Bevezetés: Az autológ haemopoeticus őssejtek transzplantációja ígéretes kezelési lehetőség egyes malignus és nem malignus betegségek körében. A beavatkozás ugyanakkor szövődményekkel járhat, ezek közül kiemelkedő fontosságúak a korai, illetve késői poszttranszplantációs szakban fellépő infekciók. Célkitűzés: A korai (<+100 nap) poszttranszplantációs infekciók gyakoriságának és kórokozóinak vizsgálata, továbbá a halálozás rizikótényezőinek meghatározása. Módszer: A 2007 és 2014 között intézetünkben autológ haemopoeticus őssejtek transzplantációjával kezelt 699 beteg prospektíven gyűjtött adatait retrospektív módon vizsgáltuk és dolgoztuk fel. Eredmények: A 699 beteg medián életkora 56 (interkvartilis tartomány: 43–62) év, 54%-uk (376 fő) férfi. 25 pácienst más centrumba irányítottak vissza további gondozásra, 19 beteg utánkövetése pedig megszakadt. A betegek 69,8%-ában (488 fő) fordult elő neutropeniás láz. 96 betegben (13,7%) összesen 102 infekciós epizódot azonosítottunk. A leggyakrabban – összesen 49 epizódban – bacteriaemiát észleltünk. Ezek előfordulási mediánja 7 (5–11) nap volt a transzplantációt követően. A bacteriaemiák döntő többsége (33/49) a megtapadás előtt lépett fel. Incidenciájuk a malignus lymphomában szenvedő betegek esetében szignifikánsan magasabb volt, mint a plazmasejt-rendellenességekben szenvedő csoportban (p = 0,0005, OR: 2,41, 95% CI: 1,49–3,99). Vírusfertőzés 12, míg bizonyított vagy valószínű invazív gombainfekció 8 alkalommal következett be. A poszttranszplantációs +100 napig követett 655 páciensnél a kórházi halálozás 2,4% (16 fő) volt, amelyből 8 haláleset infekciós szövődménnyel állt összefüggésben. A korai infekciók kedvezőtlenül befolyásolták a túlélést (p = 0,0001). Következtetés: Autológőssejt-transzplantáltakban az ismeretlen eredetű, neutropeniás láz gyakori. A dokumentált bacteriaemiák aránya azonban alacsony. A plazmasejtes alapbetegség miatt kezeltekhez képest a lymphomás betegekben nagyobb valószínűséggel lép fel bacteriaemia. A korai infekciók rontják a túlélés esélyeit, így megelőzésük és hatékony kezelésük továbbra is kiemelt fontosságú. Orv Hetil. 2020; 161(3): 103–109.
Passweg JR, Baldomero H, Basak GW, et al. The EBMT activity survey report 2017: a focus on allogeneic HCT for nonmalignant indications and on the use of non-HCT cell therapies. Bone Marrow Transplant. 2019; 54: 1575–1585.
De Pauw B, Walsh TJ, Donnelly P, et al. Revised definitions of invasive fungal disease from the European Organization for Research and Treatment of Cancer/Invasive Fungal Infections Cooperative Group and the National Institute of Allergy and Infectious Diseases Mycoses Study Group (EORTC/MSG) Consensus Group. Clin Infect Dis. 2008; 46: 1813–1821.
Sinkó J. Current treatment modalities of immunocompromised patients with cytomegalovirus infection. I. Epidemiological and clinical perspectives. [Aktualitások a sérült immunitású betegek cytomegalovirusinfekcióinak ellátásában. I. Epidemiológia és klinikai szempontok.] Orv Hetil. 2019; 160: 83–92. [Hungarian]
Sinkó J. Current treatment modalities of immunocompromised patients with cytomegalovirus infection. II. Therapeutic options and management strategies. [Aktualitások a sérült immunitású betegek cytomegalovirusinfekcióinak ellátásában. II. Terápiás lehetőségek és ellátási stratégiák.] Orv Hetil. 2019; 160: 363–369. [Hungarian]
Zhang WX, Zhao QY, Huang HQ. Febrile neutropenic infection occurred in cancer patients undergoing autologous peripheral blood stem cell transplantation. Transplant Proc. 2015; 47: 523–527.
Rönkkö R, Juutilainen A, Koivula I, et al. Changes in the microbiological epidemiology of febrile neutropenia in autologous stem cell transplant recipients. Infect Dis (Lond). 2018; 50: 436–442.
Gil L, Styczynski J, Komarnicki M. Infectious complication in 314 patients after high-dose therapy and autologous hematopoietic stem cell transplantation: risk factors analysis and outcome. Infection 2007; 35: 421–427.
Girmenia C, Bertaina A, Piciocchi A, et al. Incidence, risk factors and outcome of pre-engraftment Gram-negative bacteremia after allogeneic and autologous hematopoietic stem cell transplantation: an Italian prospective multicenter survey. Clin Infect Dis. 2017; 65: 1884–1896.
Modi D, Jang H, Kim S, et al. Fluoroquinolone prophylaxis in autologous hematopoietic stem cell transplant recipients. Support Care Cancer 2017; 25: 2593–2601.
Radnay ZB, Udvardy M, Papp M, et al. Evaluation of mannose-binding lectin is a useful approach to predict the risk of infectious complications following autologous hematopoietic stem cell transplantation. Transplant Proc. 2016; 48: 3397–3405.
Mohan M, Susanibar-Adaniya S, Buros A, et al. Bacteremias following autologous stem cell transplantation for multiple myeloma: risk factors and outcomes. Transpl Infect Dis. 2019; 21: e13052.
Satlin MJ, Vardhana S, Soave R, et al. Impact of prophylactic levofloxacin on rates of bloodstream infection and fever in neutropenic patients with multiple myeloma undergoing autologous hematopoietic stem cell transplantation. Biol Blood Marrow Transplant. 2015; 21: 1808–1814.
Piukovics K, Terhes G, Bereczki Á, et al. Monitoring cytomegalovirus infection and reactivation using quantitative real-time polymerase chain reaction in patients with haematological malignancies during chemotherapy and after autologous stem cell transplantation. [Valós idejű polimeráz láncreakció alkalmazása cytomegalovirus-fertőzés és -reaktiváció nyomon követésére malignus hematológiai betegségek kemoterápiás kezelése során és autológ őssejt-transzplantációt követően.] Orv Hetil. 2016; 157: 1403–1409. [Hungarian]
Piukovics K, Terhes G, Gurbity-Pálfi T, et al. Cytomegalovirus infection in patients with haematological diseases and after autologous stem cell transplantation as consolidation: a single-centre study. Ann Hematol. 2017; 96: 125–131.
Miller PD, Forster AS, de Silva TI, et al. Sociodemographic and psychological determinants of influenza vaccine intention among recipients of autologous and allogeneic haematopoietic stem cell transplant: a cross-sectional survey of UK transplant recipients using a modified health belief model. BMJ Open 2018; 8: e021222.
Piukovics K, Borbényi Z, Rajda C, et al. Monitoring human herpesvirus-6 in patients with autologous stem cell transplantation. In Vivo 2014; 28: 1113–1117.
Marchesi F, Pimpinelli F, Di Domenico EG, et al. Association between CMV and invasive fungal infections after autologous stem cell transplant in lymphoproliferative malignancies: opportunistic partnership or cause-effect relationship? Int J Mol Sci. 2019; 20: 1373.
Piñana JL, Montesinos P, Martino R, et al. Incidence, risk factors, and outcome of bacteremia following autologous hematopoietic stem cell transplantation in 720 adult patients. Ann Hematol. 2014; 93: 299–307.