View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Budapest, Kútvölgyi út 2., 1125
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A betegellátás során bekövetkező nemkívánatos események hátterében a leggyakrabban kommunikációs okok állnak. Az egészségügyi technológiák fejlődése és az ellátás fokozódó specializációja miatt a betegek kezelésében egyre több egészségügyi szakember vesz részt, aminek következtében egyre jelentősebb szerepe és egyben kockázata van a betegátadásoknak. Célkitűzés: A közlemény célja a betegátadással kapcsolatos ismeretek aktuális helyzetének bemutatása egy nemzetközi projekt eredményein keresztül. Módszer: 3 magyar és 3 lengyel kórházban saját fejlesztésű, anonim, feleletválasztós kérdőív segítségével vizsgáltuk a betegátadásokkal kapcsolatos tudást a közvetlen betegellátásban részt vevő egészségügyi dolgozók körében. Mindkét országban elemeztük a válaszok gyakoriságát megfelelőségük mértéke szerint. A hazai mintában többváltozós logisztikus regresszióval vizsgáltuk a kitöltők jellemzőinek szerepét a tudásszint alakulásában. Eredmények: A kérdőívet a megkérdezett 2963 dolgozó 63%-a töltötte ki. A két országban nem volt lényeges különbség a kifogástalan és a hibátlan válaszok arányaiban. A betegátadás definícióját vizsgáló kérdésre a válaszadók közel fele adott kifogástalan választ (49,4–45,7%). A legalacsonyabb hibátlan válaszadási arány a betegátadási technika elemeire feltett kérdés esetén volt tapasztalható (14,4–11,1%). A kérdések nehézségének mintázata is jelentős mértékű hasonlóságot mutatott. Következtetés: A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a betegátadással kapcsolatos tudás fejlesztendő területnek bizonyul mindkét országban. Az ellátók rendelkeznek ugyan a témakörrel kapcsolatban ismeretekkel, ám tudásuk nem tekinthető pontosnak és teljes körűnek. A betegek és az ellátók biztonságának érdekében fontos az ellátók ismereteinek és betegátadási gyakorlatának összehangolt fejlesztése. Orv Hetil. 2019; 160(44): 1735–1743.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    WHO. 10 facts on patient safety. World Health Organization, Geneva, 2014. Available from: https://www.who.int/features/factfiles/patient_safety/en/ [accessed: June 20, 2019].

  • 2

    AMA. Safe handover: safe patients. Guidance on clinical handover for clinicians and managers. Australian Medical Association, Barton, 2006.

  • 3

    Eggins S, Slade D. Communication in clinical handover: improving the safety and quality of the patient experience. J Public Health Res. 2015; 4: 666.

  • 4

    The Joint Commission. Inadequate hand-off communication. Sentinel Event Alert 2017; 58: 1–6.

  • 5

    British Medical Association Junior Doctors Committee. Safe handover: safe patients. Guidance on clinical handover for clinicians and managers. London, 2004.

  • 6

    Australian Commission on Safety and Quality in Health Care. OSSIE guide to clinical handover improvement. Sydney, 2010.

  • 7

    Forster AJ, Murff HJ, Peterson JF, et al. The incidence and severity of adverse events affecting patients after discharge from the hospital. Ann Intern Med. 2003; 138: 161–167.

  • 8

    Forster AJ, Clark HD, Menard A, et al. Adverse events among medical patients after discharge from hospital. CMAJ 2004; 170: 345–349.

  • 9

    Moore C, Wisnivesky J, Williams S, et al. Medical errors related to discontinuity of care from an inpatient to an outpatient setting. J Gen Intern Med. 2003; 18: 646–651.

  • 10

    Laugaland K, Aase K, Barach P. Interventions to improve patient safety in transitional care – a review of the evidence. Work 2012; 41(Suppl 1): 2915–2924.

  • 11

    Bomba DT, Prakash R. A description of handover processes in an Australian public hospital. Aust Health Rev. 2005; 29: 68–79.

  • 12

    Porteous JM, Stewart-Wynne EG, Connolly M, et al. iSoBAR – a concept and handover checklist: the National Clinical Handover Initiative. Med J Aust. 2009; 190(11 Suppl): S152–S156.

  • 13

    Stoyanov S, Boshuizen H, Groene O, et al. Mapping and assessing clinical handover training interventions. BMJ Qual Saf. 2012; 21(Suppl 1): i50–i57.

  • 14

    Wilson R. Improving clinical handover in emergency departments. Emerg Nurse 2011; 19: 22–26.

  • 15

    Matic J, Davidson PM, Salamonson Y. Review: bringing patient safety to the forefront through structured computerisation during clinical handover. J Clin Nurs. 2011; 20: 184–189.

  • 16

    Horwitz LI, Moin T, Green ML. Development and implementation of an oral sign-out skills curriculum. J Gen Intern Med. 2007; 22: 1470–1474.

  • 17

    Natafgi N, Zhu X, Baloh J, et al. Critical access hospital use of TeamSTEPPS® to implement shift-change handoff communication. J Nurs Care Qual. 2017; 32: 77–86.

  • 18

    Buurman BM, Verhaegh KJ, Smeulers M, et al. Improving handoff communication from hospital to home: the development, implementation and evaluation of a personalized patient discharge letter. Int J Qual Health Care 2016; 28: 384–390.

  • 19

    Starmer AJ, Spector ND, Srivastava R, et al. I-PASS, a mnemonic to standardize verbal handoffs. Pediatrics 2012; 129: 201–204.

  • 20

    Riesenberg LA, Leitzsch J, Little BW. Systematic review of handoff mnemonics literature. Am J Med Qual. 2009; 24: 196–204.

  • 21

    Moon TS, Gonzales MX, Woods AP. A mnemonic to facilitate the handover from the operating room to intensive care unit: “I PUT PATIENTS FIRST”. J Anesth Clin Res. 2015; 6: 545.

  • 22

    Mariano MT, Brooks V, DiGiacomo M. PSYCH: A mnemonic to help psychiatric residents decrease patient handoff communication errors. Jt Comm J Qual Patient Saf. 2016; 42: 316–320.

  • 23

    Starmer AJ, Spector ND, Srivastava R, et al. Changes in medical errors after implementation of a handoff program. N Engl J Med. 2014; 371: 1803–1812.

  • 24

    Dunnion ME, Kelly B. All referrals completed? The issues of liaison and documentation when discharging older people from an emergency department to home. J Clin Nurs. 2008; 17: 2471–2479.

  • 25

    Werrett JA, Helm RH, Carnwell R. The primary and secondary care interface: the educational needs of nursing staff for the provision of seamless care. J Adv Nurs. 2001; 34: 629–638.

  • 26

    Tóth ÁA, Lám J, Pitás E, et al. Patient safety in primary care. [Betegbiztonság a háziorvosi ellátásban.] Háziorv Továbbk Szle. 2017; 22: 568–569. [Hungarian]

  • 27

    Flink M, Hesselink G, Pijnenborg L, et al. The key actor: a qualitative study of patient participation in the handover process in Europe. BMJ Qual Saf. 2012; 21(Suppl 1): i89–i96.

  • 28

    Hesselink G, Zegers M, Vernooij-Dassen M, et al. Improving patient discharge and reducing hospital readmissions by using intervention mapping. BMC Health Serv Res. 2014; 14: 389.

  • 29

    Sallai Zs. Introducing a structured nurse patient handover form in an intensive care unit. [Strukturált ápolói betegátadási forma bevezetése intenzív egységben.] Thesis, 2013. [Hungarian]

  • 30

    Sinka Lászlóné Adamik E, Böcskei A, Vass Zs, et al. Safe handover – opportunities to improve patient handover. [Biztonságos átadás – Betegátadás fejlesztésének lehetőségei.] Nővér 2018; 31: 32–39. [Hungarian]

  • 31

    Announcement of Ministry of Human Resources about standards for in- and outpatient care. [EMMI-közlemény a fekvő- és járóbeteg-ellátás standardjairól.] Eü Közl. 2016; 15: 1–63. [Hungarian]

  • 32

    Gordon M, Findley R. Educational interventions to improve handover in health care: a systematic review. Med Educ. 2011; 45: 1081–1089.

  • 33

    Arapovicsné Kis K. Developing and implementing a protocol for patient handover in the chronic hospital ward of BIR-BIK. 44th NEVES Patient Safety Forum, 2018. [Műszakok közötti betegátadási protokoll kidolgozása és bevezetése a BIR-BIK (Betegellátó Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórháza) krónikus osztályán. 44. NEVES (NEm Várt Események) Betegbiztonsági Fórum, 2018.] Available from: http://info.nevesforum.hu/wp-content/uploads/2018/04/Arapovicsné_handover.pdf [accessed: June 20, 2019]. [Hungarian]

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION