A súlyos akut légzési elégtelenség (ARDS) mortalitása elérheti a 60%-ot. A lélegeztetéssel összefüggő további tüdőkárosodás mértéke csökkenthető alacsony légúti nyomások és térfogatok alkalmazásával. A korszerű lélegeztetés ellenére fennálló hypoxaemia esetében felmerül az extracorporalis membránoxigenizáció lehetősége. A respirációs indikációval végzett kezelések száma világszerte nő, bár hatékonyságuk még nem egyértelműen bizonyított. Beszámolunk az Intézetünkben végzett sikeres, első venovenosus ECMO (VV ECMO-) kezeléssel ellátott ARDS-ről. Hatvanhét éves férfi közösségben szerzett tüdőgyulladásának hátterében Legionellát igazoltak. Empirikus, majd célzott antibiotikumterápia ellenére súlyos ARDS, szepszis alakult ki. Respiráltatással nem sikerült kielégítő oxigenizációt elérni, a hasra fordítás is csak átmeneti javulást hozott. A beteget áthelyezték Intézetünkbe potenciális extracorporalis ’life support’ (ECLS-) terápia céljából. A felvételi vérgáz súlyos hypoxaemiát, enyhe hypercapniát mutatott, PaO2/FiO2: 60, PaCO2: 53 Hgmm, PEEP: 14 Hgmm, PIP: 45 Hgmm respirációs paraméterek mellett. A mellkasröntgenen kétoldali gócos infiltrátumot, a szívultrahangon csökkent balkamra-funkciót (45%), tágabb jobb kamrát láttunk, emelkedett pulmonalis artériás nyomást mértünk (mPAP: 41 Hgmm). Femorojugularis venovenosus ECMO-kezelést indítottunk. Tüdőprotektív (FiO2: 0,5, TV: 3–4 ml/ttkg) lélegeztetés mellett a vérgázértékek az alkalmazott VV ECMO-technika elvárásainak megfelelően alakultak. 8 nap VV ECMO-kezelés után, további 5 nap alatt leszoktattuk a beteget a lélegeztetőgépről. Összességében 21 nap intenzív terápiát követően visszahelyeztük a küldő intézetbe, ahonnan rehabilitációt követően otthonába távozott. A fenti eset ismertetésével szeretnénk felhívni a figyelmet a respirációs indikációjú ECMO-kezelések jelentőségére, hogy ezek a kezelések a külföldi gyakorlathoz hasonlóan nagyobb teret nyerhessenek a hazai intenzív terápiás gyakorlatban. Orv Hetil. 2019; 160(6): 235–240.
Bellani G, Laffey JG, Pham T, et al. The LUNG SAFE study: a presentation of the prevalence of ARDS according to the Berlin Definition! Crit Care 2016; 20: 268.
Bellani G, Laffey JG, Pham T, et al. Epidemiology, patterns of care, and mortality for patients with acute respiratory distress syndrome in intensive care units in 50 countries. JAMA 2016; 315: 788–800.
Rubenfeld GD, Caldwell E, Peabody E, et al. Incidence and outcomes of acute lung injury. N Engl J Med. 2005; 353: 1685–1693.
Ranieri VM, Rubenfeld GD, Thompson BT, et al., ARDS Definition Task Force. Acute respiratory distress syndrome: the Berlin Definition. JAMA 2012; 307: 2526–2533.
Umbrello M, Formenti P, Bolgiaghi L, et al. Current concepts of ARDS: a narrative review. Int J Mol Sci. 2017; 18: 64.
ECLS registry report, international summary. July, 2018. Available from: https://www.elso.org/Registry/Statistics/InternationalSummary.aspx [accessed: July 12, 2018].
Combes A, Hajage D, Capellier G, et al. Extracorporeal membrane oxygenation for severe acute respiratory distress syndrome. N Engl J Med. 2018; 378: 1965–1975.
Gattinoni L, Vasques F, Quintel M. Use of ECMO in ARDS: does the EOLIA trial really help? Crit Care 2018; 22: 171.
Hill JD, O’Brien TG, Murray JJ, et al. Prolonged extracorporeal oxygenation for acute post-traumatic respiratory failure (shock-lung syndrome). N Engl J Med. 1972; 286: 629–634.
Zapol WM, Snider MT, Hill JD, et al. Extracorporeal membrane oxygenation in severe acute respiratory failure. A randomised prospecitve study. JAMA 1979; 242: 2193–2196.
Morris AH, Wallace CJ, Menlove RL, et al. Randomised clinical trial of pressure-controlled inverse ration ventilation and extracorporeal CO2 removal for adult respiratory distress syndrome. Am J Respir Crit Care Med. 1994; 149: 295–305.
Peek GJ, Mugford M, Tiruvoipati R, et al. Efficacy and economic assessment of conventional ventilatory support versus extracorporeal membrane oxygenation for severe adult respiratory failure (CESAR): a multicentre randomised controlled trial. Lancet 2009; 374: 1351–1363.
Treatment of acute lung injury and acute respiratory distress syndrome. Guideline by the Hungarian Ministry of Health. [Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve. Az akut tüdőkárosodás és az akut respirációs distressz szindróma kezelése.] Budapest, 2005. [Hungarian]
Varga Cs, Lelovics Zs, Soós V, et al. Patient turnover in a multidisciplinary emergency department. [Betegforgalmi trendek multidiszciplináris sürgősségi osztályon.] Orv Hetil. 2017; 158: 811–822. [Hungarian]
Fazekas L, Sax B, Hartyánszky I, et al. Mechanical circulatory support saves lives – three years’ experience of the newly established assist device program at Semmelweis University. [A mechanikus keringéstámogatás életet ment – a műszívprogram első három évének tapasztalata a Semmelweis Egyetemen.] Orv Hetil. 2015; 156: 521–527. [Hungarian]
ELSO Guidelines for Cardiopulmonary Extracorporeal Life Support. Extracorporeal Life Support Organization, Version 1.4 August 2017, Ann Arbor, MI, USA. Available from: http://www.elso.org
Schmidt M, Bailey M, Sheldrake J, et al. Predicting survival after extracorporeal membrane oxygenation for severe acute respiratory failure. The Respiratory Extracorporeal Membrane Oxygenation Survival Prediction (RESP) score. Am J Respir Crit Care Med. 2014; 189: 1374–1382.
Gattinoni L, Quintel M. How ARDS should be treated. Crit Care 2016; 20: 86.
Amato B, Meade O, Slutsky S, et al. Driving pressure and survival in the acute respiratory distress syndrome. N Engl Med. 2015; 372: 747–755.
Murray JF, Matthay MA, Luce JM, et al. An expanded definition of the adult respiratory distress syndrome. Am Rev Respir Dis. 1988; 138: 720–723.
Dechert RE, Park PK, Bartlett RH. Evaluation of the oxygenation index in adult respiratory failure. J Trauma Acute Care Surg. 2014; 76: 469–473.
Villar J, Ambrós A, Soler JA, et al., for the Stratification and Outcome of Acute Respiratory Distress Syndrome (STANDARDS) Network. Age, PaO2/ FiO2, and plateau pressure score: a proposal for a simple outcome score in patients with the acute respiratory distress syndrome. Crit Care Med. 2016; 44: 1361–1369.
Brogan TV, Lequier L, Lorusso R. (eds.) Extracorporeal life support: The ELSO Red Book. 5th edn. Extracorporeal Life Support Organization, 2017.
Hajnal F, Busa Cs, Papp R, et al. The role of primary care professionals in preventive activities during epidemics. Focus group assessment of the management of flu pandemic in 2009/2010. [Az alapellátásban dolgozó orvosok és munkatársaik preventív szerepe járványok idején. Fókuszcsoportokra alapozott szakmapolitikai hatáselemzés a 2009/2010. évi H1N1 influenza-világjárvány tapasztalatairól.] Orv Hetil. 2017; 158: 523–532. [Hungarian].