View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 2 Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, Sopron
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 4 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Kisgyermekek körében a leggyakrabban előforduló ételallergia a tehéntejfehérje-allergia, melynek klinikai megnyilvánulása igen változatos; emiatt a betegség diagnosztizálása sok esetben kihívást jelent, ami a korrekt diagnózis késői felállításához vezethet. Humánrészvizsgálatunk célja az allergia fennállásának kimutatására szolgáló diagnosztikai módszerek vizsgálata, valamint a betegséggel összefüggő viselkedésbeli problémák objektív paraméterekkel való alátámasztása. Módszer: Vizsgálatunkba tehéntejfehérje-allergia gyanúját felvető tünetekkel érkező gyermekeket vontunk be (n = 47). A kutatásban részt vevő gyermekektől nyál- és vérmintát vettünk, valamint saját szerkesztésű kérdőívet (a DSM-5 figyelemhiányos hiperaktivitási zavarra vonatkozó tünetlistáját is tartalmazza) töltettünk ki a szülőkkel. A klinikumban az allergia kimutatásának egyik leggyakoribb diagnosztikai módszere a Prick-teszt, mely esetünkben 47 (n = 47, átlagéletkor: 7,36 év) gyermekből 2-nél adott tejre pozitív eredményt. A gyakorlatban leginkább gyógyszerallergia kimutatására használt lymphocytatranszformációs teszt 8 gyermeknél pozitív, további 4-nél kétes eredményt mutatott. A pszichés eltéréseket vizsgáló részkutatásunkban (n = 43, átlagéletkor: 7,88 év,) a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar tünetlistája alapján a kapott pontok a diéta előtti értékhez képest (6,88, SD: 4,43) szignifikáns csökkenést mutattak 3 hónap eliminációs diétát követően (4,48, SD: 3,69, p = 0,001). Az alvászavart panaszként említők figyelemhiányra/hiperaktivitásra vonatkozó pontjainál (10,62, SD: 4,23) szignifikáns csökkenést tapasztaltunk a diétát követően (6,69, SD: 4,59, p = 0,009). A nyálkortizolszintek tekintetében a diéta előtti és utáni értékekben nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést. Eredmények: Elmondhatjuk, hogy önmagában a Prick- és a lymphocytatranszformációs teszt nem alkalmas a tehéntejfehérje-allergia fennállásának kimutatására. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a tejfehérje indukálta figyelemzavar, fokozott impulzivitás, illetve alvászavar tekintetében az eliminációs diéta a tünetek mérsékeltebb előfordulását vagy akár teljes megszűnését eredményezi. Következtetés: Vizsgálataink eredményeinek tükrében elmondhatjuk, hogy a klinikai tünetekben látványos javulás csak a szigorúan betartott diéta mellett várható. Orv Hetil. 2019; 160(33): 1311–1318.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Luyt D, Ball H, Makwana N, et al. BSACI guideline for the diagnoses and management of cow’s milk allergy. Clin Exp Allergy 2014; 44: 642–672.

  • 2

    Polgár M. (ed.) Adverse food allergies. [Adverz táplálékreakciók.] UCB Magyarország Kft., Budapest, 1997. [Hungarian]

  • 3

    Polgár M. (ed.) Allergy in infants and children. [Allergia csecsemő- és gyermekkorban.] Springer Hungarica Kiadó, Budapest, 1996. [Hungarian]

  • 4

    Sipka S, Gyimesi E. The laboratory diagnosis of food allergies. [Az ételallergiák laboratóriumi diagnosztikája.] Orv Hetil. 2007; 148: 299–302. [Hungarian]

  • 5

    Caffarelli C, Baldi F, Bendandi B, et al. Cow’s milk protein allergy in children: a practical guide. Ital J Pediatr. 2010; 36: 5.

  • 6

    Høst A. Cow’s milk protein allergy and intolerance in infancy. Some clinical, epidemiological and immunological aspects. Pediatr Allergy Immunol. 1994; 5(Suppl 5): 1–36.

  • 7

    Endre L, Osváth P. Antigen-induced lymphoblast transformation in the diagnosis of cow’s milk allergic diseases in infancy and early childhood. Acta Allergol. 1975; 30: 34–42.

  • 8

    Chapman JA, Bernstein LI, Lee RE, et al. Food allergy: a practice parameter. Ann Allergy Asthma Immunol. 2006; 96(Suppl 2): S1–S68.

  • 9

    Boyce JA, Assa’ad A, Burks AW, et al. Guidelines for the diagnosis and management of food allergy in the United States: report of the NIAID-sponsored expert panel. J Allergy Clin Immunol. 2010; 126 (Suppl 6): S1–S58.

  • 10

    Sampson HA, Aceves S, Bock SA, et al. Food allergy: a practice parameter update – 2014. J Allergy Clin Immunol. 2014; 134: 1016–1025.e43.

  • 11

    Tainio VM, Savilahti E. Value of immunologic tests in cow milk allergy. Allergy 1990; 45: 189–196.

  • 12

    Nigg JT, Holton K. Restriction and elimination diets in ADHD treatment. Child Adolesc Psychiatr Clin N Am. 2014; 23: 937–953.

  • 13

    Kaplan BJ, McNicol J, Conte RA, et al. Dietary replacement in preschool-aged hyperactive boys. Pediatrics 1989; 83: 7–17.

  • 14

    Madzhidova S, Sedrakyan L. The use of dietary interventions in pediatric patients. Pharmacy 2019; 7: 10.

  • 15

    Oláh É. (ed.) Pediatric textbook I. [Gyermekgyógyászati kézikönyv I.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008. [Hungarian]

  • 16

    Heinzerling L, Mari A, Bergmann KC, et al. The skin prick test – European standards. Clin Transl Allergy 2013; 3: 3.

  • 17

    Michels N, Sioen I, De Vriendt T, et al. Children’s morning and evening salivary cortisol: pattern, instruction compliance and sampling cofounders. Horm Res Pediatr. 2012; 77: 27–35.

  • 18

    Hanrahn K, McCarthy AM, Kleiber C, et al. Strategies for salivary cortisol collection and analysis in research with children. Appl Nurs Res. 2006;19: 95–101.

  • 19

    IBL, Hamburg. Instructions for use: Cortisol LIA. Available from: http://www.IBL-Hamburg.com (6/28/04). Retrieved on July 7, 2004.

  • 20

    Jay Clinical Services. Clinical analyte unit conversation. Available from: http://dwjay.tripod.com/conversion.html. Retrieved on July, 4, 2004.

  • 21

    Abrahám M, Nussbaum MD. (eds.) The pocket guide to the DSM-5 diagnostic exam. [A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve.] Oriold és Társai Kft., Budapest, 2013. [Hungarian]

  • 22

    Spergel JM. Natural history of cow’s milk allergy. J Allergy Clin Immunol. 2013; 131: 813–814.

  • 23

    Barna M, Pálfi E, Horváth Z. Nutritional safety of food allergic consumers is our shared goal. [A táplálékallergiás fogyasztók táplálkozási biztonsága közös ügy.] Élelmiszervizsg Közl. 2009; 55: 83–104. [Hungarian]

  • 24

    EMMI Regulations [37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról.] Available from: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400037.emm [accessed: April 2, 2019]. [Hungarian]

  • 25

    Vandenplas Y, De Greef E, Devreker T. Treatment of cow’s milk protein allergy. Pediatr Gastroenterol Hepatol Nutr. 2014; 17: 1–5.

  • 26

    Koletzko S, Niggemann B, Arató A, et al. Diagnostic approach and management of cow’s-milk protein allergy in infants and children: ESPGHAN GI Committee Practical Guidelines. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2012; 55: 221–229.

  • 27

    Hoffman KM, Ho DG, Sampson HA. Evaluation of the usefulness of lymphocyte proliferation assays in the diagnosis of allergy to cow’s milk. J Allergy Clin Immunol. 1997; 99: 360–366.

  • 28

    Greer FR, Sicherer SH, Burks AW, et al. Effects of early nutritional interventions on the developement of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas. Pediatrics 2008; 121: 183–191.

  • 29

    Isaksson J, Nilsson KW, Nyberg F, et al. Cortisol levels in children with attention-deficit/hyperactivity disorder. J Psychiatr Res. 2012; 46: 1398–1405.

  • 30

    Meguid N, Reda M, El Sheikh M, et al. Salivary cortisol levels in abused children with attention deficit hyperactivity disorder. J Psychiatry 2016; 19: 348.

  • 31

    Kirshbaum C, Hellhammer DH. Salivary cortisol. In: Fink G. (ed.) Encyclopedia of stress. Academic Press, San Diego, CA, 2000; Vol 3, pp. 379–384.

  • 32

    Kudielka BM, Kirschbaum C. Awakening cortisol responses are influenced by health status and awakening time but not by menstrual cycle phase. Psychoneuroendocrinology 2003; 28: 35–47.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu