View More View Less
  • 1 Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Buday László u. 1–3., 1024
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltunk az év első három hónapjában halálozási csúcsokat. Az influenza szerepének tisztázására még nem született olyan halandósági elemzés, amelynek eredményei más országok ugyanolyan módszerrel kapott eredményeivel összehasonlíthatók lennének. Célkitűzés: A 2009/10 és 2016/17 közötti időszakra vonatkozóan az influenzához köthető magyarországi többlethalálozások alakulásának bemutatása a FluMOMO statisztikai programcsomag alkalmazásával. Módszer: A halálozások heti számát (függő változó) modellezzük egy többváltozós idősoros elemzéssel, amelyben az influenzaaktivitás és az extrém időjárási körülmények szerepelnek magyarázó változóként. Az influenzaaktivitást az influenzaszerű tünetekkel háziorvoshoz fordulók konzultációs aránya (ILI) alapján becsüljük. Eredmények: Az influenzával összefüggésbe hozhatóan 2009/10-ben 1091, 2010/11-ben 2969, 2011/12-ben 4036, 2012/13-ban 2336, 2013/14-ben 2608, 2014/15-ben 6470, 2015/16-ban 51, 2016/17-ben pedig 5162 haláleset történhetett. Az évenkénti átlagos többlethalandósági ráta az össznépességben 0,5 és 52,7 (1/100 000) fő között alakult. A halálozás más országokban hasonló módszerrel kapott számokhoz és rátákhoz viszonyítva Magyarországon hasonló nagyságrendű, ugyanakkor tendenciaszerűen magasabb. Következtetés: Magasabb oltási arányt elért országokban az influenza okozta halálozás tendenciaszerűen alacsonyabb; Magyarországon az oltási ráta növelésére van szükség. Orv Hetil. 2020; 161(23): 962–970.

  • 1

    Beiner G. Out in the cold and back: new-found interest in the great flu. Cult Social History 2006; 3: 496–505.

  • 2

    Joshnson NP, Mueller J. Updating the accounts: global mortality of the 1918–1920 “Spanish” influenza pandemic. Bull Hist Med. 2002; 76: 105–115.

  • 3

    Bengtsson T, Dribe M, Eriksson B. Social class and excess mortality in Sweden during the 1918 influenza pandemic. Am J Epidemiol. 2018; 187: 2568–2576.

  • 4

    Voelker R. Vulnerability to pandemic flu could be greater today than a century ago. JAMA 2018; 320: 1523–1525.

  • 5

    Wéber A. Preliminary investigation of excess mortality in the first quarter of 2015. Manuscript. [Előzetes áttekintés a 2015 első negyedévében tapasztalható halálozási többletről. Kézirat.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2016. [Hungarian]

  • 6

    Nielsen J, Krause TG, Mølbak K. Influenza-associated mortality determined from all-cause mortality, Denmark 2010/11–2016/17: the FluMOMO model. Influenza Other Respir Viruses 2018; 12: 591–604.

  • 7

    Hungarian Central Statistical Office. Demographic yearbook 2010. [Központi Statisztikai Hivatal. Demográfiai évkönyv 2010.] KSH, Budapest, 2010. [Hungarian]

  • 8

    Serfling RE. Methods for current statistical analysis of excess pneumonia-influenza deaths. Public Health Rep. 1963; 78: 494–506.

  • 9

    Thompson WW, Weintraub E, Dhankhar P, et al. Estimates of US influenza-associated deaths made using four different methods. Influenza Other Respir Viruses 2009; 3: 37–49.

  • 10

    Anderson BG, Bell ML. Weather-related mortality: how heat, cold, and heat waves affect mortality in the United States. Epidemiology 2009; 20: 205–213.

  • 11

    Huynen MM, Martens P, Schram D, at al. The impact of heat waves and cold spells on mortality rates in the Dutch population. Environ Health Perspect. 2001; 109: 463–470.

  • 12

    Hajat S, Kovats RS, Lachowycz K. Heat-related and cold-related deaths in England and Wales: who is at risk? Occup Environ Med. 2007; 64: 93–100.

  • 13

    Pebody RG, Green HK, Warburton F, et al. Significant spike in excess mortality in England in winter 2014/15 – influenza the likely culprit. Epidemiol Infect. 2018; 146: 1106–1113.

  • 14

    Rosano A, Bella A, Gesualdo F, et al. Investigating the impact of influenza on excess mortality in all ages in Italy during recent seasons (2013/14–2016/17 seasons). Int J Infect Dis. 2019; 88: 127–134.

  • 15

    Mádai L. Impact of influenza epidemics on mortality in Hungary. [Influenzajárványok hatása a halandóságra.] Demográfia 1973; 16: 336–344. [Hungarian]

  • 16

    Caini S, Spreeuwenberg P, Donker G, et al. Climatic factors and long-term trends of influenza-like illness rates in The Netherlands, 1970–2016. Environ Res. 2018; 167: 307–313.

  • 17

    Sándor J, Czifra Á. Effectiveness of preventive service delivery in primary health care for adults: nationwide Hungarian survey 2014. [A felnőtteket ellátó háziorvosok által végzett kardiometabolikus rizikófaktorszűrés és influenza elleni vakcinálás hatékonysága Magyarországon 2014-ben.] Demográfia 2018; 61: 147–190. [Hungarian]

  • 18

    Paules CI, Fauci AS. Influenza vaccines: good, but we can do better. J Infect Dis. 2019; 219(Suppl 1): S1–S4.

  • 19

    Corson S, Robertson C, Reynolds A, et al. Modelling the population effectiveness of the national seasonal influenza vaccination programme in Scotland: the impact of targeting all individuals aged 65 years and over. Influenza Other Respir Viruses 2019; 13: 354–363.

  • 20

    Baguelin M, Jit M, Miller E, et al. Health and economic impact of the seasonal influenza vaccination programme in England. Vaccine 2012; 30: 3459–3462.

  • 21

    Kovács G, Kaló Z, Jahnz-Rozyk K, et al. Medical and economic burden of influenza in the elderly population in central and eastern European countries. Hum Vaccin Immunother. 2014; 10: 428–440.

  • 22

    Yeung MP, Lam FL, Coker R. Factors associated with the uptake of seasonal influenza vaccination in adults: a systematic review. J Public Health 2016; 38: 746–753.

  • 23

    Schmid P, Rauber D, Betsch C, et al. Barriers of influenza vaccination intention and behavior – a systematic review of influenza vaccine hesitancy, 2005–2016. PLoS ONE 2017; 12: e0170550.