Author: Endre Zima 1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Városmajor u. 68., 1122
Open access

Absztrakt:

A keringésmegállásból sikeresen újraélesztett betegeknél a hosszú távú túlélést elsődlegesen a beteg postresuscitatiós residualis neurológiai károsodása határozza meg. Amennyiben a beteg hosszan tartó újraélesztést követően a keringésmegállás utáni szindróma (PCAS – post-cardiac arrest syndrome) részeként tartósan kómában marad, szervspecifikus intenzív kezelésben kell részesíteni, melynek célja a beteg hemodinamikai állapotának stabilizálása, a szervperfúzió normalizálása és a sejtszintű károsodások megelőzése. A PCAS-kezelés egyik alappillére e betegeknél az agy hypoxiás károsodásának megelőzése kontrollált, célzott, terápiás enyhe hypothermiás kezeléssel (THT). E kezelés a hypothermia okozta fiziológiás változások miatt fokozott monitorozást és speciális intenzív beavatkozásokat igényel, melyek sokszor gátolhatják a kezelés gyakorlati alkalmazását. A 2013-ban megjelent, célhőmérséklet-orientált kezelést célzó (TTM – targeted temperature management) vizsgálat azonban megkérdőjelezte a THT-kezelés szükségességét, ami megváltoztatta az intenzíves társadalom eddigi PCAS-kezelési gyakorlatát. A jelen cikk célja a két módszer létjogosultságának összevetése, valamint a THT magyarországi implementációs lehetőségeinek és a THT-finanszírozásnak a gyakorlati bemutatása. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1840–1844.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Nichol G, Thomas E, Callaway CW, et al. Regional variation in out-of-hospital cardiac arrest incidence and outcome. JAMA 2008; 300: 1423–1431.

  • 2

    Atwood C, Eisenberg MS, Herlitz J, et al. Incidence of EMS-treated out-of-hospital cardiac arrest in Europe. Resuscitation 2005; 67: 75–80.

  • 3

    Gőbl G, Gáspár T, Nagy J, et al. National Resuscitation Database: Out-of-hospital cardiac arrests, 2003–2005. [Nemzeti Reszuszcitációs Adatbázis: Kórházon kívüli esetek, 2003–2005.] Újraélesztés 2006; 4: 20–28. [Hungarian]

  • 4

    Göbl G. Out-of-hospital cardiac arrest and resuscitation. In: László I, Szabó Z, Fülesdi B. (eds.) Resuscitation. [Kórházon kívüli keringésmegállás és újraélesztés. In: László I, Szabó Z, Fülesdi B. (szerk.) Újraélesztés.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018; p. 373. [Hungarian]

  • 5

    Perkins GD, Handley AJ, Koster RW, et al., on behalf of the Adult basic life support and automated external defibrillation section Collaborators. European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2015: Section 2. Adult basic life support and automated external defibrillation. Resuscitation 2015; 95: 81–99.

  • 6

    Soar J, Nolan JP, Böttiger BW, et al., on behalf of the Adult advanced life support section Collaborators. European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2015: Section 3. Adult advanced life support. Resuscitation 2015; 95: 100–147.

  • 7

    Kane N, Robinson L, Nolan JP. Neurophysiology contributes to outcome prediction after cardiac arrest. Clin Neurophysiol Pract. 2017; 2: 201–205.

  • 8

    Hypothermia after Cardiac Arrest Study Group. Mild therapeutic hypothermia to improve the neurologic outcome after cardiac arrest. N Engl J Med. 2002; 346: 549–556. Correction: N Engl J Med. 2002; 346: 1756.

  • 9

    Bernard SA, Gray TW, Buist MD, et al. Treatment of comatose survivors of out-of-hospital cardiac arrest with induced hypothermia. N Engl J Med. 2002; 346: 557–563.

  • 10

    Janata A, Holzer M. Hypothermia after cardiac arrest. Prog Cardiovasc Dis. 2009; 52: 168–179.

  • 11

    Kovács E, Zima E. Strategies of neuroprotection after successful resuscitation. 2017; .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 12

    Perman SM, Grossestreuer AV, Wiebe DJ, et al. The utility of therapeutic hypothermia for post-cardiac arrest syndrome patients with an initial nonshockable rhythm. Circulation 2015; 132: 2146–2151.

  • 13

    Sessler CN, Gosnell MS, Grap MJ, et al. The Richmond Agitation-Sedation Scale: validity and reliability in adult intensive care unit patients. Am J Respir Crit Care Med. 2002; 166: 1338–1344.

  • 14

    Ely EW, Truman B, Shintani A, et al. Monitoring sedation status over time in ICU patients: reliability and validity of the Richmond Agitation-Sedation Scale (RASS). JAMA 2003; 289: 2983–2991.

  • 15

    Sandroni C, D’Arrigo S, Nolan JP. Prognostication after cardiac arrest. Crit Care 2018; 22: 150.

  • 16

    Nielsen N, Wetterslev J, Cronberg T, et al., for the TTM Trial Investigators. Targeted temperature management at 33 °C versus 36 °C after cardiac arrest. N Engl J Med. 2013; 369: 2197–2206.

  • 17

    Bradley SM, Liu W, McNally B, et al. Temporal trends in the use of therapeutic hypothermia for out-of-hospital cardiac arrest. JAMA Netw Open 2018; 1: e184511.

  • 18

    New additional DRG reimbursement (nr. 9423) for hypothermic treatment after successful resuscitation, 15/2018. (VI. 28.) edict of Hungarian Ministry of Human Resources (EMMI). [15/2018. (VI. 28.) EMMI rendelet, 9423 Kiegészítő HBCs sikeres újraélesztést követő testfelszíni hypothermiás kezelésre.] Magyar Közlöny 2018; 98: 4818. [Hungarian]