View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 4 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 5 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 6 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Citokeratin-18 (CK-18) az újraélesztés kapcsán kialakuló ischaemiás-reperfúziós károsodás kiváltotta teljes sejthalál során kerül a véráramba. Kaszpázok által hasított formája specifikus az apoptózis folyamatára. A markerek számos kórképben prognosztikus értékűnek bizonyultak. Tanulmányunkban elsőként vizsgáltuk prognosztikus értéküket reanimált betegpopulációban. Módszer: 40, sikeresen újraélesztett betegnél határoztuk meg a sejthalálmarkerek szintjét 6 órán belül, 24 és 72 óra múlva. Ezeket összevetettük a 30 napos túléléssel, a neurológiai kimenetellel, a szervfunkciós károsodást jellemző laboratóriumi, fizikális és terápiás jellemzőkkel, valamint a reanimáció körülményeivel. Eredmények: A reanimált betegek CK-18-plazmakoncentrációja a szakirodalomban leírt egészséges, posztoperatív és szeptikus populáció értékeinek a többszöröse volt (3842 vs. 242; 559; 1644 ng/l); a hasított és intakt CK-18 aránya alacsonyabb volt (0,14 vs. 0,58; 0,22; 0,24), ami jelentős sejtkárosodásra és a nekrózis dominanciájára utal. A markerek szintje azonban nem mutatott összefüggést a túléléssel, a neurológiai statusszal és a reanimáció körülményeivel sem. Veseelégtelenség esetén a CK-18 szintjének csökkenése elmaradt. Szignifikáns negatív korrelációt figyeltünk meg a 6 órás hemoglobin- és CK-18-szint között (r = –0,400, p<0,01), a 30 napos túlélésnek mégis az alacsonyabb hemoglobinértékek kedveztek. Következtetés: Várakozásunkkal ellentétben a vizsgált markerek nem bírtak prognosztikus értékkel újraélesztett betegpopulációban. A kimenetelt valószínűleg nem a teljes sejtkárosodás, hanem egy kisebb, a fenti markerekkel szenzitíven nem vizsgálható kritikus szerepű sejtpopuláció károsodása, valamint a beteg tartalékkapacitásai befolyásolják. Orv Hetil. 2020; 161(1): 26–32.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Nikoletopoulou V, Markaki M, Palikaras K, et al. Crosstalk between apoptosis, necrosis and autophagy. Biochim Biophys Acta 2013; 1833: 3448–3459.

  • 2

    Ku NO, Strnad P, Bantel H, et al. Keratins: biomarkers and modulators of apoptotic and necrotic cell death in the liver. Hepatology 2016; 64: 966–976.

  • 3

    Lorente L, Martín MM, Pérez-Cejas A, et al. Higher serum caspase-cleaved cytokeratin-18 levels during the first week of sepsis diagnosis in non-survivor patients. Clin Chem Lab Med. 2017; 55: 1621–1629.

  • 4

    Adlbrecht C, Hoetzenecker K, Posch M, et al. Elevated levels of interleukin-1β-converting enzyme and caspase-cleaved cytokeratin-18 in acute myocardial infarction. Eur J Clin Invest. 2007; 37: 372–380.

  • 5

    Feldstein AE, Wieckowska A, Lopez AR, et al. Cytokeratin-18 fragment levels as noninvasive biomarkers for nonalcoholic steatohepatitis: a multicenter validation study. Hepatology 2009; 50: 1072–1078.

  • 6

    Roth GA, Lebherz-Eichinger D, Ankersmit HJ, et al. Increased total cytokeratin-18 serum and urine levels in chronic kidney disease. Clin Chim Acta 2011; 412: 713–717.

  • 7

    Yuan ZG, Wang JL, Jin GL, et al. Serum caspase-cleaved cytokeratin-18 levels and outcomes after aneurysmal subarachnoid hemorrhage. J Neurol Sci. 2015; 359: 298–304.

  • 8

    Gu SJ, Lu M, Xuan HF, et al. Predictive value of serum caspase-cleaved cytokeratin-18 concentrations after acute intracerebral hemorrhage. Clin Chim Acta 2016; 452: 124–128.

  • 9

    Molnár T, Böröz K, Berki T, et al. Subacute elevation of plasma level of caspase-cleaved cytokeratin-18 is associated with hemorrhagic transformation and functional outcome in ischemic stroke. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2019; 28: 719–727.

  • 10

    Nolan JP, Soar J, Cariou A, et al. European Resuscitation Council and European Society of Intensive Care Medicine Guidelines for Post-resuscitation Care 2015: Section 5 of the European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2015. Resuscitation 2015; 95: 202–222.

  • 11

    Sandroni C, D’Arrigo S, Nolan JP. Prognostication after cardiac arrest. Crit Care 2018; 22: 150.

  • 12

    Safar P. Resuscitation after brain ischemia. In: Grenvik A, Safar P. (eds.) Brain failure and resuscitation. Churchill Livingstone, New York, NY, 1981; pp. 155–184.

  • 13

    Rohlin O, Taeri T, Netzereab S, et al. Duration of CPR and impact on 30-day survival after ROSC for in-hospital cardiac arrest – a Swedish cohort study. Resuscitation 2018; 132: 1–5.

  • 14

    Taccone FS, Horn J, Storm C et al. Death after awakening from post-anoxic coma: the “Best CPC” project. Crit Care 2019; 23: 107.

  • 15

    Pachys G, Kaufman N, Bdolah-Abram T, et al. Predictors of long-term survival after out-of-hospital cardiac arrest: the impact of activities of daily living and cerebral performance category scores. Resuscitation 2014; 85: 1052–1058.

  • 16

    Hofer S, Brenner T, Bopp C, et al. Cell death serum biomarkers are early predictors for survival in severe septic patients with hepatic dysfunction. Crit Care 2009; 13: R93.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu