View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Budapest
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest, Pf. 2, 1428
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A terhességek 3–8%-ában megjelenő praeeclampsia kezelése még jelenleg sincs megoldva. Praeeclampsiában elégtelen a NO szintézise, ami hozzájárulhat az emelkedett vérnyomáshoz, proteinuriához, a placenta kóros vascularisatiójához is. Praeeclampsiás placentában a csökkent NO-szintézisnek az is oka lehet, hogy a NO-szintáz affinitása csökken a tetrahidrobiopterinhez (BH4), ezzel BH4-rezisztencia alakul ki. Az utóbbi években állatmodellekben és humánvizsgálatokban is megfigyelték, hogy a pravasztatin védhet a praeeclampsia kialakulása ellen. A pravasztatin egyik ismert pleiotrop hatása az, hogy emeli a NO-szintáz aktivitását. Célkitűzés: A pravasztatin hatásának leírása a BH4-rezisztens NO-szintáz aktivitására praeeclampsiás placentában. Módszer: A NO-szintáz aktivitását placentamikroszómában mértük C14-arginin szubsztráttal egészséges (n = 9) és praeeclampsiás (n = 9) minta felhasználásával. A NO-szintáz aktivitását 0,02 µM, fiziológiás 0,2 µM és farmakológiás 50 µM BH4 mellett mértük. Eredmények: 9 praeeclampsiás mintából egy volt BH4-rezisztens; a fiziológiás BH4-koncentráció nem növelte szignifikánsan a NO-szintáz aktivitását, míg az egészséges placenta-mikroszómák aktivitását átlagosan 60%-kal (p<0,01), a BH4-szenzitív praeeclampsiás minták NO-szintáz-aktivitását 67%-kal (p<0,01) növelte. 10 µM pravasztatin 32–38%-kal növelte a NO-szintáz aktivitását mindegyik BH4-koncentrációnál az egészséges, a BH4-szenzitív és a BH4-rezisztens praeeclampsiás mintákban is. Következtetés: 10 µM pravasztatin a BH4-rezisztens placenta NO-szintáz-aktivitását hasonló mértékben növelte, mint a placenta fiziológás BH4-koncentrációja (0,06–0,20 µM) a BH4-érzékeny NO-szintáz aktivitását. Vizsgálatunkkal tehát kimutattuk, hogy a pravasztatin a BH4-rezisztens praeeclampsiás placenta NO-szintáz-aktivitását fiziológiás szintre emeli. Orv Hetil. 2020; 161(10): 389–395.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Peraçoli JC, Borges VT, Ramos JG, et al. Pre-eclampsia/eclampsia. Rev Bras Ginecol Obstet. 2019; 41: 318–332.

  • 2

    Moncada S. Nitric oxide. J Hypertens Suppl. 1994; 12: S35–S39.

  • 3

    Brown MA, Magee LA, Kenny LC, et al. The hypertensive disorders of pregnancy: ISSHP classification, diagnosis & management recommendations for international practice. Pregnancy Hypertens. 2018; 13: 291–310.

  • 4

    Kukor Z, Valent S. Nitric oxide and preeclampsia. [A nitrogén-monoxid-szintézis zavarai praeeclampsiában.] Orv Hetil. 2010; 151: 2125–2135. [Hungarian]

  • 5

    Kukor Z, Mészáros G, Hertelendy F, et al. Calcium-dependent nitric oxide synthesis is potently stimulated by tetrahydrobiopterin in human primordial placenta. Placenta 1996; 17: 69–73.

  • 6

    Kukor Z, Valent S, Tóth M. Regulation of nitric oxide synthase activity by tetrahydrobiopterin in human placentae from normal and pre-eclamptic pregnancies. Placenta 2000; 21: 763–772.

  • 7

    Costantine MM, Cleary K, Hebert MF, et al. Safety and pharmacokinetics of pravastatin used for the prevention of preeclampsia in high-risk pregnant women: a pilot randomized controlled trial. Am J Obstet Gynecol. 2016; 214: 720.e1–720.e17.

  • 8

    Sahin-Tóth M, Kukor Z, Tóth M. Tetrahydrobiopterin preferentially stimulates activity and promotes subunit aggregation of membrane-bound calcium-dependent nitric oxide synthase in human placenta. Mol Hum Reprod. 1997; 3: 293–298.

  • 9

    Pánczél Z, Kukor Z, Supák D, et al. Pravastatin induces NO synthesis by enhancing microsomal arginine uptake in healthy and preeclamptic placentas. BMC Pregnancy Childbirth 2019; 19: 426.

  • 10

    Tóth M, Kukor Z, Vallent S. Chemical stabilization of tetrahydrobiopterin by L-ascorbic acid: contribution to placental endothelial nitric oxide synthase activity. Mol Hum Reprod. 2002; 8: 271–280.

  • 11

    Valent S, Tóth M. Spectrophotometric analysis of the protective effect of ascorbate against spontaneous oxidation of tetrahydrobiopterin in aqueous solution: kinetic characteristics and potentiation by catalase of ascorbate action. Int J Biochem Cell Biol. 2004; 36: 1266–1280.

  • 12

    Hesthammer R, Eide T, Thorsen E, et al. Decrease of tetrahydrobiopterin and NO generation in endothelial cells exposed to simulated diving. Undersea Hyperb Med. 2019; 46: 159–169.

  • 13

    Milczarek R, Sokolowska E, Hallmann A, et al. The NADPH- and iron-dependent lipid peroxidation in human placental microsomes. Mol Cell Biochem. 2007; 295: 105–111.

  • 14

    Conde-Agudelo A, Romero R, Kusanovic JP, et al. Supplementation with vitamins C and E during pregnancy for the prevention of preeclampsia and other adverse maternal and perinatal outcomes: a systematic review and metaanalysis. Am J Obstet Gynecol. 2011; 204: 503.e1–503.e12.

  • 15

    Chreifi G, Li H, McInnes CR, et al. Communication between the zinc and tetrahydrobiopterin binding sites in nitric oxide synthase. Biochemistry 2014; 53: 4216–4223.

  • 16

    Açikgoz S, Harma M, Harma M, et al. Comparison of angiotensin-converting enzyme, malonaldehyde, zinc, and copper levels in preeclampsia. Biol Trace Elem Res. 2006; 113: 1–8.

  • 17

    Ma Y, Shen X, Zhang D. The relationship between serum zinc level and preeclampsia: a meta-analysis. Nutrients 2015; 7: 7806–7820.

  • 18

    Zhu Q, Zhang L, Chen X, et al. Association between zinc level and the risk of preeclampsia: a meta-analysis. Arch Gynecol Obstet. 2016; 293: 377–382.

  • 19

    Hovdenak N, Haram K. Influence of mineral and vitamin supplements on pregnancy outcome. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2012; 164: 127–132.

  • 20

    Azami M, Azadi T, Farhang S, et al. The effects of multi mineral-vitamin D and vitamins (C+E) supplementation in the prevention of preeclampsia: an RCT. Int J Reprod Biomed (Yazd). 2017; 15: 273–278.

  • 21

    Zahiri Sorouri Z, Sadeghi H, Pourmarzi D. The effect of zinc supplementation on pregnancy outcome: a randomized controlled trial. J Matern Fetal Neonatal Med. 2016; 29: 2194–2198.

  • 22

    Rumiris D, Purwosunu Y, Wibowo N, et al. Lower rate of preeclampsia after antioxidant supplementation in pregnant women with low antioxidant status. Hypertens Pregnancy 2006; 25: 241–253.

  • 23

    Kumasawa K, Ikawa M, Kidoya H, et al. Pravastatin induces placental growth factor (PGF) and ameliorates preeclampsia in a mouse model. Proc Natl Acad Sci USA 2011; 108: 1451–1455.

  • 24

    Ota H, Eto M, Kano MR, et al. Induction of endothelial nitric oxide synthase, SIRT1, and catalase by statins inhibits endothelial senescence through the Akt pathway. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2010; 30: 2205–2211.

  • 25

    Kim YJ, Park HS, Lee HY, et al. Reduced L-arginine level and decreased placental eNOS activity in preeclampsia. Placenta 2006; 27: 438–444.

  • 26

    Aouache R, Biquard L, Vaiman D, at al. Oxidative stress in preeclampsia and placental diseases. Int J Mol Sci. 2018; 19: 1496.

  • 27

    Ahmed A, Rezai H, Broadway-Stringer S. Evidence-based revised view of the pathophysiology of preeclampsia. Adv Exp Med Biol. 2017; 956: 355–374.

  • 28

    Alasztics B, Kukor Z, Pánczél Z, et al. The pathophysiology of preeclampsia in view of the two-stage model. [A praeeclampsia kórélettana a kétlépcsős modell tükrében.] Orv Hetil. 2012; 153: 1167–1176. [Hungarian]

  • 29

    Osol G, Ko NL, Mandalà M. Plasticity of the maternal vasculature during pregnancy. Annu Rev Physiol. 2019; 81: 89–111.

  • 30

    Valent S, Németh J, Sára L, et al. High early uterine vascular resistance values increase the risk of adverse pregnancy outcome independently from placental VEGF and VEGFR1 reactivities. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2011; 156: 165–170.

  • 31

    Taguchi N, Rubin ET, Hosokawa A, et al. Prenatal exposure to HMG-CoA reductase inhibitors: effects on fetal and neonatal outcomes. Reprod Toxicol. 2008; 26: 175–177.

  • 32

    Winterfeld U, Allignol A, Panchaud A, et al. Pregnancy outcome following maternal exposure to statins: a multicentre prospective study. BJOG 2013; 120: 463–471.

  • 33

    Putra RA, Effendi JS, Permadi W, et al. Role of statin as inducer of Hmox-1 system in treatment of preeclampsia. Cell Mol Biol (Noisy-le-grand). 2018; 64: 1–4.

  • 34

    Chimini JS, Possomato-Vieira JS, da Silva ML, et al. Placental nitric oxide formation and endothelium-dependent vasodilation underlie pravastatin effects against angiogenic imbalance, hypertension in pregnancy and intrauterine growth restriction. Basic Clin Pharmacol Toxicol. 2019; 124: 385–393.

  • 35

    Redecha P, van Rooijen N, Torry D, et al. Pravastatin prevents miscarriages in mice: role of tissue factor in placental and fetal injury. Blood 2009; 113: 4101–4109.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu