View More View Less
  • 1 Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Kutatóközpont, Budapest
  • | 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Statisztika Tanszék, Budapest
  • | 3 Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfarktus Regiszter, Budapest, Haller u. 29., 1096
Restricted access

Összefoglaló. Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságának és halálozásának napi és szezonális ingadozása fontos epidemiológiai adat, régóta kutatás tárgya. Célkitűzés: A szívinfarktus gyakoriságának, az általa okozott halálozásnak diurnalis és szezonális vizsgálata nagy esetszámú, válogatás nélküli betegcsoport adatainak elemzésével. Módszer: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között regisztrált betegek adatait dolgozták fel. Az adatok többváltozós vizsgálatára általánosított additív modelleket használtak. Eredmények: Három év alatt 30 333, ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) és 23 667, ST-elevációval járó infarktus (STEMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük. A betegek utánkövetésének medián értéke 563 nap volt. Szívinfarktusra utaló panasz – mindkét infarktustípus esetén – reggel 7 és 8 óra között jelentkezett a leggyakrabban, NSTEMI esetén este 20 óra körül is találtak egy második gyakorisági csúcsot. A hét napjai a gyakoriság szempontjából szignifikáns eltérést mutattak (p<0,001): hétfőn magasabb, hétvégén lényegesen alacsonyabb incidenciát találtunk. Az éven belüli mintázat mindkét nemi, életkori és infarktustípus szerinti csoportban konzisztens: tavasszal a legmagasabb, nyáron a legalacsonyabb az incidencia (p<0,001). Az incidencia munkaszüneti napokon alacsonyabb volt (p = 0,0053 STEMI-nél, p<0,001 NSTEMI-nél). A halálozás többszempontos analízise azt igazolta, hogy a hét napjai itt is eltértek, hétvégén magasabb halálozás igazolódott (p<0,001). A munkaszüneti napoknak ugyanakkor nem volt szignifikáns hatásuk a halálozásra (p = 0,4542), és az évszakok halálozási adatai sem különböztek (p = 0,0677). Következtetés: A szívinfarktus gyakrabban fordult elő hétfőn, a reggeli órákban és az évszakok esetén tavasszal. A halálozás hétvégén nagyobb volt, mint munkanapokon. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Summary. Introduction: Daily and seasonal variation of the incidence and mortality of acute myocardial infarction has long been the subject of research. Objective: Investigation of the diurnal and seasonal pattern of the incidence and mortality of myocardial infarction by analyzing data from a large number of consecutive patients. Method: The authors processed the data of patients registered in the Hungarian Myocardial Infarction Registry between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2017. Generalized additive models were used for the multivariate investigation of the data. Results: 30 333 patients treated for non-ST elevation myocardial infarction (NSTEMI) and 23 667 patients with ST elevation myocardial infarction (STEMI) were recorded. The median follow-up was 563 days. Patients’ complaints most commonly occurred between 7:00 and 8:00 a.m. for both types of infarction with a secondary peak at 20:00 p.m. for NSTEMI. The days of week were significantly different (p<0.001) with a higher incidence on Monday, and lower at the weekend. The seasonal pattern was consistent in every age and sex group and according to the type of infarction: incidence was the highest in spring and the lowest in summer (p<0.001). The incidence was lower on public holidays (p = 0.0053 for STEMI, p<0.001 for NSTEMI). Multivariate analysis of mortality revealed that the days of week are significantly different here as well (p<0.001) with a higher mortality at the weekends. The effect of public holidays was non-significant (p = 0.4542) as was seasonality (p = 0.0677) in mortality. Conclusion: Myocardial infarction occurs more often in the morning hours, on Monday, and – as far as seasonal variation – in spring. The mortality at the end of the week is greater than on working days. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

  • 1

    Master AM, Dack S, Jaffe HL. Factors and events associated with the onset of coronary artery thrombosis. JAMA 1937; 109: 546–549.

  • 2

    Jánosi A, Erdős G, Pach FP, et al. Prognostic significance of the total ischemic time in patients with ST-elevation myocardial infarction. [A teljes ischaemiás idő prognosztikus jelentősége az ST-elevációval járó szívinfarktus miatt kezelt betegekben.] Orv Hetil. 2018; 159: 1113–1120. [Hungarian]

  • 3

    Wood SN. Generalized additive models. An introduction with R. Chapman & Hall/CRC, New York, NY, 2017.

  • 4

    Hilbe JM. Negative binomial regression. Cambridge University Press, New York, NY, 2011.

  • 5

    R Development Core Team. A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, 2019.

  • 6

    Gnecchi-Ruscone T, Piccaluga E, Guzzetti S, et al. Morning and Monday: critical periods for the onset of acute myocardial infarction: The GISSI 2 Study Experience. Eur Heart J. 1994; 15: 882–887.

  • 7

    World Health Organisation Regional Office for Europe. Myocardial infarction community registers (Public Health in Europe Report No. 5). WHO, Copenhagen, 1976.

  • 8

    Muller JE, Stone PH, Turi ZG, et al. Circadian variation in the frequency of onset of acute myocardial infarction. N Engl J Med. 1985; 313: 1315–1322.

  • 9

    Peters RW, Brooks MM, Zoble RG, et al. Chronobiology of acute myocardial infarction: cardiac arrhythmia suppression trial (CAST) experience. Am J Cardiol. 1996; 78: 1198–1201.

  • 10

    Collart P, Coppieters Y, Godin I, et al. Day-of-the-week variations in myocardial infarction onset over a 27-year period: the importance of age and other risk factors. Am J Emerg Med. 2014; 32: 558–562.

  • 11

    Fabbian F, Bhatia S, De Giorgi A, et al. Circadian periodicity of ischemic heart disease: a systematic review of the literature. Heart Fail Clin. 2017; 13: 673–680.

  • 12

    Kinjo K, Sato H, Sato H, et al. Variation during the week in the incidence of acute myocardial infarction: increased risk for Japanese women on Saturdays. Heart 2003; 89: 398–403.

  • 13

    Mohammad MA, Karlsson S, Haddad J, et al. Christmas, national holidays, sports events, and time factors as triggers of acute myocardial infarction: SWEDEHEART observational study 1998–2013. BMJ 2018; 363: k4811.

  • 14

    Ornato JP, Peberdy MA, Chandra NC, et al. Seasonal pattern of acute myocardial infarction in the National Registry of Myocardial Infarction. J Am Coll Cardiol. 1996; 28: 1684–1688.

  • 15

    Spencer FA, Goldberg RJ, Becker RC, et al. Seasonal distribution of acute myocardial infarction in the Second National Registry of Myocardial Infarction. J Am Coll Cardiol. 1998; 31: 1226–1233.

  • 16

    Rumana N, Kita Y, Turin TC, et al. Seasonal pattern of incidence and case fatality of acute myocardial infarction in a Japanese population (from the Takashima AMI Registry, 1988 to 2003). Am J Cardiol. 2008; 102: 1307–1311.

  • 17

    Nagarajan V, Fonarow GC, Ju C, et al. Seasonal and circadian variations of acute myocardial infarction: findings from the Get With The Guidelines–Coronary Artery Disease (GWTG-CAD) program. Am Heart J. 2017; 189: 85–93.

  • 18

    Skajaa N, Horvath-Puho E, Sundbøll J, et al. Forty-year seasonality trends in the occurrence of myocardial infarction, ischemic stroke, and hemorrhagic stroke. Epidemiology 2018; 29: 777–783.

  • 19

    Marti-Soler H, Gonseth S, Gubelmann C, et al. Seasonal variation of overall and cardiovascular mortality: a study in 19 countries from different geographic locations. PLoS ONE 2014; 9: e113500.

  • 20

    Mizuno S, Kunisawa S, Sasaki N, et al. In-hospital mortality and treatment patterns in acute myocardial infarction patients admitted during national cardiology meeting dates. Int J Cardiol. 2016; 220: 929–936.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 8 5 9
Apr 2021 50 11 17
May 2021 59 1 1
Jun 2021 13 1 2
Jul 2021 0 0 0