View More View Less
  • 1 Ezüstkehely Gyógyszertár, Székesfehérvár
  • 2 A Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, Budapest, Bethesda u. 3., 1146
  • 3 Semmelweis Egyetem, Budapest
  • 4 Semmelweis Egyetem, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus fájdalom prevalenciája nemzetközi adatok alapján 25% a tizenévesek körében, és a rossz életminőség mellett gyakran társul az egészségügy kiterjedt használatával és túlzott gyógyszerfogyasztással. Kevés magyarországi adat áll rendelkezésre a gyógyszerszedés gyakoriságáról és a krónikus fájdalommal való összefüggéseiről. Célkitűzés: A krónikus fájdalom prevelanciájának és lehetséges szociodemográfiai rizikófaktorainak, valamint a gyógyszerszedést befolyásoló tényezőknek a vizsgálata magyar tizenévesek körében. Módszer: Keresztmetszeti epidemiológiai, kérdőíves vizsgálatot végeztünk budapesti 4, 6 osztályos gimnáziumokban és általános iskolákban 354 diák bevonásával. A demográfiai mutatók mellett vizsgáltuk a krónikus fájdalom jellemzőit, az egészségügyi rendszer használatát, valamint a gyógyszerszedési szokásokat. Eredmények: A vizsgált személyek 31,1%-a (n = 110) szenvedett krónikus fájdalomban. A leggyakoribb fájdalom a végtagi fájdalom volt, amelyet gyakoriságban a fejfájás követett. A tizenévesek 4,6%-ának (n = 5) folyamatos fájdalma volt. A fiúk (χ2 = 9,4; p = 0,002) és a fiatalabb életkorú (Mann–Whitney U = 10906,5; p = 0,004) alanyok körében szignifikánsan alacsonyabb volt a krónikus fájdalom gyakorisága. Krónikus fájdalom esetén az alvászavar szignifikánsan gyakoribb volt (χ2 = 8,9; p = 0,03). A fájdalom fennállási ideje, erőssége, gyakorisága és időtartama egyenes arányú szignifikáns kapcsolatot mutatott az orvoshoz fordulás prevalenciájával. A megkérdezettek 78%-a (n = 276) szedett gyógyszert a megelőző hat hónapban, ugyanakkor a rendszeresen gyógyszert szedők aránya is 48,3% volt (n = 171). A gyógyszerhasználat valószínűségét a magasabb életkor, a női nem, valamint a krónikus fájdalom megléte növelte. A krónikus fájdalommal élők körében szignifikánsan magasabb, fájdalom miatt történt gyógyszerfogyasztást igazoltunk (n = 83,0, 75,5%). Következtetés: A nemzetközi eredményekhez hasonlóan a krónikus fájdalom, a gyógyszerszedés és az orvoshoz fordulás prevalenciája a magyarországi tizenévesek körében is számottevő, ami jelentős egészségügyi problémát jelent felnőttkorig terjedő hatásokkal. Orv Hetil. 2020; 161(13): 502–509.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Harvey AM. Classification of chronic pain – descriptions of chronic pain syndromes and definitions of pain terms. Clin J Pain 1995; 11: 163.

  • 2

    Perquin CW, Hazebroek-Kampschreur AA, Hunfeld JA, et al. Pain in children and adolescents: a common experience. Pain 2000; 87: 51–58.

  • 3

    King S, Chambers CT, Huguet A, et al. The epidemiology of chronic pain in children and adolescents revisited: a systematic review. Pain 2011; 152: 2729–2738.

  • 4

    Huguet A, Miró J. The severity of chronic pediatric pain: an epidemiological study. J Pain 2008; 9: 226–236.

  • 5

    Perquin CW, Hazebroek-Kampschreur AA, Hunfeld JA, et al. Chronic pain among children and adolescents: physician consultation and medication use. Clin J Pain 2000; 16: 229–235.

  • 6

    Du Y, Knopf H. Self-medication among children and adolescents in Germany: results of the National Health Survey for Children and Adolescents (KiGGS). Br J Clin Pharmacol. 2009; 68: 599–608.

  • 7

    Németh Á, Költő A. (eds.) Health and health behaviour in school children. A WHO collaborative cross-national study national report 2014. [Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés.] Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2016. Available from: http://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf [accessed: October 15, 2019]. [Hungarian]

  • 8

    Ruiz M. Risks of self-medication practices. Curr Drug Saf. 2010; 5: 315–323.

  • 9

    Büssing A, Michalsen A, Balzat HJ, et al. Are spirituality and religiosity resources for patients with chronic pain conditions? Pain Med. 2009; 10: 327–339.

  • 10

    von Baeyer CL, Spagrud LJ, McCormick JC, et al. Three new datasets supporting use of the Numerical Rating Scale (NRS-11) for children’s self-reports of pain intensity. Pain 2009; 143: 223–227.

  • 11

    Wiendels NJ, van der Geest MC, Neven AK, et al. Chronic daily headache in children and adolescents. Headache 2005; 45: 678–683.

  • 12

    Dengler-Crish CM, Bruehl S, Walker LS. Increased wind-up to heat pain in women with a childhood history of functional abdominal pain. Pain 2011; 152: 802–808.

  • 13

    Walker LS, Stone AL, Smith CA, et al. Interacting influences of gender and chronic pain status on parasympathetically mediated heart rate variability in adolescents and young adults. Pain 2017; 158: 1509–1516.

  • 14

    Chumpitazi BP, Weidler EM, Czyzewski DI, et al. Childhood irritable bowel syndrome characteristics are related to both sex and pubertal development. J Pediatr. 2017; 180: 141–147.e1.

  • 15

    Bugdayci R, Ozge A, Sasmaz T, et al. Prevalence and factors affecting headache in Turkish schoolchildren. Pediatr Int. 2005; 47: 316–322.

  • 16

    Roth-Isigkeit A, Thyen U, Stöven H, et al. Pain among children and adolescents restrictions in daily living and triggering factors. Pediatrics 2005; 115: e152–e162. [Erratum: Pediatrics 2005; 115: 1118.]

  • 17

    Palermo TM, Wilson AC, Lewandowski AS, et al. Behavioral and psychosocial factors associated with insomnia in adolescents with chronic pain. Pain 2011; 152: 89–94.

  • 18

    Dengler R, Roberts H. Adolescents’ use of prescribed drugs and over-the-counter preparations. J Public Health Med. 1996; 18: 437–442.

  • 19

    Bi P, Tong S, Parton KA. Family self-medication and antibiotics abuse for children and juveniles in a Chinese city. Soc Sci Med. 2000; 50: 1445–1450.

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION