View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola, Pécs
  • | 2 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet, Pécs, Vörösmarty u. 4., 7621
  • | 3 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Pécs
  • | 4 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi Intézet, Pécs
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A férfiakat érintő egyik leggyakoribb malignus ráktípus a prosztatarák. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján hazánkban évente több mint 4600 új eset kerül diagnosztizálásra. Célkitűzés: A rákbetegek pszichoszociális háttere napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. A szerzők célja a magyar prosztatarákos férfiak szociodemográfiai, egészségi, mentális állapotának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 100 prosztatarákos férfi vett részt, akiknek más urológiai betegsége nem volt, továbbá más daganatos betegségből kifolyó kezelésben nem részesültek a kérdőív kitöltésekor. A részvétel anonim és önkéntes volt. A standard validált tesztek mellett – mint a Beck Depresszió Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála – szociodemográfiai, egészségmagatartás- és életmód-kérdéscsoportokat tartalmazott kérdőívünk. Statisztikai analízis: Leíró statisztikát, khi-négyzet-próbát, lineáris regresszió analízist, Fisher-egzakt tesztet, kétmintás t-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten az SPSS 20.0 és a Microsoft Excel 2016-os programban. Eredmények: Az egészségi állapotot a lakhely településcsoportja (p = 0,024), az anyagi helyzet (p = 0,001), a krónikus betegség (p = 0,000), a fizikai aktivitás (p = 0,000) és az alkoholfogyasztás (p = 0,001) befolyásolta. A társas támogatás (p = 0,726) ellenben nem bizonyult befolyásoló tényezőnek. A megkérdezettek 66%-a volt elhízott a BMI alapján. Helyesen csupán a megkérdezettek egyharmada táplálkozott a ma érvényes MDOSZ-ajánlás alapján. 62%-uk enyhén depressziósnak volt mondható a Beck Depresszió Kérdőív alapján, 73%-uk önértékelése azonban a Rosenberg Önértékelés Skála alapján átlagosnak volt mondható. Az életkorral nem nőtt sem a Depresszió Kérdőív pontszáma, sem az Önértékelés Skála pontszáma. Következtetés: Eredményeink alátámasztják, amit a hazai és a külföldi szakirodalom is mutat: az egészséget befolyásoló tényezőknek meghatározó szerepük van a daganatos megbetegedéssel élőknél is. A depresszió és az önértékelés közti összefüggés nem igazolódott a mintánkban. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.

Summary. Introduction: Prostate cancer is one of the most common malignant cancers amongst men. More than 4600 men are diagnosed with prostate cancer every year in Hungary. Objective: The psychosocial background of cancer patients is an underexamined area in Hungary. The aim of the authors was to obtain information on the sociodemographic status, health and mental status of Hungarian men with prostate cancer. Method: 100 prostate cancer patiens were included in the study who did not have any urologic diseases and did not go under any therapy due to any other type of cancer. The applied questionnaire was put together by the authors about sociodemographic and health status, lifestyle. The Beck’s Depression Inventory and the Rosenberg Self-Esteem Scale were also used. Statistical analysis: We used descriptive statistics, chi-square test, linear regression, Fisher’s exact test, independent t-sample test on a 95% probability level in the SPSS 20.0 and Microsoft Excel 2016 softwers. Results: The settlement classification (p = 0.024), financial status (p = 0.001), chronic illnesses (p = 0.000), physical activity (p = 0.000) and alcohol consumption (p = 0.001) affected the health status. Only one third of the respondents ate healthy according to the recommendations of the MDOSZ. 66% of the respondents were overweight. 62% of the respondents were depressed according to the Beck’s Depression Inventory, however, 73% of them had average self-esteem measured by the Rosenberg Scale. We proved that with age either the depression score or the self-esteem score did not increase. Conclusion: Our results roughly mirror the national and international literature about health behavior. No connection was found between self-esteem and depression. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.

  • 1

    Döbrőssy L, Cornides Á. European Code against Cancer: 12 ways to reduce your cancer risk. [Európai Rákellenes Kódex: 12 lehetőség, hogy csökkentse a rák kialakulásának kockázatát.] Orv Hetil. 2016; 157: 451–460. [Hungarian]

  • 2

    Drudge-Coates L, Turner B. Prostate cancer overview. Part 2: metastatic prostate cancer. Br J Nurs. 2012; 21(18): S23–S28.

  • 3

    Brawley OW. Prostate cancer epidemiology in the United States. World J Urol. 2012; 30: 195–200.

  • 4

    Rencz F, Brodszky V, Varga P, et al. The economic burden of prostate cancer. A systematic literature overview of registry-based studies. [A prosztatarák gazdasági terhe nagy betegregiszterek alapján. Irodalmi áttekintés.] Orv Hetil. 2014; 155: 509–520. [Hungarian]

  • 5

    National Cancer Registry (Hungary). [Nemzeti Rákregiszter.] Available from: http://stat.nrr.hu/ [accessed: January 10, 2020]. [Hungarian]

  • 6

    Stangelberger A, Walder M, Djavan B. Prostate cancer in elderly men. Rev Urol. 2008; 10: 111–119.

  • 7

    Kásler M, Ottó Sz, Kenessey I. The current situation of cancer morbidity and mortality in the light of the National Cancer Registry, Hungary. [A rákmorbiditás és -mortalitás jelenlegi helyzete a Nemzeti Rákregiszter tükrében.] Orv Hetil. 2017; 158: 84–89. [Hungarian]

  • 8

    Pakzad R, Rafiemanesh H, Ghoncheh M. Prostate cancer in Iran: trends in incidence and morphological and epidemiological characteristics. Asian Pac J Cancer Prev. 2016; 17: 839–843.

  • 9

    Rohánszky M, Katonai R, Konkolÿ Thege B. Psychosocial status of Hungarian cancer patients. A descriptive study. [Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota.] Orv Hetil. 2014; 155: 1024–1032. [Hungarian]

  • 10

    Dégi L. Psychosocial analysis of cancer: theoretical introduction to helpers. [A daganatos betegségek pszichoszociális elemzése: bevezetés segítőknek.] Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Kolozsvár, 2010. [Hungarian]

  • 11

    Biró K, Kun E, Dobi E. Life with prostate cancer from the patients perspective: The result of a national survey. [Élet prosztatarákkal a betegek szemszögéből: Egy hazai felmérés eredménye.] Magy Urol. 2019; 31: 91–97. [Hungarian]

  • 12

    Babarci Á, Boros E, Balogh Z. Physical dimensions of quality of life in dialysis and kidney transplant patients. [Az életminőség fizikai dimenziói dializált és vesetranszplantált betegeknél.] Nővér 2020; 33: 20–27. [Hungarian]

  • 13

    Szakály Z. Health behaviour, behavioural change and personalised nutrition: the conception of lifelong health. In: Fehér A, Kiss VÁ, Soós M, et al. (eds.) Credibility and value orientation in marketing. [Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás: az élethosszig tartó egészség koncepciója. In: Fehér A, Kiss VÁ, Soós M, et al. (szerk.) Hitelesség és értékorientáció a marketingben.] Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Debrecen, 2016; pp. 5–25. [Hungarian].

  • 14

    LeMasters TJ, Madhavan SS, Sambamoorthi U, et al. Health behaviours among breast, prostate and colorectal cancer survivors: a US population-based case-control study, with comparisons by cancer type and gender. J Cancer Surviv. 2014; 8: 336–348.

  • 15

    Peisch S, Van Blarigan E, Chan J. Prostate cancer progression and mortality: a review of diet and lifestyle factors. World J Urol. 2017; 35: 867–874.

  • 16

    Wenger LM, Oliffe JL. Men managing cancer: a gender analysis. Sociol Health Illn. 2014; 36: 108–122.

  • 17

    Zemplényi AT, Kaló Z, Kovács G, et al. Cost-effectiveness analysis of intensity-modulated radiation therapy with normal and hypofractionated schemes for the treatment of localized prostate cancer. Eur J Cancer Care (Engl). 2018; 27: e12430.

  • 18

    Boncz I, Sebestyén A, Pintér I, et al. Age-group specific gap between treatment cost of and mortality due to breast and colorectal cancer. J Clin Oncol. 2007; 25: 4501–4502.

  • 19

    Boncz I, Sebestyén A, Döbrőssy L, et al. The role of immunochemical testing for colorectal cancer. Lancet Oncol. 2006; 7: 363–364.

  • 20

    Hornyák L, Nagy Z, Ilku L, et al. Price competition and reimbursement of biosimilar granulocyte-colony stimulating factor in Hungary. Expert Rev Pharmacoecon Outcomes Res. 2019; 19: 725–731.

  • 21

    Boncz I, Donkáné Verebes É, Oberfrank F, et al. Health economics of oncology care: financial effect of performance volume limit (PVL). [Az onkológiai ellátás egészség-gazdaságtani vonatkozásai: a teljesítmény-volumen korlát (TVK) finanszírozási hatása.] Magy Onkol. 2010; 54: 35–39. [Hungarian]

  • 22

    Boncz I, Donkáné Verebes É, Oberfrank F, et al. Assessment of annual health insurance reimbursement for oncology drugs in Hungary. [Az onkológiai gyógyszerekre fordított éves egészségbiztosítási kiadások meghatározása Magyarországon.] Magy Onkol. 2010; 54: 283–288. [Hungarian]

  • 23

    Eisingerné Balassa B, Csákvári T, Ágoston I. Health insurance pharmaceutical expenditures in Hungary. [Az egészségbiztosítási gyógyszerkiadások alakulása Magyarországon.] Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 49–54. [Hungarian]

  • 24

    Pónusz R, Endrei D, Kovács D, et al. Analysis of the utilization of one-day surgery in Hungary. [Az egynapos sebészeti ellátás igénybevételi mutatóinak elemzése Magyarországon.] Orv Hetil. 2019; 160: 670–678. [Hungarian]

  • 25

    Boncz I, Sebestyén A, Döbrössy L, et al. The organization and results of first screening round of the Hungarian nationwide organised breast cancer screening programme. Ann Oncol. 2007; 18: 795–799.

  • 26

    Suba EJ, Geisinger KR, Zarka MA, et al. Prevention of cervical cancer in low-resource settings. JAMA 2006; 295: 1248–1249.

  • 27

    Kopp M, Skrabski Á, Szedmák S. Relationships between physical and mental health according to representative surveys. [A testi és lelki egészség összefüggései országos reprezentatív felmérések alapján.] „Népesség és egészségpolitika” konferencia, 1998. november 16–18. absztraktkötet, 89–119. [Hungarian]

  • 28

    Sallay V, Marton T, Földvári M, et al. Hungarian version of the Rosenberg Self-Esteem Scale (RSES-H): an alternative translation, structural invariance, and validity. [A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás.] Mentálhig Pszichoszom. 2014; 15: 259–275. [Hungarian]

  • 29

    Pacheco SO, Pacheco FJ, Zapata GM, et al. Food habits, lifestyle factors and risk of prostate cancer in Central-Argentina: a case-control study involving self-motivated health behavior modifications after diagnosis. Nutrients 2016; 8: 419.

  • 30

    Csizmadia P. Definitions of health literacy. [Egészségműveltség definíciói.] Egészségfejlesztés 2016; 57: 41–44. [Hungarian]

  • 31

    Zsoffay K. The frequency of obesity in Hungarian schoolchildren. [Obesitás gyakorisága a magyar iskolás gyermekeknél.] Folia Anthrop. 2007; 5: 111–114. [Hungarian]

  • 32

    Fügedi B, Nagyváradi K, Kocsis Cs. Health status and health behavior in active aged workers. [Egészségi állapot és egészségmagatartás vizsgálata aktív korú munkavállalók körében.] Egészségfejlesztés 2010; 51: 21–29. [Hungarian]

  • 33

    Kopp M, Skrabski Á. Hungarian’s state of mind after the millenium. [Magyar lelkiállapot az ezredforduló után.] Távlatok 2009; 86: 1–15. [Hungarian]

  • 34

    Perczel Forintos D, Sallai J, Rózsa S. Psychometric analysis of Beck’s Hopelessness Scale. [A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata.] Psychiat Hung. 2001; 16: 632–643. [Hungarian]

  • 35

    Rohánszky M, Berényi K, Fridrik D, et al. Effectiveness of mindfullness-based cancer recovery (MBCR) program among Hungarian cancer patients. [Éber, tudatos figyelemre épülő, a rákbetegséggel való megküzdést segítő program (MBCR) hatásvizsgálata magyar rákbetegek körében.] Orv Hetil. 2017; 158: 1293–1301. [Hungarian]

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 0 0 0
Full Text Views 281 281 6
PDF Downloads 270 270 37