Bevezetés: Az egészségügyi szakemberek mobilitása, illetve migrációja globális jelenségnek tekinthető. Az Európai Unió szinte minden tagállama rendszerszinten szembesül a munkaerő-áramlás jelenségeivel. Magyarország dominánsan küldő országnak tekinthető, ezért elengedhetetlen az egészségügyi munkaerő folyamatos helyzetelemzése, a tervezés és stratégiaalkotás hazai és nemzetközi szinten. Célkitűzés: A jelen kutatás célja és újdonsága az, hogy a magyarországi egészségügyi szakember-mobilitási folyamat azon következményét vizsgálja, hogy az elvándorlás milyen demográfiai profilt eredményez az itthon maradó szakember-populációban. Módszer: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás Monitoring Rendszerének adatbázisából a külföldi munkavállaláshoz szükséges diplomaigazolások kérvényezésének vizsgálatát végeztük el, 2010 és 2017 közötti vizsgálati időszakban, életkor és területi megoszlás szerint. Eredmények: Hazánkban a mobilitásban érintett szakemberek létszáma az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők létszámához viszonyítva az öt leginkább érintett szakterületen a következőképpen alakult: az aneszteziológia és intenzív terápia esetén a legmagasabb, 23,5%, a sebészetnél 17,9%, ezt követi a belgyógyászat 7,9%-kal, a csecsemő- és gyermekgyógyászat 7,4%-kal és a háziorvostan 6,4%-kal. Az eredmények értelmében a mobilitásban érintett öt szakterület szakorvosai legfőképp az 50+ korosztályból kerülnek ki, ezért érdemes és szükséges hangsúlyt fektetni a megfelelő utánpótlás képzésére és megtartására. Az adatok arra is rámutattak, hogy az ellátás esetében markánsak a területi egyenlőtlenségek: a fővárosi régió, illetve az orvosegyetemi városok, megyék vannak a legjobb helyzetben. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a vizsgált szakterületeken a hátrányosabb helyzetű régiókban jellemző az elöregedő szakemberkorfa, illetve az alacsony szakember-ellátottság. A kutatás eredményei hangsúlyozzák az elöregedés problematikáját, valamint a területi diszkrepanciákat a kiáramlással veszélyeztetett szakterületek esetében. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1223–1230.
WHO. Working together for health: World Health Report 2006. Popul Dev Rev. 2006; 32: 790–791.
Elmer D, Endrei D, Ágoston I, et al. Changes in the number of physicians in the health care system of European countries. Value Health 2018; 21(Suppl 3): S175.
Győrffy Zs, Szél Zs. Willingness to work abroad among Hungarian medical students. [Magyarországi orvostanhallgatók külföldi munkavállalási szándékai.] Orv Hetil. 2018; 159: 31–37. [Hungarian]
Pónusz R, Kovács D, Raposa LB, et al. Motivations of foreign employment and carrier change among Hungarian physiotherapists. [Külföldi munkavállalás és pályaelhagyási indítékok a magyar gyógytornászok körében.] Orv Hetil. 2016; 157: 342–349. [Hungarian]
Kovács D, Pónusz R, Boncz I, et al. Survey of the Hungarian health care practitioners’ economic-migration and career changing attitude. Value Health 2018; 21(Suppl 1): S115.
Aszalós Zs, Kovács R, Eke E, et al. Health workforce mobility data serving policy objectives. Available from: http://healthworkforce.eu/wp-content/uploads/2016/03/160127_WP4_D042-Report-on-Mobility-Data-Final.pdf 2016 [accessed: March 25, 2019].
Kovács E, Kovács R, Aszalós Z, et al. Report on Health Workforce Planning Data – Preparing for tomorrow’s meaningful actions. Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting, Budapest, 2016.
Kovács R, Eke E, Kovács E, et al. The applicability of the WHO Global Code of Practice on the International Recruitment of Health Personnel within a European context. Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting, Budapest, 2015.
Kovács R, Girasek E, Kovács E, et al. Managing intra-EU mobility – do WHO principles of ethical recruitment have relevance? Hum Resour Health 2017; 15: 78.
WHO CC on HRH Development. WHO Global Code of Practice on the International Recruitment of Health Personnel. [A WHO globális magatartási kódexe az egészségügyi dolgozók nemzetközi toborzásáról.] Budapest, 2017. [Hungarian]
WHO Regional Office for Europe. Towards a sustainable health workforce in the WHO European Region: framework for action EUR/SC24(4)/12. World Health Organization, Geneva, 2017.
EC. Green Paper: Modernising the professional qualifications directive. European Commission, Brussels, 2011.
Wismar M, Maier CB, Glinos I, et al. Health professional mobility and health systems: evidence from 17 European countries. World Health Organization, on behalf of the European Observatory on Health Systems and Policies, Copenhagen, 2011.
Tjadens F, Weilandt C, Eckert J. Mobility of health professionals. Health systems, work conditions, patterns of health workers’ mobility and implications for policy makers. MoHProf Group, Heidelberg, 2013.
Aiken LH, Sloane DM, Bruyneel L, et al. Nurse staffing and education and hospital mortality in nine European countries: a retrospective observational study. Lancet 2014; 383: 1824–1830.
Buchan J, Wismar M, Glinos I, et al. Health professional mobility in a changing Europe. New dynamics, mobile individuals and diverse responses. Observatory Studies Series, Brussels, 2014.
Szekanecz Z, Tóth Z, Hamar A, et al. Why would doctors from Debrecen go abroad? Results of a questionnaire. [Miért mennek/mentek külföldre a debreceni orvosok? Egy felmérés eredményei.] Orv Hetil. 2017; 158: 1458–1468. [Hungarian]
Hernandez S, Sanabria Mora H, Tonaco Borges F, et al. Análisis comparado de experiencias de gestión de flujos migratorios de profesionales de la salud. Escuela Andaluza de Salud Pública, Granada, 2016.
Te V, Griffiths R, Law K, et al. The impact of ASEAN economic integration on health worker mobility: a scoping review of the literature. Health Policy Plan. 2018; 33: 957–965.
EC. Commission staff working document on an action plan for the EU health workforce. European Commission, Brussels, 2012.
EC. EU level collaboration on forecasting health workforce needs, workforce planning and health workforce trends – a feasibility study. European Commission, Brussels, 2012; p. 172.
Malgieri A, van Hoegaerden M, Michelutti P. Handbook on health workforce planning methodologies across EU countries. Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting, Rome, 2015.
Michelutti P, Leonardi G, Malgieri A. Minimum planning data requirements for health workforce planning. Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting, Rome, 2014.
Aszalós Z, Kovács E, Kovács R, et al. Terminology gap analysis. Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting, Budapest, 2014.
WHO. Global strategy on human resources for health: Workforce 2030. World Health Organization, Geneva, 2016.
Eke E, Kovács E, Cserháti Z, et al. Addressing health workforce outflow in Hungary through a scholarship programme. Eurohealth (Lond). 2016; 22: 38–41.
Health Registration and Training Center, Hungary. Annual report on the HRH situation of health care sector in 2015. [Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ – Beszámoló az egészségügyi ágazat humánerőforrás 2015. évi helyzetéről – az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer alapján.] Budapest, 2016. [Hungarian]
Barriball L, Bremner J, Buchan J, et al. Recruitment and retention of the health workforce in Europe. Directorate General for Health and Food Safety European Commission, Brussels, 2015.
Kroezen M, Dussault G, Craveiro I, et al. Recruitment and retention of health professionals across Europe: a literature review and multiple case study research. Health Policy 2015; 119: 1517–1528.