View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Üllői út 26., 1085
  • 2 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest
  • 3 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Korábban azt gondoltuk, hogy a bakteriális fertőzések cukorbetegségben gyakoribbak, súlyosabbak, nagyobb halálozással járnak, mint a nem cukorbetegek körében. Az újabb megfigyelések azonban ellentmondásosak. Célkitűzés: Prospektív, obszervációs vizsgálatunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk 2-es típusú cukorbetegek (T2DM) és nem cukorbetegek (K) területen szerzett, belgyógyászati osztályos felvételt igénylő bakteriális infekcióit: 1) lokalizáció, 2) kórokozóspektrum, 3) 3 hónapos halálozás alapján. Módszer: Vizsgálatunkba konszekutív módon vontuk be a betegeket (T2DM: n = 205, K: n = 202). Jellemeztük a két csoport infekcióit, klinikai paramétereit, mortalitásukat, és összevetettük azokat a nemzetközi adatokkal. Eredmények: A glikémiát jellemző paramétereket és a BMI-t kivéve nem volt különbség a két csoport klinikai jellemzőiben. T2DM-ben a bőr- és lágyrész-fertőzés (37,1%), a K csoportban a légúti infekció volt a leggyakoribb (37,1%), melyeket a húgyúti infekciók követték (31,2%; 31,7%). A bőr- és lágyrész-infekció előfordulása T2DM-ben vizsgálatunkban meghaladja a nemzetközi adatokat (37,1% vs. 16%). T2DM-ben, a K csoporthoz viszonyítva, ezen infekciótípusban többször találtuk Gram-pozitív és Gram-negatív kórokozók együttes jelenlétét (23/76 vs. 5/46, p = 0,0149), a húgyúti fertőzésekben polimikrobás infekciókat (34,0% vs. 15,1%, p = 0,0335). Mortalitásbeli különbséget nem találtunk a két csoport között. T2DM-ben a bőr- és lágyrész-fertőzések, a nem cukorbetegeknél a légúti infekciók okozták a legtöbb halált. Következtetés: Területen szerzett, bakteriális infekció miatt belgyógyászati osztályra került 2-es típusú cukorbetegeinknél a nemzetközi adatokhoz képest nagyobb arányban találtunk bőr- és lágyrész-fertőzést; kórokozóként a leggyakrabban Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok együttes jelenlétét tudtuk kimutatni. Összességében nem találtunk különbséget a T2DM- és a nem cukorbeteg csoport között a 3 hónapos halálozásban. Eredményeink felhívják a figyelmet a primer prevenció fontosságára és hazai elégtelenségére a bőr- és lágyrész-fertőzés megelőzésében 2-es típusú cukorbetegségben. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1623–1632.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Knapp S. Diabetes and infection: is there a link? – A mini-review. Gerontology 2013; 59: 99–104.

  • 2

    Koh GC, Peacock SJ, van der Poll T, et al. The impact of diabetes on the pathogenesis of sepsis. Eur J Clin Microbiol Infect Dis. 2012; 31: 379–388.

  • 3

    Restrepo BI. Convergence of the tuberculosis and diabetes epidemics: renewal of old acquaintances. Clin Infect Dis. 2007; 45: 436–438.

  • 4

    Karaman E, Yilmaz M, Ibrahimov M, et al. Malignant otitis externa. J Craniofac Surg. 2012; 23: 1748–1751.

  • 5

    Ludwig E. Urinary tract infections in diabetes mellitus. [Húgyúti infekciók diabetes mellitusban.] Orv Hetil. 2008; 149: 597–600. [Hungarian]

  • 6

    Joshi, N, Mahajan M. Infection and diabetes. In: Pickup JC, Williams G. (eds.) Textbook of diabetes. Blackwell Science, Oxford, UK, 2003; pp. 40.1–40.16.

  • 7

    Tsai FC, Huang YT, Chang LY, et al. Pyogenic liver abscess as endemic disease, Taiwan. Emerg Infect Dis. 2008; 14: 1592–1600.

  • 8

    Cheng AC, Currie BJ. Melioidosis: epidemiology, pathophysiology, and management. Clin Microbiol Rev. 2005; 18: 383–416.

  • 9

    Shah BR, Hux JE. Quantifying the risk of infectious diseases for people with diabetes. Diabetes Care 2003; 26: 510–513.

  • 10

    Muller LM, Gorter KJ, Hak E, et al. Increased risk of common infections in patients with type 1 and type 2 diabetes mellitus. Clin Infect Dis. 2005; 41: 281–288.

  • 11

    Carey IM, Critchley JA, DeWilde S, et al. Risk of infection in type 1 and type 2 diabetes compared with the general population: a matched cohort study. Diabetes Care 2018; 41: 513–521.

  • 12

    Abu-Ashour W, Twells LK, Valcour JE, et al. Diabetes and the occurrence of infection in primary care: a matched cohort study. BMC Infect Dis. 2018; 18: 67.

  • 13

    Jackson LA. Evaluating diabetes mellitus as a risk factor for community-acquired infections. Clin Infect Dis. 2005; 41: 289–290.

  • 14

    Davis TM, Weerarathne T, Foong Y, et al. Community-acquired infections in type 2 diabetic patients and their nondiabetic partners: the Fremantle Diabetes Study. J Diabetes Complications 2005; 19: 259–263.

  • 15

    Kornum JB, Thomsen RW, Riis A, et al. Type 2 diabetes and pneumonia outcomes: a population-based cohort study. Diabetes Care 2007; 30: 2251–2257.

  • 16

    Rao Kondapally Seshasai S, Kaptoge S, Thompson A, et al. Diabetes mellitus, fasting glucose, and risk of cause-specific death. N Engl J Med. 2011; 364: 829–841.

  • 17

    Akirov A, Diker-Cohen T, Masri-Iraqi H, et al. Outcomes of hyperglycemia in patients with and without diabetes hospitalized for infectious diseases. Diabetes Metab Res Rev. 2018; 34: e3027.

  • 18

    Benfield T, Jensen JS, Nordestgaard BG. Influence of diabetes and hyperglycaemia on infectious disease hospitalisation and outcome. Diabetologia 2007; 50: 549–554.

  • 19

    Stegenga ME, Vincent JL, Vail GM, et al. Diabetes does not alter mortality or hemostatic and inflammatory responses in patients with severe sepsis. Crit Care Med. 2010; 38: 539–545.

  • 20

    Tsai CL, Lee CC, Ma HM, et al. Impact of diabetes on mortality among patients with community-acquired bacteremia. J Infect. 2007; 55: 27–33.

  • 21

    Esper AM, Moss M, Martin GS. The effect of diabetes mellitus on organ dysfunction with sepsis: an epidemiological study. Crit Care 2009; 13: R18.

  • 22

    Mor A, Dekkers OM, Nielsen JS, et al. Impact of glycemic control on risk of infections in patients with type 2 diabetes: a population-based cohort study. Am J Epidemiol. 2017; 186: 227–236.

  • 23

    Pearson-Stuttard J, Blundell S, Harris T, et al. Diabetes and infection: assessing the association with glycaemic control in population-based studies. Lancet Diabetes Endocrinol. 2016; 4: 148–158.

  • 24

    Delamaire M, Maugendre D, Moreno M, et al. Impaired leucocyte functions in diabetic patients. Diabet Med. 1997; 14: 29–34.

  • 25

    Repine JE, Clawson CC, Goetz FC. Bactericidal function of neutrophils from patients with acute bacterial infections and from diabetics. J Infect Dis. 1980; 142: 869–875.

  • 26

    MacCuish AC, Urbaniak SJ, Campbell CJ, et al. Phytohemagglutinin transformation and circulating lymphocyte subpopulations in insulin-dependent diabetic patients. Diabetes 1974; 23: 708–712.

  • 27

    Lapolla A, Tonani R, Fedele D, et al. Non-enzymatic glycation of IgG: an in vivo study. Horm Metab Res. 2002; 34: 260–264.

  • 28

    Barkai LJ, Sipter E, Csuka D, et al. Decreased ficolin-3-mediated complement lectin pathway activation and alternative pathway amplification during bacterial infections in patients with type 2 diabetes mellitus. Front Immunol. 2019; 10: 509.

  • 29

    Brown JS, Wessells H, Chancellor MB, et al. Urologic complications of diabetes. Diabetes Care 2005; 28: 177–185.

  • 30

    Ronald A, Ludwig E. Urinary tract infections in adults with diabetes. Int J Antimicrob Agents 2001; 17: 287–292.

  • 31

    Timár L. Diabetes and infections. [Diabetes és infekciók.] Diabetol Hung. 2007; 15: 313–322. [Hungarian]

  • 32

    Wang MC, Tseng CC, Wu AB, et al. Bacterial characteristics and glycemic control in diabetic patients with Escherichia coli urinary tract infection. J Microbiol Immunol Infect. 2013; 46: 24–29.

  • 33

    Geerlings SE, Meiland R, van Lith EC, et al. Adherence of type 1-fimbriated Escherichia coli to uroepithelial cells: more in diabetic women than in control subjects. Diabetes Care 2002; 25: 1405–1409.

  • 34

    Malmartel A, Ghasarossian C. Bacterial resistance in urinary tract infections in patients with diabetes matched with patients without diabetes. J Diabetes Complications 2016; 30: 705–709.

  • 35

    Harding GK, Zhanel GG, Nicolle LE, et al. Antimicrobial treatment in diabetic women with asymptomatic bacteriuria. N Engl J Med. 2002; 347: 1576–1583.

  • 36

    Karmaker M, Sanyal SK, Sultana M, et al. Association of bacteria in diabetic and non-diabetic foot infection – an investigation in patients from Bangladesh. J Infect Public Health 2016; 9: 267–277.

  • 37

    National Institute for Health and Care Excellence. Type 2 diabetes in adults: management. Guidance. Nice, 2019. Available from: https://www.nice.org.uk/guidance/ng28.

  • 38

    Health care directive. [Egészségügyi szakmai irányelv.] Diabetol Hung. 2017; 25: 3–77. [Hungarian]

  • 39

    Alberti KG, Zimmet PZ. Definition, diagnosis and classification of diabetes mellitus and its complications. Part 1: Diagnosis and classification of diabetes mellitus. Provisional report of a WHO consultation. Diabet Med. 1998; 15: 539–553.

  • 40

    Charlson ME, Pompei P, Ales KL, et al. A new method of classifying prognostic comorbidity in longitudinal studies: development and validation. J Chronic Dis. 1987; 40: 373–383.

  • 41

    Meerwaldt R, Graaff R, Oomen PH, et al. Simple non-invasive assessment of advanced glycation endproduct accumulation. Diabetologia 2004; 47: 1324–1330.

  • 42

    Behrendt CA, Sigvant B, Szeberin Z, et al. International variations in amputation practice: a VASCUNET report. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2018; 56: 391–399.

  • 43

    Health care directive – Treatment of diabetic foot syndrome in adult (clinical picture, diagnostics, therapy, prevention. [Egészségügyi szakmai irányelv – A diabéteszes láb szindrómában szenvedő cukorbetegek ellátása felnőttkorban (klinikai kép, diagnosztika, terápia, megelőzés).] Eü Közl. 2018; 68: 547–582. [Hungarian]

  • 44

    Murali TS, Kavitha S, Spoorthi J, et al. Characteristics of microbial drug resistance and its correlates in chronic diabetic foot ulcer infections. J Med Microbiol. 2014; 63: 1377–1385.

  • 45

    Lye WC, Chan RK, Lee EJ, et al. Urinary tract infections in patients with diabetes mellitus. J Infect. 1992; 24: 169–174.

  • 46

    Kline KA, Lewis AL. Gram-positive uropathogens, polymicrobial urinary tract infection, and the emerging microbiota of the urinary tract. Microbiol Spectrum 2016; 4(2): .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 47

    López-de-Andrés A, de Miguel-Díez J, Jiménez-Trujillo I, et al. Hospitalisation with community-acquired pneumonia among patients with type 2 diabetes: an observational population-based study in Spain from 2004 to 2013. BMJ Open 2017; 7: e013097.

  • 48

    Donnelly JP, Nair S, Griffin R, et al. Association of diabetes and insulin therapy with risk of hospitalization for infection and 28-day mortality risk. Clin Infect Dis. 2017; 64: 435–442.

  • 49

    Lipsky BA, Tabak YP, Johannes RS, et al. Skin and soft tissue infections in hospitalised patients with diabetes: Culture isolates and risk factors associated with mortality, length of stay and cost. Diabetologia 2010; 53: 914–923.

  • 50

    Mortensen HB, Vølund A. Application of a biokinetic model for prediction and assessment of glycated haemoglobins in diabetic patients. Scand J Clin Lab Invest. 1988; 48: 595–602.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu