2015–16 influenza season. Atlanta, GA, 2016. Available from: https://www.cdc.gov/flu/fluvaxview/coverage-1516estimates.htm [accessed: December 29, 2018].

  • 15

    National Center for Epidemiology. About influenza in general. Consumer Information. [Országos Epidemiológiai Központ. Az influenzáról általában. Lakossági tájékoztató.] Budapest. Available from: http://www.oek.hu/oek.web?nid=815&pid=1 [accessed: January 5, 2019.] [Hungarian]

  • 16

    World Health Organization. Immunization, vaccines and biologicals. 15 July 2018. Available from: https://www.who.int/immunization/monitoring_surveillance/en/ [accessed: January 5, 2019].

  • 17

    The World Bank. Immunization, measles (% of children ages 12–23 months). Washington, DC, 2018. Available from: https://data.worldbank.org/indicator/sh.imm.meas [accessed: January 5, 2019].

  • 18

    World Health Organization. Hungary: WHO and UNICEF estimates of immunization coverage: 2017 revision. Geneva, 2018. Available from: https://www.who.int/immunization/monitoring_surveillance/data/hun.pdf?ua=1 [accessed: 2019. January 05.].

  • 19

    Ócsai L. Good expectations for the flu vaccine. 19 September 2018. [Az infuenzavakcinával szemben támasztott helyes elvárások. 2018. szeptember 19.] Available from: http://otszonline.hu/cikk/az_influenzavakcinaval_szemben_tamasztott_helyes_elvarasok [accessed: January 5, 2019]. [Hungarian]

  • 20

    Quick Reference. People’s Movement January–April 2017. Significant excess mortality, increased natural population decline. [KSH Gyorstájékoztató. Népmozgalom, 2017. január–április. Jelentős halálozási többlet, megnövekedett természetes fogyás.] Budapest. Közzététel: 2017. június 23. Available from: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep1704.html [accessed: January 11, 2019]. [Hungarian]

  • 21

    Lee SI, Aung EM, Chin IS, et al. Factors affecting medical students’ uptake of the 2009 pandemic influenza A (H1N1) vaccine. Influenza Res Treat. 2012; 2012: 753164.

  • 22

    Abramson ZH, Levi O. Is performance of influenza vaccination in the elderly related to treating physician’s self immunization and other physician characteristics? Prev Med. 2008; 47: 550–553.

  • 23

    Yassi A, Lockhart K, Buxton JA, et al. Vaccination of health care workers for influenza: promote safety culture, not coercion. Can J Public Health 2010; 101(Suppl 1): S41–S45.

  • 24

    Zhang J, While AE, Norman IJ. Knowledge and attitudes regarding influenza vaccination among nurses: a research review. Vaccine 2010; 28: 7207–7214.

  • 25

    Maurer J, Uscher-Pines L, Harris KM. Awareness of government seasonal and 2009 H1N1 influenza vaccination recommendations among targeted US adults: the role of provider interactions. Am J Infect Control 2010; 38: 489–490.

  • 26

    Constantino C, Mazzucco W, Azzolini E, et al. Influenza vaccination coverage among medical residents. An Italian multicenter survey. Hum Vaccin Immunother. 2014; 10: 1204–1210.

  • 27

    Looijmans-Van den Akker I, Verheij TJ, Buskens E, et al. Clinical effectiveness of first and repeat influenza vaccination in adult and elderly diabetic patients. Diabetes Care 2006; 29: 1771–1776.

  • 28

    Nichol KL, Baken L, Nelson A. Relation between influenza vaccination and outpatient visits, hospitalization, and mortality in elderly persons with chronic lung disease. Ann Intern Med. 1999; 130: 397–403.

  • 29

    MacIntyre CR, Mahimbo A, Moa AM, et al. Influenza vaccine as a coronary intervention for prevention of myocardial infarction. Heart 2016; 102: 1953–1956. Available from: https://heart.bmj.com/content/102/24/1953/ [accessed: January 11, 2019].

  • 30

    Lin HC, Chiu HF, Ho SC, et al. Association of influenza vaccination and reduced risk of stroke hospitalization among the elderly: a population-based case-control study. Int J Environ Res Public Health 2014; 11: 3639–3649.