View More View Less
  • 1 Affidea Magyarország Kft., Szeged
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Semmelweis u. 6., 6725
  • 3 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
Open access

Absztrakt:

Az endometriosissal küzdő betegek száma, ezen belül az atípusos megjelenési formák előfordulása is folyamatosan növekszik, ez pedig a képalkotó diagnosztát is növekvő kihívás és fejlődés elé állítja. Retrospektív módon a 2016 és 2018 közötti, női páciensek esetében végzett ultrahangvezérelt intervenciós vizsgálatokat tekintettük át, melyek ismeretlen dignitású hasfali terime miatt történtek a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködő diagnosztikai központjainkban. A hasfali eltérések közül egyet CT-, a többit ultrahangvizsgálat során észleltük mellékleletként. Összesen 12 eset felelt meg a beválogatási feltételeknek. A betegek átlagéletkora 59 év (29–79 év), az eltérések átlagos mérete 34,4 mm (20–49 mm) volt; az anamnézisben hasfali műtét 8 esetben szerepelt. A kivizsgálás indikációja minden esetben malignus folyamat vagy annak gyanúja volt, a mintavételt 4 esetben MRI-vizsgálat előzte meg. Ezeken kívül további 2 esetben a hasfali képlet excízióját nem előzte meg ultrahangvezérelt mintavétel, az endometriosis diagnózisát az eltávolított képlet patológiai vizsgálatával állítottuk fel. Egy esetben a szövettani diagnózis primer, serosus típusú epithelialis malignus tumort, hat esetben metasztázist, hat esetben endometriosist, egy esetben pedig hasfali tályogot igazolt. Az endometriosis a fiatalabb korosztályban fordult elő. Fiatal, praemenopausában lévő nőbetegek hasfali képletének eseteiben az endometriosis valószínűsége kifejezetten nagy, főként, ha az anamnézisben szülészeti vagy nőgyógyászati műtét is szerepel. Az elváltozás felismerésében, illetve a későbbi sebészi kezelés megtervezésében az ultrahangvizsgálatnak elsődleges szerepe van. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1395–1402.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Mehedintu C, Plotogea MN, Ionescu S, et al. Endometriosis still a challenge. J Med Life 2014; 7: 349–357.

  • 2

    Eisenberg VH, Weil C, Chodick G, et al. Epidemiology of endometriosis: a large population-based database study from a healthcare provider with 2 million members. BJOG 2018; 125: 55–62.

  • 3

    Parasar P, Ozcan P, Terry KL. Endometriosis: epidemiology, diagnosis and clinical management. Curr Obstet Gynecol Rep. 2017; 6: 34–41.

  • 4

    Sinha R, Kumar M, Matah M. Abdominal scar endometriosis after Caesarean section: a rare entity. Australas Med J. 2011; 4: 60–62.

  • 5

    Mistrangelo M, Gilbo N, Cassoni P, et al. Surgical scar endometriosis. Surg Today 2014; 44: 767–772.

  • 6

    Vellido-Cotelo R, Muñoz-González JL, Oliver-Pérez MR, et al. Endometriosis node in gynaecologic scars: a study of 17 patients and the diagnostic considerations in clinical experience in tertiary care center. BMC Women’s Health 2015; 15: 13.

  • 7

    Malutan AM, Simon I, Ciortea R, et al. Surgical scar endometriosis: a series of 14 patients and brief review of literature. Clujul Med. 2017; 90: 411–415.

  • 8

    Kumar V, Abbas AK, Aster JC. Robbins Basic Pathology. [Robbins: A patológia alapjai.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014; pp. 819–820.

  • 9

    Lampé L. Endometriosis. [Endometriosis.] Orv Hetil. 2009; 150: 245–250. [Hungarian]

  • 10

    Sourial S, Tempest N, Hapangama DK. Theories on the pathogenesis of endometriosis. Int J Reprod Med. 2014; 2014: 79515.

  • 11

    Lukovich P, Csibi N, Brubel R, et al. Prospective study to determine the diagnostic sensitivity of sigmoidoscopy in bowel endometriosis. [Prospektív vizsgálat a sigmoideoscopia diagnosztikai érzékenységének meghatározására vastagbelet infiltráló endometriosisban.] Orv. Hetil. 2017; 158: 264–269. [Hungarian]

  • 12

    Bazot M, Daraï E. Diagnosis of deep endometriosis: clinical examination, ultrasonography, magnetic resonance imaging, and other techniques. Fertil Steril. 2017; 108: 886–894.

  • 13

    Alborzi S, Rasekhi A, Shomali Z, et al. Diagnostic accuracy of magnetic resonance imaging, transvaginal, and transrectal ultrasonography in deep infiltrating endometriosis. Medicine (Baltimore) 2018; 97: e9536.

  • 14

    Lopez-Soto A, Sanchez-Zapata MI, Martinez-Cendan JP, et al. Cutaneous endometriosis: presentation of 33 cases and literature review. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2018; 221; 58–63.

  • 15

    Kocher M, Hardie A, Schaefer A, et al. Cesarean-section scar endometrioma: a case report and review of the literature. J Radiol Case Rep. 2017; 11: 16–26.

  • 16

    Gajjar KB, Mahendru AA, Khaled MA. Caesarean scar endometriosis presenting as an acute abdomen: a case report and review of literature. Arch Gynecol Obstet. 2008; 277: 167–169.

  • 17

    Grigore M, Socolov D, Pavaleanu I, et al. Abdominal wall endometriosis: an update in clinical, imagistic features, and management options. Med Ultrason. 2017; 19: 430–437.

  • 18

    Bats AS, Zafrani Y, Pautier P, et al. Malignant transformation of abdominal wall endometriosis to clear cell carcinoma: case report and review of the literature. Fertil Steril. 2018; 90: 1197.e13–1197.e16.

  • 19

    Picard A, Varlet MN, Guillibert F, et al. Three-dimensional sonographic diagnosis of abdominal wall endometriosis: a useful tool? Fertil Steril. 2011; 95: 289.e1–289.e4.

  • 20

    Luo S, Zhang C, Huang JP, et al. Ultrasound-guided high-intensity focused ultrasound treatment for abdominal wall endometriosis: a retrospective study. BJOG 2017; 124(Suppl 3): 59–63.

  • 21

    Lee JS, Kim YJ, Hong GY, et al. Abdominal wall endometriosis treatment by ultrasound-guided high-intensity focused ultrasound ablation: a case report. Gynecol Endocrinol. 2019; 35: 109–111.

  • 22

    Ecker AM, Donnellan NM, Shepherd JP, et al. Abdominal wall endometriosis: 12 years of experience at a large academic institution. Am J Obstet. 2014; 211: 363.e1–363.e5.

  • 23

    Karki B, Xu YK, Wu YK, et al. Primary malignant fibrous histiocytoma of the abdominal cavity: CT findings and pathological correlation. World J Radiol. 2012; 4: 151–158.

  • 24

    Dinauer PA, Brixey CJ, Moncur JT, et al. Pathologic and MR imaging features of benign fibrous soft-tissue tumors in adults. Radiographics 2017; 27: 173–187.

  • 25

    Surov A, Hainz M, Holzhausen HJ, et al. Skeletal muscle metastases: primary tumours, prevalence, and radiological features. Eur Radiol. 2010; 20: 649–658.

  • 26

    Ali Z, Yousaf N, Larkin J. Melanoma epidemiology, biology and prognosis. EJC Suppl. 2013; 11: 81–91.

  • 27

    Trout AT, Rabinowitz RS, Platt JF, et al. Melanoma metastases in the abdomen and pelvis: frequency and patterns of spread. World J Radiol. 2013; 5: 25–32.