View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Budapest, Városmajor u. 68., 1122
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A cardiovascularis megbetegedések vezető haláloki tényezőként évente 4 millió halált okoznak Európában. Az életmód mellett 25–40%-ra becsülik a pszichoszociális tényezők szerepét a betegség létrejöttében. A felnőttkori szociális izoláció a krónikus stressz forrása, és másfélszeres rizikót jelent a betegség kialakulására. A társas támogatás alacsony szintje és a társas izoláció növeli a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás valószínűségét, ezáltal növelve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását is. Célkitűzés: A jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan függ össze a vizsgálati személyek egészségmagatartása társas kapcsolataikkal. Továbbá a már korábban validált Multidimenzionális Társas Támogatás Skálát adaptáltuk az egészség területére. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2018 őszén történt (n = 507). Felvételre került a Társas Támogatás Skála egészségre adaptált változata, a szubjektív egészségi állapot, a szubjektív anyagi helyzet, felvettük a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, valamint a WHO Rövidített Jóllét Kérdőívet és az Észlelt Stressz Kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés összességében igazolta az eredeti háromfaktoros struktúra meglétét (Cronbach-alfák = 0,945, 0,950 és 0,905). A regressziós modellek szerint az egészséggel kapcsolatban a barátoktól kapott társas támogatás tendenciaszerű pozitív összefüggést mutat az intenzív testmozgással (B = 0,205, béta = 0,096, p = 0,093). Logisztikus regressziós modellben vizsgálva, az egészséggel kapcsolatban kapott társas támogatás nem áll összefüggésben a dohányzással. Csupán az iskolai végzettség mutatkozott szignifikáns tényezőnek (B = –1,284, OR = 0,277, p = 0,000). Következtetés: A Társas Támogatás Skála egészséges életmódra adaptált változatának pszichometriai mutatói mintánkon megfelelőnek bizonyultak. A társas támogatás összefüggést mutatott a mentális egészség mutatóival (depresszió, stressz-szint, jóllét), valamint tendenciaszerű összefüggést a testmozgással. Orv Hetil. 2020; 161(4): 129–138.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Townsend N, Wilson L, Bhatnagar P, et al. Cardiovascular disease in Europe: epidemiological update 2016. Eur Heart J. 2016; 37: 3232–3245.

  • 2

    Nichols M, Townsend N, Sharborough P, et al. European Cardiovascular Disease Statistics September, 2012. European Heart Network, Brussels and European Society of Cardiology, Sophia Antipolis. Available from: http://www.ehnheart.org/cvd-statistics.html [accessed: July 2, 2019].

  • 3

    Hungarian Central Statistical Office. (a) Angol cím (1990–). [Központi Statisztikai Hivatal. Népesség-népmozgalom (1990–).] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001c.html [accessed: July 2, 2019]. [Hungarian]

  • 4

    Hungarian Central Statistical Office. (b) Angol cím. (1990–). [Központi Statisztikai Hivatal. Halálozások a gyakoribb halálokok szerint (1990–).] Avaible from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html [accessed: July 2, 2019]. [Hungarian]

  • 5

    Ginter E, Simko V. Dramatic decline of ischemic heart disease mortality in post communist Central Europe: recovery from totality. Cent Eur J Public Health 2012; 20: 101–103.

  • 6

    Eurostat. Causes of death – standardised death rate 2015. Luxembourg. Avaible from: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Causes_of_death_%E2%80%94_standardised_death_rate,_2015_(per_100_000_inhabitants_aged_less_than_65)_HLTH18.png [accessed: July 2, 2019].

  • 7

    Bagyura Z, Kiss L, Édes E, et al. Cardiovascular screening programme in the Central Hungarian region. The Budakalasz study. [Cardiovascularis szűrőprogram a közép-magyarországi régióban. Budakalász Vizsgálat.] Orv Hetil. 2014; 155: 1344–1352. [Hungarian]

  • 8

    Strike PC, Steptoe A. Psychosocial factors in the development of coronary artery disease. Prog Cardiovasc Dis. 2004; 46: 337–347.

  • 9

    Berry JD, Lloyd-Jones DM, Garside DB, et al. Social avoidance and long-term risk for cardiovascular disease death in healthy men: the Western Electric Study. Ann Epidemiol. 2007; 17: 591–596.

  • 10

    Cohen S. Social relationships and health. Am Psychol. 2004; 59: 676–684.

  • 11

    Lett HS, Blumenthal JA, Babyak MA, et al. Social support and coronary heart disease: epidemiologic evidence and implications for treatment. Psychosom Med. 2005; 67: 869–878.

  • 12

    Uchino BN. Social support and health: a review of physiological processes potentially underlying links to disease outcomes. J Behav Med. 2006; 29: 377–387.

  • 13

    Taylor SE. Social support. In: Friedman HS, Silver RC. (eds.) Foundations of health psychology. Oxford University Press, New York, NY, 2007; pp. 145–171.

  • 14

    Cobb S. Social support as a moderator of life stress. Psychosom Med. 1976; 38: 300–314.

  • 15

    Heffner KL, Waring ME, Roberts MB, et al. Social isolation, C-reactive protein, and coronary heart disease mortality among community-dwelling adults. Soc Sci Med. 2011; 72: 1482–1488.

  • 16

    Tay L, Tan K, Diener E, et al. Social relations, health and health outcomes: a survey and synthesis. Appl Psychol Health Well Being 2013; 5: 28–78.

  • 17

    Holt-Lunstad, J, Smith TB, Layton JB. Social relationships and mortality risk: a meta-analytic review. PLoS Med. 2010; 7: e1000316.

  • 18

    Creaven AM, Howard S, Hughes BM. Social support and trait personality are independently associated with resting cardiovascular function in women. Br J Health Psychol. 2013; 18: 556–573.

  • 19

    Seeman TE, Gruenewald TL, Cohen S, et al. Social relationships and their biological correlates: Coronary Artery Risk Development in Young Adults (CARDIA) study. Psychoneuroendocrinology 2014; 43: 126–138.

  • 20

    Yang YC, Schorpp K, Harris KM. Social support, social strain and inflammation: evidence from a national longitudinal study of US adults. Soc Sci Med. 2014; 107: 124–135.

  • 21

    Steptoe A, Kivimäki M. Stress and cardiovascular disease: an update on current knowledge. Annu Rev Public Health 2013; 34: 337–354.

  • 22

    Everson-Rose SA, Lewis TT. Psychosocial factors and cardiovascular diseases. Annu Rev Public Health 2005; 26: 469–500.

  • 23

    Norekvål TM, Fridlund B, Rokne B, et al. Patient-reported outcomes as predictors of 10-year survival in women after acute myocardial infarction. Health Qual Life Outcomes 2010; 8: 140.

  • 24

    Kamiya, Y, Whelan B, Timonen V, et al. The differential impact of subjective and objective aspects of social engagement on cardiovascular risk factors. BMC Geriatr. 2010; 10: 81.

  • 25

    Steptoe A, Shankar A, Demakakos P, et al. Social isolation, loneliness, and all-cause mortality in older men and women. Proc Natl Acad Sci U S A 2013; 110: 5797–5801.

  • 26

    Rutledge T, Linke SE, Olson MB, et al. Social networks and incident stroke among women with suspected myocardial ischemia. Psychosom Med. 2008; 70: 282–287.

  • 27

    Ramsay S, Ebrahim S, Whincup P, et al. Social engagement and the risk of cardiovascular disease mortality: results of a prospective population-based study of older men. Ann Epidemiol. 2008; 18: 476–483.

  • 28

    Rosengren A, Wilhelmsen L, Orth-Gomér K. Coronary disease in relation to social support and social class in Swedish men. A 15 year follow-up in the study of men born in 1933. Eur Heart J. 2004; 25: 56–63.

  • 29

    Zimet G, Dahlem NW, Zimet SG, et al. The multidimensional scale of social support. J Pers Assess. 1988; 52: 30–41.

  • 30

    Zimet GD, Powell SS, Farley GK, et al. Psychometric characteristics of the Multidimensional Scale of Perceived Social Support. J Pers Assess. 1990; 55: 610–617.

  • 31

    Canty-Mitchell, J, Zimet GD. Psychometric properties of the Multidimensional Scale of Perceived Social Support in urban adolescents. Am J Community Psychol. 2000; 28: 391–400.

  • 32

    Papp-Zipernovszky O, Kékesi MZ, Jámbori Sz. Validation of the Hungarian version of Multidimensional Scale of Perceived Social Support. [A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás kérdőív magyar nyelvű validálása.] Mentálhig Pszichoszomat. 2017; 18: 230–262. [Hungarian]

  • 33

    Beck AT, Beck RW. Screening depressed patients in family practice. A rapid technic. Postgrad Med. 1972; 52: 81–85.

  • 34

    Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. Psychometric characteristics of Short form of Beck Depression Inventory in Hungarian sample. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiat Hung. 2001; 16: 384–402. [Hungarian]

  • 35

    Susánszky É, Konkolÿ TB, Stauder A, et al. Validation of the short (5-item) version of the WHO Well-BBeing Scale based on a Hungarian representative health survey (Hungarostudy 2002). [A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján.] Mentálhig Pszichoszomat. 2006; 7: 247–255. [Hungarian]

  • 36

    Stauder A, Konkolÿ TB. Characteristics of the Hungarian version of Perceived Stress Scale (PSS). [Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői.] Mentálhig Pszichoszomat. 2006; 7: 203–216. [Hungarian]

  • 37

    Fischer Aggarwal BA, Liao M, Mosca L. Physical activity as a potential mechanism through which social support may reduce cardiovascular disease risk. J Cardiovasc Nurs. 2008; 23: 90–96.

  • 38

    Piwoński J, Piwońska A, Sygnowska E. Is level of social support associated with health behaviours modifying cardiovascular risk? Results of the WOBASZ study. Kardiol Pol. 2012; 70: 803–809.

  • 39

    Gariépy G, Honkaniemi H, Quesnel-Vallée A. Social support and protection from depression: systematic review of current findings in Western countries. Br J Psychiatry 2016; 209: 284–293.

  • 40

    Frasure-Smith N, Lespérance F, Gravel G, et al. Social support, depression, and mortality during the first year after myocardial infarction. Circulation 2000; 101: 1919–1924.

  • 41

    Peirce RS, Frone MR, Russell M, et al. A longitudinal model of social contact, social support, depression, and alcohol use. Health Psychol. 2000; 19: 28–38.

  • 42

    Gafarov VV, Panov DO, Gromova EA, et al. The influence of social support on risk of acute cardiovascular disease in female population aged 25–64 in Russia. Int J Circumpolar Health 2013; 72: 10.3402/ijch.v72i0.21210.

  • 43

    Compare A, Zarbo C, Manzoni GM, et al. Social support, depression, and heart disease: a ten year literature review. Front Psychol. 2013; 4: 384.

  • 44

    Grav S, Hellzèn O, Romild U, et al. Association between social support and depression in the general population: the HUNT study, a cross-sectional survey. J Clin Nurs. 2011; 21: 111–120.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu