View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet idején a Szegedi Tudományegyetemen a negyedéves orvostanhallgatók Orvos-beteg kommunikációs gyakorlata is online történt. A gyakorlat a videóanalízis módszerén alapul, szimulált páciensek bevonásával történik, kiemelt hangsúlyt fektetve a személyközi interakciókra, így az online megvalósítás rendkívül nagy kihívást jelentett. Célkitűzés: Az online Orvos-beteg kommunikációs gyakorlattal kapcsolatos tapasztalataink bemutatása. A hagyományos, személyes jelenléten alapuló és az online gyakorlatok összehasonlítása. Az online gyakorlatokkal kapcsolatos hallgatói értékelések elemzése. Módszer: Az online megvalósításhoz a Zoom ingyenes változatát használtuk. A gyakorlatok ötfős kiscsoportokban egy oktató családorvos vezetésével és egy szimulált páciens részvételével zajlottak. Valamennyi hallgató részt vett egy szituációban, amit rögzítettünk. A felvételek megtekintését közös elemzés, értékelés követte. A hallgatók anonim online kérdőív segítségével értékelték a kurzust. Az adatokat leíró statisztikai módszerekkel, a szöveges válaszokat kvalitatív módon elemeztük. Eredmények: A kérdőívet a hallgatók 74,4%-a, 64 fő töltötte ki. Valamennyi kérdés esetén a hallgatók többsége (78,1–100%) jó (4) vagy kiváló (5) értékelést adott. A legmagasabb átlagpontszámot (4,95 ± 0,21) a gyakorlati oktatók szakmai felkészültsége, míg a legalacsonyabbat az elméleti rész témaválasztása (4,06 ± 1,02) kapta. A szöveges értékelések alapján a hallgatók többsége elégedett a kurzussal, örömmel vennének rajta többször részt, a személyes megvalósítást azonban előnyben részesítenék az online formával szemben. Következtetések: Az online gyakorlat megvalósítása sikeres volt, sok szempontból megfelelően helyettesítette a hagyományos formát. A hallgatói értékelés nem volt rosszabb az előző évek eredményeinél. A személyes kontaktus hiánya limitáló tényező, ezért az online gyakorlat nem tekinthető a személyes kommunikációs tréning alternatívájának, hanem olyan önálló képzési forma, amely jelentősen hozzájárulhat a hatékony, modern oktatáshoz. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1355–1362.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Government Decree 41/2020 (11 March) on the measures to be taken during the state of danger declared for the prevention of the human epidemic endangering life and property and causing massive disease outbreaks, for the elimination of its consequences, and for the protection of the health and lives of Hungarian citizens. [41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.] Magyar Közlöny 2020; 40: 1356–1358. [Hungarian]

  • 2

    Innovative method for digital practical education in the Chirurgical Educational and Research Center. [Innovatív módszer a digitális gyakorlati oktatásra a Sebészeti Oktató és Kutató Intézetben.] Pécsi Tudományegyetem, 2020. április 16. Available from: https://aok.pte.hu/hu/hirek/hir/12475 [accessed: June 12, 2020]. [Hungarian]

  • 3

    Arandjelovic A, Arandjelovic K, Dwyer K, et al. COVID-19: Considerations for medical education during a pandemic. MedEdPublish 2020 May 7. Available from: https://doi.org/10.15694/mep.2020.000087.1 [accessed: June 12, 2020].

  • 4

    Alsafi Z, Abbas AR, Hassan A. The coronavirus (COVID-19) pandemic: adaptations in medical education. Int J Surg. 2020; 78: 64–65.

  • 5

    Guadix SW, Winston GM, Chae JK, et al. Medical student concerns relating to neurosurgery education during COVID-19. World Neurosurg. 2020 May 16. . [Online ahead of print] Available from: https://doi.org/10.1016/j.wneu.2020.05.090 [accessed: June 12, 2020].

    • Crossref
    • Export Citation
  • 6

    Heszen-Klemens I, Lapińska E. Doctor-patient interaction, patients’ health behavior and effects of treatment. Soc Sci Med. 1984; 19: 9–18.

  • 7

    Woods DM, Holl JL, Angst D, et al. Improving clinical communication and patient safety: clinician-recommended solutions. In: Henriksen K, Battles JB, Keyes MA, et al. (eds.) Advances in patient safety: new directions and alternative approaches (Vol. 3: Performance and tools). Agency for Healthcare Research and Quality, Rockville, MD, 2008 Aug. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK43654/ [accessed: June 12, 2020].

  • 8

    Keifenheim KE, Teufel M, Ip J, et al. Teaching history taking to medical students: a systematic review. BMC Med Educ. 2015; 15: 159.

  • 9

    Jason H, Kagan N, Werner A, et al. New approach to teaching basic interview skills to medical students. Am J Psychiatry 1971; 127: 1404–1407.

  • 10

    Werner A, Schneider JM. Teaching medical students interactional skills: a research based course in the doctor-patient relationship. N Engl J Med. 1974; 290: 1232–1237.

  • 11

    Pilling J. Medical communication in the practice. [Orvosi kommunikáció a gyakorlatban.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018. [Hungarian]

  • 12

    Sándor I, Pilling J. Misbelieves about medical communication. [Tévhitek az orvosi kommunikációról.] Orv Hetil. 2016; 157: 644–648. [Hungarian]

  • 13

    Koppán Á, E Lepenye K, Halász R, et al. Actor as simulated patient in medical education at the University of Pécs. [A színész mint szimulált páciens az oktatásban a Pécsi Tudományegyetemen.] Orv Hetil. 2017; 158: 1022–1027. [Hungarian]

  • 14

    Kollár J, Babusa B, Stauder A, et al. Improving teaching efficiency on Medical Universities – A comparative study of Hungarian and foreign medical university students’ feedbacks regarding learning by KOLLAR method. J Contemp Med Edu. 2016; 4: 1–7.

  • 15

    Kraan HF, Crijnen AA, de Vries MW, et al. To what extent are medical interviewing skills teachable? Med Teach. 1990; 12: 315–328.

  • 16

    Ozcakar N, Mevsim V, Guldal D, et al. Is the use of videotape recording superior to verbal feedback alone in the teaching of clinical skills? BMC Pub Health 2009; 9: 474.

  • 17

    van de Ridder J, McGaghie W, Stokking K, et al. Variables that affect the process and outcome of feedback, relevant for medical training: a meta-review. Med Educ. 2015; 49: 658–673.

  • 18

    Hattie J, Timperley H. The power of feedback. Rev Educ Res. 2007; 77: 81–112.

  • 19

    Hulsman RL, Harmsen AB, Fabriek M. Reflective teaching of medical communication skills with DiViDU: assessing the level of student reflection on recorded consultations with simulated patients. Pat Educ Couns. 2009; 74: 142–149.

  • 20

    Nestel D, Kidd J. Peer tutoring in patient-centred interviewing skills: experience of a project for first-year students. Med Teach. 2003; 25: 398–403.

  • 21

    de Leeuw RA, Logger DN, Westerman M, et al. Influencing factors in the implementation of postgraduate medical e-learning: a thematic analysis. BMC Med Educ. 2019; 19: 300.

  • 22

    Sangrà AV, Cabrera N. Building an inclusive definition of e-learning: an approach to the conceptual framework. Int Rev Res Open Dist Learn. 2012; 13: 145–159.

  • 23

    O’Doherty D, Dromey M, Lougheed J, et al. Barriers and solutions to online learning in medical education – an integrative review. BMC Med Educ. 2018; 18: 130.

  • 24

    Zinski A, Blackwell KT, Belue FM, et al. Is lecture dead? A preliminary study of medical students’ evaluation of teaching methods in the preclinical curriculum. Int J Med Educ. 2017; 8: 326–333.

  • 25

    Querido SJ, Vergouw D, Wigersma L, et al. Dynamics of career choice among students in undergraduate medical courses. A BEME systematic review: BEME guide No. 33. Med Teach. 2016; 38: 18–29.

  • 26

    Badger LW, deGruy F, Hartman J, et al. Stability of standardized patients’ performance in a study of clinical decision making. Fam Med. 1995; 27: 126–131.

  • 27

    Pendleton D, Schofield T, Tate P. A method for giving feedback. In: Pendleton D, Schofield T, Tate P, et al. The consultation: an approach to learning and teaching. Oxford University Press, Oxford, 1984; pp. 68–71.

  • 28

    Mirzaei T, Kashian N. Revisiting effective communication between patients and physicians: cross-sectional questionnaire study comparing text-based electronic versus face-to-face communication. J Med Internet Res. 2020; 22: e16965.

  • 29

    Wiecha JM, Gramling R, Joachim P, et al. Collaborative e-learning using streaming video and asynchronous discussion boards to teach the cognitive foundation of medical interviewing: a case study. J Med Internet Res. 2003; 5: e13.

  • 30

    Vaona A, Banzi R, Kwag KH, et al. E-learning for health professionals. Cochrane Database Syst Rev. 2018; 1: CD011736. Available from: https://www.cochranelibrary.com/cdsr/doi/10.1002/14651858.CD011736.pub2/full [accessed: May 17, 2020].

  • 31

    McCutcheon K, Lohan M, Traynor M, et al. A systematic review evaluating the impact of online or blended learning vs. face-to-face learning of clinical skills in undergraduate nurse education. J Adv Nurs. 2015; 71: 255–270.

  • 32

    Kron FW, Fetters MD, Scerbo MW, et al. Using a computer simulation for teaching communication skills: a blinded multisite mixed methods randomized controlled trial. Patient Educ Couns. 2017; 100: 748–759.

  • 33

    Guetterman TC, Sakakibara R, Baireddy S, et al. Medical students’ experiences and outcomes using a virtual human simulation to improve communication skills: mixed methods study. J Med Internet Res. 2019; 21: e15459.

  • 34

    Waseh S, Dicker AP. Telemedicine training in undergraduate medical education: mixed-methods review. JMIR Med Educ. 2019; 5: e12515. Available from: https://mededu.jmir.org/2019/1/e12515 [accessed: June 12, 2020].

  • 35

    Theobald M, Brazelton T. STFM forms task force to develop a national telemedicine curriculum, from STFM. Ann Fam Med. 2020; 18: 285–286.