View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Semmelweis u. 6., 6725
  • 2 Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Gyula
  • 3 Békés Megyei Központi Kórház, Békéscsaba
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Bár a várandósság általában vágyott állapot, mégis megvannak a maga nehézségei, melyek megterhelők lehetnek, így lehangoltság, depresszió alakulhat ki. Ennek prevalenciája a nemzetközi szakirodalomban 6,58–26,7%, magyar mintákon 6,5–17,9%. Célkitűzés: A 2014-ben Békéscsabán elindult, a várandósság alatti és a szülés utáni depressziószűrés adatainak elemzése: a patológiás arány felmérése, illetve a demográfiai tényezők és a depressziós tünetek mértéke közötti összefüggések vizsgálata. Módszer: 2019 augusztusáig 1708 nő vett részt a szűrésben, melynek lebonyolítását a védőnők végzik: ők magyarázzák el a program lényegét, töltetik ki és értékelik az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet mindhárom trimeszterben, valamint a szülés után is egyszer-egyszer. Szükség esetén pedig javasolják a kitöltőnek, hogy vegye igénybe a szűrőprogram részeként a pszichológiai intervenciót. Eredmények: A négy mérési alkalom során a határérték feletti kérdőívek prevalenciája a következő: 15,31%, 14,29%, 11,87%, 12,68%. A teljes minta 18,27%-a mutatott legalább egyszer emelkedett depressziós tüneteket. A négy mérési alkalom depresszió-pontértékei szignifikánsan, közepes erősséggel korreláltak egymással. Emellett mind a négy mérési alkalommal szignifikánsan magasabb volt a depressziószintje azoknak a nőknek, akik nem tervezték várandósságukat. Az első trimeszterben volt szignifikáns összefüggés a korral és a családi állapottal: a 21 év alatti, illetve az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb depressziószintet mutatnak a 21 évnél idősebb, illetve a kapcsolatban/házasságban élő társaikhoz képest. A paritással tendenciaszerű kapcsolat volt a második trimeszterben: a multiparáknak tendenciaszerűen magasabb volt a pontértékük. Következtetés: A magas prevalencia, valamint a depressziószint állandósága megerősíti a szűrés és a pszichológiai intervenció fontosságát, hiszen korábban találtak összefüggést a depresszió és bizonyos szülészeti komplikációk között. Egyes demográfiai faktorok mint rizikótényezők jelezhetik, hogy ki a veszélyeztetettebb. Orv Hetil. 2020; 161(10): 374–381.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Okagbue HI, Adamu PI, Bishop SA, et al. Systematic review of prevalence of antepartum depression during the trimesters of pregnancy. Open Access. Maced J Med Sci. 2019; 7: 1555–1560.

  • 2

    Shorey S, Chee CY, Ng ED, et al. Prevalence and incidence of postpartum depression among healthy mothers: a systematic review and meta-analysis. J Psychiatr Res. 2018; 104: 235–248.

  • 3

    Bödecs T, Horváth B, Kovács L, et al. Prevalence of depression and anxiety in early pregnancy on a population based Hungarian sample. [A várandósság alatti depresszió és szorongás gyakorisága az első trimeszterben hazai mintán.] Orv Hetil. 2009; 150: 1888–1893. [Hungarian]

  • 4

    Töreki A, Baloghné Fűrész V, Szenti Z, et al. The psychological screening process in the maternal care system. [A pszichológiai szűrés megjelenése a várandósgondozásban.] Magy Nőorv L. 2014; 77: 12–15. [Hungarian]

  • 5

    Hompoth EA, Töreki A, Baloghné Fűrész V, et al. The risk factors of mood changing during the perinatal period. [A hangulati állapot alakulásának kockázati tényezői a perinatalis időszakban.] Orv Hetil. 2017; 158: 139–146. [Hungarian]

  • 6

    Lancaster CA, Gold KJ, Flynn HA, et al. Risk factors for depressive symptoms during pregnancy: a systematic review. Am J Obstet Gynecol. 2010; 202: 5–14.

  • 7

    Biaggi A, Conroy S, Pawlby S, et al. Identifying the women at risk of antenatal anxiety and depression: a systematic review. J Affect Disord. 2016; 191: 62–77.

  • 8

    Leigh B, Milgrom J. Risk factor for antenatal depression, postnatal depression and parenting stress. BMC Psychiatry 2008; 8: 24.

  • 9

    Plant DT, Pariante CM, Sharp D, et al. Maternal depression during pregnancy and offspring depression in adulthood: role of child maltreatment. Br J Psychiatry 2015; 207: 213–220.

  • 10

    Hompoth EA, Pető Z, Fűrészné Balogh V, et al. Associations between depression symptoms, psychological intervention and perinatal complications. J Clin Psychol Med Settings 2019 May 29. . [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 11

    Professional protocol of the Hungarian Ministry of Human Resources about the mother-baby-father unit treatment of mental disorders during the pre-, peri- and postnatal phase. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok baba-mama-papa egységében történő kezeléséről.] Egészségügyi Közlöny 2017; 66: 1120–1167. [Hungarian]

  • 12

    Cox JL, Holden JM, Sagovsky R. Detection of postnatal depression. Development of the 10-item Edinburgh Postnatal Depression Scale. Br J Psychiatry 1987; 150: 782–786.

  • 13

    Töreki A, Andó B, Keresztúri A, et al. The Edinburgh Postnatal Depression Scale: translation and antepartum validation for a Hungarian sample. Midwifery 2013; 29: 308–315.

  • 14

    Töreki A, Andó B, Dudás RB, et al. Validation of the Edinburgh Postnatal Depression Scale as a screening tool for postpartum depression in a clinical sample in Hungary. Midwifery 2014; 30: 911–918.

  • 15

    Csatordai S. Progress in the prevention of postnatal depression: adaptation of the Leverton questionnaire. PhD thesis. [Előrelépések a posztnatális depresszió prevenciójában: a Leverton kérdőív alkalmazása. Doktori értekezés.] Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Budapest, 2009. Available from: http://semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/csatordaisarolta.d.pdf.

  • 16

    Belső N. Psychological disorders of the perinatal period. In: C Molnár E, Füredi J, Papp Z. (eds.) Obstetrical and gynecological psychology and psychiatry. [A perinatális időszak pszichés zavarai. In: C Molnár E, Füredi J, Papp Z. (szerk.) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria.] Medicina Kiadó, Budapest, 2006; pp. 81–92. [Hungarian]

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu