View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 3 Szent János Kórház, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a bélsubserosát, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust. A colorectalis endometriosis miatt végzett műtétek hatása az infertilitásra és a terhesség kiviselésére nem minden kétséget kizáróan igazolt. Célkitűzés: A Klinikánkon bélendometriosis miatt végzett idegkímélő anterior reszekción átesett betegek fertilitási adatait vizsgáltuk egy prospektíven létrehozott adatbázis segítségével. Módszer: 2009 és 2017 között 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg teherbe esési szándékát, a teherbe esés módját, annak sikerességét, a terhességi kórképek előfordulását és a szülésvezetés módját vizsgáltuk. Statisztikai analízis: Az endometriosis és a terhességi kórképek előfordulása közti összefüggést χ2-próbával és Fisher-egzakt teszttel vizsgáltuk, és meghatároztuk az esélyhányadost (OR) és 95%-os konfidenciaintervallumát (CI). Az eredményt p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Klinikánkon 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg közül 48-an (39,6%) estek teherbe, 37-en (30,5%) mesterséges megtermékenyítés segítségével. A kontrollcsoportot andrológiai ok miatt in vitro fertilisatiós eljáráson átesett betegek alkották. Eredményeink azt mutatják, hogy az endometriosisban szenvedő nők körében szignifikánsan gyakrabban alakul ki a terhesség során praeeclampsia (p = 0,023) és placenta praevia (p = 0,045). Következtetések: Vizsgálatunk unikális a bélendometriosis miatt megoperált betegek terhességének és szülésvezetésének vizsgálata kapcsán, ahol a kevés esetszám ellenére hasonló eredményeket kaptunk, mint az eddigi multicentrikus tanulmányok. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Giudice LC, Kao LC. Endometriosis. Lancet 2004; 364: 1789–1799.

  • 2

    Roman H, Sanguin S, Puscasiu L. Medical treatment of endometriosis: an obligation rather than a mere option! Gynecol Obstet Fertil. 2012; 40: 320–325.

  • 3

    Meuleman C, D’Hoore A, Van Cleynenbreugel B, et al. Outcome after multidisciplinary CO2 laser laparoscopic excision of deep infiltrating colorectal endometriosis. Reprod Biomed Online 2009; 18: 282–289.

  • 4

    Coronado C, Franklin RR, Lotze EC, et al. Surgical treatment of symptomatic colorectal endometriosis. Fertil Steril. 1990; 53: 411–416.

  • 5

    Zwas FR, Lyon DT. Endometriosis. An important condition in clinical gastroenterology. Dig Dis Sci. 1991; 36: 353–364.

  • 6

    Remorgida V, Ferrero S, Fulcheri E, et al. Bowel endometriosis: presentation, diagnosis, and treatment. Obstet Gynecol Surv. 2007; 62: 461–470.

  • 7

    Chapron C, Fauconnier A, Vieira M, et al. Anatomical distribution of deeply infiltrating endometriosis: surgical implications and proposition for a classification. Hum Reprod. 2003; 18: 157–161.

  • 8

    Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, et al. ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis. Hum Reprod. 2005; 20: 2698–2704.

  • 9

    Dousset B, Leconte M, Borghese B, et al. Complete surgery for low rectal endometriosis: long-term results of a 100-case prospective study. Ann Surg. 2010; 251: 887–895.

  • 10

    Meuleman C, Tomassetti C, Wolthuis A, et al. Clinical outcome after radical excision of moderate–severe endometriosis with or without bowel resection and reanastomosis: a prospective cohort study. Ann Surg. 2014; 259: 522–531.

  • 11

    Bokor A, Brubel R, Lukovich P, et al. Experience with multidisciplinary laparoscopic surgery in patients with deep infiltrating colorectal endometriosis. [Mélyen infiltráló colorectalis endometriosis miatt végzett multidiszciplináris laparoszkópos műtétek során szerzett tapasztalataink.] Orv Hetil. 2014; 155: 182–186. [Hungarian]

  • 12

    Vigano P, Corti L, Berlanda N, et al. Beyond infertility: obstetrical and postpartum complications associated with endometriosis and adenomyosis. Fertil Steril. 2015; 104: 802–812.

  • 13

    Brosens IA, De Sutter P, Hamerlynck T, et al. Endometriosis is associated with a decreased risk of preeclampsia. Hum Reprod. 2007; 22: 1725–1729.

  • 14

    Falconer H. Pregnancy outcomes in women with endometriosis. Semin Reprod Med. 2013; 31: 178–182.

  • 15

    Conti N, Cevenini G, Vannuccini S, et al. Women with endometriosis at first pregnancy have an increased risk of adverse obstetric outcome. J Matern Fetal Neonatal Med. 2015; 28: 1795–1798.

  • 16

    Vercellini P, Parazzini F, Pietropaolo G, et al. Pregnancy outcome in women with peritoneal, ovarian and rectovaginal endometriosis: a retrospective cohort study. BJOG 2012; 119: 1538–1543.

  • 17

    Helmerhorst FM, Perquin DA, Donker D, et al. Perinatal outcome of singletons and twins after assisted conception: a systematic review of controlled studies. BMJ 2004; 328: 261.

  • 18

    Stepniewska A, Pomini P, Scioscia M, et al. Fertility and clinical outcome after bowel resection in infertile women with endometriosis. Reprod Biomed Online 2010; 20: 602–609.

  • 19

    ESHRE Endometriosis Guideline Development Group. Management of women with endometriosis. Geburtsh Frauenheilkd. 2013

  • 20

    Ulrich U, Buchweitz O, Greb R, et al. Interdisciplinary S2k guidelines for the diagnosis and treatment of endometriosis. Geburtshilfe Frauenheilkd. 2013; 73: 890–898.

  • 21

    Allerstorfer C, Oppelt P, Enzelsberger SH, et al. Delivery after operation for deeply infiltrating endometriosis. Biomed Res Int. 2016; 2016: 8271452.

  • 22

    Stephansson O, Kieler H, Granath F, et al. Endometriosis, assisted reproduction technology, and risk of adverse pregnancy outcome. Hum Reprod. 2009; 24: 2341–2347.

  • 23

    Brosens I, Brosens JJ, Fusi L, et al. Risk of adverse pregnancy outcome in endometriosis. Fertil Steril. 2012; 98: 30–35.

  • 24

    Brosens IA, Robertson WB, Dixon HG. The role of the spiral arteries in the pathogenesis of preeclampsia. Obstet Gynecol Annu. 1972; 1: 177–191.

  • 25

    Leyendecker G, Kunz G, Herbertz M, et al. Uterine peristaltic activity and the development of endometriosis. Ann N Y Acad Sci. 2004; 1034: 338–355.

  • 26

    Shmueli A, Salman L, Hiersch L, et al. Obstetrical and neonatal outcomes of pregnancies complicated by endometriosis. J Matern Fetal Neonatal Med. 2018; 32: 845–850.

  • 27

    Zullo F, Spagnolo E, Saccone G, et al. Endometriosis and obstetrics complications: a systematic review and meta-analysis. Fertil Steril. 2017; 108: 667–672.e5.

  • 28

    Exacoustos C, Lauriola I, Lazzeri L, et al. Complications during pregnancy and delivery in women with untreated rectovaginal deep infiltrating endometriosis. Fertil Steril. 2016; 106: 1129–1135.e1.

  • 29

    Aguilar HN, Mitchell BF. Physiological pathways and molecular mechanisms regulating uterine contractility. Hum Reprod Update 2010; 16: 725–744.

  • 30

    Remzi FH, Gorgun E, Bast J, et al. Vaginal delivery after ileal pouch-anal anastomosis: a word of caution. Dis Colon Rectum 2005; 48: 1691–1699.

  • 31

    Bulletti C, Montini A, Setti PL, et al. Vaginal parturition decreases recurrence of endometriosis. Fertil Steril. 2010; 94: 850–855.

  • 32

    Smith R. Parturition. N Engl J Med. 2007; 356: 271–283.

  • 33

    Burney RO, Talbi S, Hamilton AE, et al. Gene expression analysis of endometrium reveals progesterone resistance and candidate susceptibility genes in women with endometriosis. Endocrinology 2007; 148: 3814–3826.

  • 34

    Gentilini D, Perino A, Viganò P, et al. Gene expression profiling of peripheral blood mononuclear cells in endometriosis identifies genes altered in non-gynaecologic chronic inflammatory diseases. Hum Reprod. 2011; 26: 3109–3117.

  • 35

    Kunz G, Beil D, Huppert P, et al. Structural abnormalities of the uterine wall in women with endometriosis and infertility visualized by vaginal sonography and magnetic resonance imaging. Hum Reprod. 2000; 15: 76–82.

  • 36

    Fernando S, Breheny S, Jaques AM, et al. Preterm birth, ovarian endometriomata, and assisted reproduction technologies. Fertil Steril. 2009; 91: 325–330.

  • 37

    Skomsvoll JF, Ostensen M, Irgens LM, et al. Obstetrical and neonatal outcome in pregnant patients with rheumatic disease. Scand J Rheumatol Suppl. 1998; 107: 109–112.

  • 38

    Nørgård B, Pedersen L, Christensen LA, et al. Therapeutic drug use in women with Crohn’s disease and birth outcomes: a Danish nationwide cohort study. Am J Gastroenterol. 2007; 102: 1406–1413.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu