Bevezetés: A betegek haláloki adatainak feldolgozása az ellátás szempontjából fontos. Célkitűzés: A józsefvárosi Addiktológiai Gondozóban kezelt és 2001 és 2018 között elhunyt betegek adatainak vizsgálata. Módszer: A betegadatok a gondozó nyilvántartásából, az országos, illetve a budapesti adatok a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos kiadványaiból származnak. Eredmények: Az elhunyt betegek életkora nők esetében 52,85 ± 11,81 év, míg férfiak esetében 51,99 ± 12,47 év. Kétharmaduk, nemtől függetlenül, alkoholfüggő volt. Különösen sok erőszakos haláleset történt. Új jelenség a droghoz „kapcsolt” halálesetek és a gyilkosság áldozatává váltak magas száma. Az előbbiben férfi-, az utóbbiban női túlsúly volt. Az öngyilkosság miatt elhunytak aránya 14,6%. Öngyilkossági kísérlet a betegek 22,4%-ánál fordult elő. Az elhunyt betegek többsége szakmunkás volt. Következtetések: Az adatok alátámasztják azt az ismert tényt, hogy az addiktológiai betegek korábban meghalnak. A korábbi vizsgálatokkal ellentétben vezető halálok az erőszakos halál. Az öngyilkosságot elkövetők aránya meghaladja az országos öngyilkossági arányt, ám a korábban közölt arányszámokkal megegyezik, ami ezen populáció magas veszélyeztetettségére utal. Az erőszakos halál vonatkozásában további vizsgálatokat igénylő nemi eltérések észlelhetők. Orv Hetil. 2019, 160(47): 1864–1871.
Kalapos MP. Introduction to addictology. [Bevezetés az addiktológiába.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016. [Hungarian]
Shanahan M, Havard A, Teesson M, et al. Patterns and costs of treatment for heroin dependence over 12 months: findings from the Australian Treatment Outcome Study. Aust N Z J Public Health 2006; 30: 305–311.
WHO. Investing in mental health. Department of Mental Health and Substance Dependence, Noncommunicable Diseases and Mental Health, World Health Organization, Geneva, 2003. Available from: http://www.who.int/iris/handle/10665/42823 [accessed: October 10, 2019].
GBD 2016 Alcohol and Drug Use Collaborators. The global burden of disease attributable to alcohol and drug use in 195 countries and territories, 1990–2016: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2016. Lancet Psychiatry 2018; 5: 987–1012. Correction: Lancet Psychiatry 2019; 6(1): e2.
WHO. Mental Health Atlas – 2011, country profiles. World Health Organization, Geneva, 2011. Available from: http://www.who.int/mental_health/evidence/atlasprofile [accessed: October 10, 2019].
Miller NS, Sheppard LM, Colenda CC, et al. Why physicians are unprepared to treat patients who have alcohol- and drug-related disorders. Acad Med. 2001; 76: 410–418.
Barth Á, Demetrovics Zs, Bodnár G. Knowledge of and attitudes toward drug addicts and their treatment among psychiatrists. [Drogfüggő betegek kezelésével kapcsolatos ismeretek és attitűdök vizsgálata pszichiáter szakorvosok körében.] Mentálhig Pszichoszomat. 2007; 8: 179–192. [Hungarian]
Elekes Zs, Paksy B. Alcohol and other drug use among adults aged 18–54. [A 18–54 éves felnőttek alkohol- és egyéb drogfogyasztása.] Kézirat, 2003. (Hivatkozás a Jelentés a magyarországi droghelyzetről című, 2004-es kiadványban) [Hungarian]
Kalapos MP. Investigation of the frequency of alcohol related problems in Józsefváros, Budapest. Data and conclusions of three surveys undertaken among doctors and out-patients. [Az alkoholprobléma gyakoriságának vizsgálata Józsefvárosban. Betegek és orvosok körében végzett felmérések eredményei.] Orv Hetil. 2012; 153: 1263–1280. [Hungarian]
Cartwright WS. Cost-benefit analysis of drug treatment services: review of the literature. J Ment Health Policy Econ. 2000; 3: 11–26.
Popova S, Mohapatra S, Patra J, et al. A literature review of cost-benefit analyses for the treatment of alcohol dependence. Int J Environ Res Public Health 2011; 8: 3351–3364.
Kalapos MP. To tend or not to tend? Why tending of addict clients is avoided whereas the social benefit of tending is higher than the cost of treatment? [Gondozni vagy nem gondozni? Ha a gondozás társadalmi haszna nagyobb, mint költsége, akkor miért nem valósul meg?] IME 2018; 17(2): 36–44. [Hungarian]
Kollerits I, Bálint I. Examination of death data of alcoholic patients. [Alkoholista betegek haláloki adatainak vizsgálata.] Alkohológia 1971; 2: 143–147. [Hungarian]
Kollerits I. Comparative study of mortality data of alcoholic patients. [Alkoholista betegek haláloki adatainak összehasonlító vizsgálata.] Alkohológia 1977; 8: 82–86. [Hungarian]
Kollerits I. A 20-year comparative study of mortality data of alcoholics treated in the out-patient clinic of the district of VIII. [A VIII. kerületi alkoholgondozóban kezelt betegek haláloki adatainak 20 éves összehasonlító vizsgálata.] Fővárosi Balassa Kórház Orvosi Közleményei 1986; 20: 143–146. [Hungarian]
Kopp M, Ratkóczi É. Comparative psychiatric epidemiological study of two medical districts of Budapest, Józsefváros. [Budapest Józsefváros két orvosi körzetének összehasonlító pszichiátriai epidemiológiai vizsgálata.] Társadalmi beilleszkedési zavarok bulletin, 14. szám. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, Budapest, 1989. [Hungarian]
Kalapos MP. 3,4-methylene-dioxy-pyrovalerone (MDPV) epidemic? [3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV) epidémia?] Orv Hetil. 2011; 152: 2010–2019. [Hungarian]
Gerevich J. Aspects of out-patient treatment of drug users. In: Németh A, Gerevich J. (eds.) Addictions. [A drogfogyasztók ambuláns kezelésének szempontjai. In: Németh A, Gerevich J. (szerk.) Addikciók.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000; pp. 52–72. [Hungarian]
McGovern MP, Lambert-Harris C, Gotham HJ, et al. Dual diagnosis capability in mental health and addiction treatment services: an assessment of programs across multiple state systems. Adm Policy Ment Health 2014; 41: 205–214.
Peterson B, Kristenson H, Sternby NH, et al. Alcohol consumption and premature death in middle-age men. Br Med J. 1980; 280: 1403–1406.
Just JM, Bleckwenn M, Schnakenberg R, et al. Drug-related celebrity deaths: a cross-sectional study. Subst Abuse Treat Prev Policy 2016; 11: 40.
Hjemsaeter AJ, Bramness JG, Drake R, et al. Mortality, cause of death and risk factors in patients with alcohol use disorder alone or poly-substance use disorders: a 19-year prospective cohort study. BMC Psychiatry 2019; 19: 101.
Rihmer Z, Gonda X, Kapitány B, et al. Suicide in Hungary–epidemiological and clinical perspectives. Ann Gen Psychiatry 2013; 12: 21.
Rihmer, Z. Suicide. In: Füredi J, Németh A, Tariska P. (eds.) Hungarian handbook of psychiatry. 3rd edition. [Öngyilkosság. In: Füredi J, Németh A, Tariska P. (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. 3. kiadás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003; pp. 721–728. [Hungarian]
Cherpitel CJ, Borges GL, Wilcow HC. Acute alcohol use and suicidal behavior: a review of the literature. Alcohol Clin Exp Res. 2004; 28(5 Suppl): 18S–28S.
Shields LB, Hunsaker DM, Hunsaker JC 3rd, et al. Toxicologic findings in suicide: a 10-year retrospective review of Kentucky medical examiner cases. Am J Forensic Med Pathol. 2006; 27: 106–112.
Pirkola SP, Suominen K, Isometsä ET. Suicide in alcohol-dependent individuals. Epidemiology and management. CNS Drugs 2004; 18: 423–436.
Moore RD, Bone LR, Geller G, et al. Prevalence, detection, and treatment of alcoholism in hospitalized patients. JAMA 1989; 261: 403–407.
McLellan AT, Lewis DC, O’Brien CP, et al. Drug dependence, a chronic medical illness. Implications for treatment, insurance, and outcomes evaluation. JAMA 2000; 284: 1689–1695.
Kalapos MP. Introduction to alcohology. [Bevezetés az alkohológiába.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. [Hungarian]
Corrigan PW, Watson AC. Understanding the impact of stigma on people with mental illness. World Psychiatry 2002; 1: 16–20.
Thornicroft G, Rose D, Kassam A, et al. Stigma: ignorance, prejudice or discrimination? Br J Psychiatry 2007; 190: 192–193.
Kalapos MP. Penrose’s law: methodological challenges and call for data. Int J Law Psychiatry 2016; 49: 1–9.
Molnár G. The homeless health care services, with special respect to their psychological state. In: Glatz F. (ed.) Living situation, quality of life, dead-ends and ways out. [A hajléktalanok egészségügyi ellátása, különös tekintettel pszichés állapotukra. In: Glatz F. (szerk.) Élethelyzet–életminőség, zsákutcák és kiutak.] Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2002; pp. 137–161. [Hungarian]
Murali V, Oyebode F. Poverty, social inequality and mental health. Adv Psychiatr Treat. 2004; 10: 216–224.
Molarius A, Berglund K, Eriksson C, et al. Mental health symptoms in relation to socio-economic conditions and lifestyle factors – a population based study in Sweden. BMC Public Health 2009; 9: 302.
Hamano T, Fujisawa Y, Ishida Y, et. al. Social capital and mental health in Japan: a multilevel analysis. PLoS ONE 2010; 5: e13214.
Fazel S, Khosla V, Doll H, et al. The prevalence of mental disorders among homeless in western countries: systematic review and meta-regression analysis. PLoS Med. 2008; 5: e225.