View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Semmelweis u. 6., 6725

Absztrakt:

Bevezetés: A mellkasi sérülések jelentős részében keletkezik pneumo- (PTX) és haemothorax (HTX). Ezekre a leggyakrabban alkalmazott terápiás megoldást a mellkascsövezés jelenti. A mellkasi cső pozíciója kiemelt fontosságú a megfelelő drenázs eléréséhez. Célkitűzés: Tanulmányunkban választ kerestünk arra, hogy a PTX és HTX esetén alkalmazott mellkascsövezés során hogyan alakulnak a drenázsidőtartamok, mi a felmerülő drenázselégtelenség oka, valamint szerepet játszik-e a baleseti sebészek tapasztalata. Módszer: 2011 és 2015 közötti időszakban vizsgáltuk 110 sérült adatait retrospektív módszerrel. A cső megtörése vagy drenázselégtelenség esetén vizsgáltuk, hogy áthelyezéssel, újracsövezéssel vagy további drének behelyezésével megoldódott-e a drenázselégtelenség. Vizsgáltuk a csőnek röntgenfelvételen, CT-n való helyzetét, valamint a beavatkozáshoz szükséges sebészi képzettség és a drenázselégtelenség okainak összefüggését. Eredmények: A mellűri drenázs átlagos időtartama 6,5 nap volt. A mellkas középső harmadába eső drénpozíció a felsőhöz viszonyítva 1,9 nappal, míg az alsó a felső pozícióhoz viszonyítva 1,2 nappal rövidebb drenázsidőt vett igénybe. HTX esetében az alsó 2,8 nappal, a középső 3,6 nappal rövidebb drenázsidőt igényelt a felső pozícióhoz képest. Az összes vizsgált eset 30%‑ában drenázselégtelenség jelentkezett. Az újracsövezés után rövidebb ideig tartott (9,5 nap) a drenázs, mint drénáthelyezés után (10,2 nap), de szignifikáns különbség nem volt. Következtetés: A mellkasi sérülések ellátása akkora entitás, hogy egységes irányelvet lehetetlen kidolgozni. Tanulmányunk alapján igazolást nyert, hogy a mellkasi csőnek a mellkas alsó és középső harmadába történő megfelelő pozicionálása jelentősen csökkenti a drenázsidőtartamot. A magas drenázselégtelenséget a cső nem megfelelő pozicionálása és megtörése okozta. Tanulmányunk szerint a baleseti sebészek tapasztalata nem játszik szignifikáns szerepet, a cső megfelelő pozicionálása lényegesebb. Orv Hetil. 2019; 160(5): 172–178.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Dennis BM, Bellister SA, Guillamondegui OD. Thoracic trauma. Surg Clin North Am. 2017; 97: 1047–1064.

  • 2

    Liman ST, Kuzucu A, Tastepe IA, et al. Chest injury due to blunt trauma. Eur J Cardiothorac Surg. 2003; 23: 374–378.

  • 3

    Wilkerson RG, Stone MB. Sensitivity of bedside ultrasound and supine anteroposterior chest radiographs for the identification of pneumothorax after blunt trauma. Acad Emerg Med. 2010; 17:11–17.

  • 4

    Szentkereszty Zs, Trungel E, Pósán J, et al. Current issues in the diagnosis and treatment of penetrating chest trauma. [Áthatoló mellkassérülések diagnózisának és kezelésének időszerű kérdései.] Magy Seb. 2007; 60: 199–204. [Hungarian]

  • 5

    Broderick SR. Hemothorax. Etiology, diagnosis, and management. Thorac Surg Clin. 2013; 23: 89–96.

  • 6

    Lichtenstein DA, Mezière G, Lascols N, et al. Ultrasound diagnosis of occult pneumothorax. Crit Care Med 2005; 33: 1231–1238.

  • 7

    Lichtenstein D, Mezière G, Biderman P, et al. The “lung point”: an ultrasound sign specific to pneumothorax. Intensive Care Med. 2000; 26: 1434–1440.

  • 8

    Szentkereszty Zs, Horkai P, Furka A, et al. The role of the VATS in the treatment of blunt thoracic trauma. [A VATS szerepe a tompa mellkasi sérülések kezelésében.] Magy Seb. 2007; 60: 510–513. [Hungarian]

  • 9

    Venuta F, Diso D, Anile M, et al. Chest tubes. Generalities. Thorac Surg Clin. 2017; 27: 1–5.

  • 10

    Dev SP, Nascimiento B Jr, Simone C, et al. Chest-tube insertion. N Engl J Med. 2007; 357: e15.

  • 11

    Molnar TF. Thoracic trauma. Which chest tube when and where? Thorac Surg Clin. 2017; 27: 13–23.

  • 12

    Bosman A, de Jong MB, Debeij J, et al. Systematic review and meta-analysis of antibiotic prophylaxis to prevent infections from chest drains in blunt and penetrating thoracic injuries. Br J Surg. 2012; 99: 506–513.

  • 13

    Villegas-Carlos F, Vázquez-Martinez AM, Pinedo-Onofre JA, et al. Are antimicrobials useful in closed thoracostomy due to trauma? Cir Cir. 2009; 77: 29–32.

  • 14

    Gonzalez RP, Holevar MR. Role of prophylactic antibiotics for tube thoracostomy in chest trauma. Am Surg. 1998; 64: 617–620.

  • 15

    Maxwell RA, Campbell DJ, Fabian TC, et al. Use of presumptive antibiotics following tube thoracostomy for traumatic hemopneumothorax in the prevention of empyema and pneumonia – a multi-center trial. J Trauma 2004; 57: 742–749.

  • 16

    Hoth JJ, Burch PT, Bullock TK, et al. Pathogenesis of posttraumatic empyema: the impact of pneumonia on pleural space infections. Surg Infect. 2003; 4: 30–35.

  • 17

    Mahmood K, Wahidi MM. Straightening out chest tubes: what size, what type, and when. Clin Chest Med. 2013; 34: 63–71.

  • 18

    Hallifax RJ, Psallidas I, Rahman NM. Chest drain size: the debate continues. Curr Pulmonol Rep. 2017; 6: 26–29.

  • 19

    Stiles PJ, Drake RM, Helmer SD, et al. Evaluation of chest tube administration of tissue plasminogen activator to treat retained hemothorax. Am J Surg. 2014; 207: 960–963.

  • 20

    American College of Surgeons. Committee on trauma. ATLS: advanced trauma life support for doctors: student course manual. 8th edn. American College of Surgeons, Chicago, IL, 2008.

  • 21

    Meyer DM, Jessen ME, Wait MA, et al. Early evacuation of traumatic retained hemothoraces using thoracoscopy: a prospective, randomized trial. Ann Thorac Surg. 1997; 64: 1396–1400.

  • 22

    Walker SP, Barratt SL, Thompson J, et al. Conservative management in traumatic pneumothoraces. An observational study. Chest 2018; 153: 946–953.

  • 23

    Mowery NT, Gunter OL, Collier BR, et al. Practice management guidelines for management of hemothorax and occult pneumothorax. J Trauma 2011; 70: 510–518.

  • 24

    Martin M, Satterly S, Inaba K, et al. Does needle thoracostomy provide adequate and effective decompression of tension pneumothorax? J Trauma Acute Care Surg. 2012; 73: 1412–1417.

  • 25

    Cai W, Lee JG, Fikry K, et al. MDCT quantification is the dominant parameter in decision-making regarding chest tube drainage for stable patients with traumatic pneumothorax. Comput Med Imaging Graph. 2012; 36: 375–386.

  • 26

    Howes RJ, Calder A, Hollingsworth A, et al. The end for the ‘Roman Sandal’: an observational study of methods of securing chest drains in a deployed military setting. J R Nav Med Serv. 2015; 101: 42–46.

  • 27

    Holzheimer RG. Re: Should we use routinely prophylactic antibiotics in patients with chest trauma? World J Surg. 2006; 30: 2080–2081.

  • 28

    Zardo P, Busk H, Kutschka I. Chest tube management: state of the art. Curr Opin Anesthesiol. 2015; 28: 45–49.

  • 29

    Cooke DT, David EA. Large-bore and small-bore chest tubes types, function, and placement. Thorac Surg Clin. 2013; 23: 17–24.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2020 0 16 18
Oct 2020 0 9 8
Nov 2020 0 28 12
Dec 2020 0 8 10
Jan 2021 0 7 17
Feb 2021 0 6 13
Mar 2021 0 3 2